Tucatnyi ország függesztette fel a biztonság kedvéért az AstraZeneca vakcinájával való oltásokat. Noha egyelőre semmilyen bizonyíték nincs rá, felmerült a gyanú, hogy esetleg segítheti a vérrögök kialakulását egyeseknél. Mit lehet tudni a problémáról eddig?
Múlt héten még Carolina Darias spanyol egészségügyi miniszter azt jelentette be, hogy náluk a gyanús dániai esetek ellenére is folytatják az AstraZenecával való oltást. Mostanra viszont Olaszország, Németország vagy épp Franciaország mellett egyelőre Sapnyolország sem olt tovább a cég termékével.
Egyelőre viszont a WHO és az európai gyógyszerfelügyelet (EMA) szerint sincs semmilyen bizonyíték arra, hogy az AstraZeneca oltása növelné a vérrögök kialakulásának kockázatát.
Mi történt?
Dánia függesztette fel először az AstraZenecával való oltásokat, miután több beoltottban vérrögök alakultak ki. Egy ember pedig meghalt, miután több vérrög is kialakult a szervezetében.
A dán hatóságok ezért két hétre felfüggesztették a termékkel való oltásokat. Hozzátéve, hogy nekik sem volt semmilyen bizonyítékuk arra vonatkozóan, hogy az oltásnak lehetett-e bármi köze a vérrögökhöz. Izland, Norvégia, Bulgária és Kongó hamar követték a dán példát, és ők is felfüggesztették a termék használatát.
Ehhez kapcsolódóan: Dánia is felfüggesztette az AstraZeneca beadását két hétigA Norvég Közegészségügyi Intézet szombaton jelentette be, hogy több beoltott páciensénél is alacsony vérlemezke(trombocita)-számot figyeltek meg. Korábban a páciensek rosszul lettek pár nappal az első oltás után, és kisebb-nagyobb véraláfutások jelentek meg a testükön. Ez pedig véralvadási problémákat is jelezhet, az alacsony trombocitaszám is lehet későbbi belső vérzések vagy agyvérzés tünete.
Szombaton pedig három újabb súlyosabb esetet találtak, ahol komoly véralvadási problémák léptek fel fiatalabb betegeknél. A Norvég Gyógyszerügynökség elkezdte a lehetséges mellékhatások további ellenőrzését.
"Mindig legfeljebb a [túlzott] óvatosság oldaláról hibázhatunk, ezért ésszerű most elővigyázatosságból megnyomni a szünet-gombot" - érvelt Hugo De Jonge holland egészségügyi miniszter. Hétfőn Németország és Franciaország, keddre többek közt Franciaország és Spanyolország is felfüggesztette az AstraZenecával való oltásokat. Svédország és Észtország kedden döntött úgy, hogy átmenetileg nem oltanak AstraZenecával.
Your browser doesn’t support HTML5
Aggályok az AstraZenecával, a WHO szerint biztonságos
A gyártó szerint ez még kevesebb is, mint várható lenne oltás nélkül
A lépésekre válaszul AstraZeneca közölte, hogy megvizsgálták nagyjából 17 millió eddigi beoltott adatait, és eddig összesen 37 esetben alakultak ki vérrögök a pácienseknél. Hozzátették, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy náluk az oltástól alakultak volna ki a vérrögök. Ez [a szám] jóval alacsonyabb, mint ahány eset egy ekkora természetes populációban várhatóan előfordul, és hasonló a többi engedélyezett koronavírus elleni oltáséhoz" – közölte a cég.
Nagy-Britanniában 11 millió adag AstraZenecát adtak már be, és eddig 11 esetben alakultak ki vérrögök a páciensekben. Egyiküknél sem találtak kapcsolatot a két esemény között. Több orvos kiemelte, hogy mivel a legveszélyeztetettebbeket oltják be először, nekik egyébként is több egészségügyi gondjuk volt már korábban is.
Viszont a szakértők szerint meglehetősen bonyolult ilyenkor megállapítani, hogy az oltás okozhatja-e bárkinél bármennyire is a problémát.
Lehetnek ritka problémák
A WHO vezető kutatója, Soumya Swaminathan korábban arról beszélt, hogy 300 millió embernek adtak be eddig koronavírus elleni oltást, és eddig egyszer sem találtak arra semmi jelet, hogy az oltásnak közel ehetett volna bárki halálához.
Az EMA az első bejelentett esetek után elkezdte a probléma vizsgálatát, és már a múlt héten közölte, hogy eddig az oltás előnyei messze meghaladják a lehetséges kockázatait. Külön szakértői bizottságot is összehívtak erre, ebben minden ország képviselteti magát, hangzott el a szervezet keddi sajtótájékoztatóján.
Emer Cooke, az EMA igazgatója közölte, hogy komolyan veszik az aggodalmakat, ezért alapos ellenőrzést igényel a tudományosan megfelelően alátámasztott vizsgálat. Ebben azt nézik, hogy oksági viszony áll-e fenn vagy véletlenül alakult így sok millió beoltott mellett egyes embereknél. Gyorsan igyekeznek kivizsgálni az ügyet, de csak csütörtök délutánra tudnak végleges válasszal szolgálni, mivel minden esetet egyesével kivizsgálnak.
Ehhez kapcsolódóan: Engedélyezte az EU a Janssen új vakcinájátAz igazgató szerint az oltást biológiai, statisztikai alapon és az egyes szállítmányokat külön is vizsgálnak, ahogy a gyártásbeli esetleges különbségeket is. Kérdésre elmondta még, hogy nemzeti hatóságok a nemzeti adatok alapján döntenek, de az EMA az összes tagország tapasztalatát felhasználva hoz tudományos megalapozottságú döntést.
"Az előnyök meghaladják a kockázatokat, de ez egy komoly aggodalom, és komoly és részletes tudományos értékelést igényel. Ezt végezzük jelenleg" - mondta Emer Cooke.
Peter Arlett az EMA gyógyszerfelügyeleti részlegének vezetője is kiemelte, hogy vérrögök problémájával érintett betegek aránya az AstraZenecával beoltottaknál sokkal kisebb, mint általában az embereknél.
Megjegyezte még , hogy a nagymintás klinikai tesztek kiugróan jó eredményei mellett is lehet, hogy egyes ritka esetekben valamilyen új mellékhatás lép fel.
AZ EMA általában is azt javasolja, hogy folytassák az oltásokat ezzel a termékkel is. Emer Cooke ugyanakkor arra biztatott mindenkit, hogy bármilyen mellékhatást észlel, azonnal jelezze a megfelelő országos egészségügyi intézménynek. Magyarországon egyébként elsőként a háziorvosának érdemes jeleznie.
Ehhez kapcsolódóan: Sikeres és értékalapú – védi az Európai Tanács elnöke az EU oltási stratégiáját