Az etnikailag megosztott észak-koszovói Mitrovica városában tiltakozó szerbek kedden újabb barikádokat emeltek, néhány órával azután, hogy Szerbia közölte: a Belgrád és Pristina között hetek óta tartó feszültség növekedése miatt a legmagasabb harckészültségbe helyezte hadseregét.
Tekintettel a térségben történt legutóbbi eseményekre, valamint Belgrád meggyőződésére, hogy Koszovó a szerbek megtámadására és a barikádok erőszakos eltávolítására készül, Aleksandar Vučić elnök elrendelte, hogy a szerb haderőt és rendőrségét a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezzék – közölte a szerb védelmi minisztérium.
A koszovói kormány a NATO békefenntartóit szólította fel a barikádok eltávolítására, de azt mondta, hogy saját maga is kész és képes arra, hogy cselekedjen.
Koszovó és Szerbia is csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, és a felvételi folyamat részeként megállapodtak abban, hogy megoldják fennálló problémáikat, és jószomszédi kapcsolatokat építenek ki.
Mi okozza a feszültséget?
Koszovó 2008-ban nyerte el függetlenségét Szerbiától, majdnem egy évtizeddel a Belgrád elnyomó uralma elleni gerillafelkelést követően.
Szerbia azonban továbbra is saját területének tekinti Koszovót, és visszautasítja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint feszültséget és konfliktust szít a szomszédos országban. Belgrád azzal vádolja Pristinát, hogy lábbal tiporja a kisebbségi szerbek jogait.
Az etnikai szerbek, akik nem ismerik el sem a pristinai kormányt, sem a koszovói állami intézményeket, Koszovó 1,8 millió lakosának öt százalékát teszik ki, az albánok pedig mintegy kilencven százalékát. A szerbek például nem voltak hajlandók fizetni az áramért a koszovói szolgáltatónak, és gyakran rátámadtak a rendőrökre, ha megpróbáltak letartóztatni valakit közülük.
Miért lángolt fel újra a feszültség?
December 10-e óta erősödtek fel az etnikai feszültségek, amikor a szerbek több utat lezártak és tűzharcba keveredtek a rendőrséggel, miután letartóztattak egy volt szerb rendőrt, aki állítólag egy korábbi tüntetésen megtámadta az ott dolgozó koszovói rendőröket.
A robbanásig feszült helyzethez egy hónapok óta tartó vitás ügy vezetett. Koszovó már több éve próbálja elérni, hogy az északon élő mintegy ötvenezer szerb állampolgár cserélje le szerb rendszámtábláját koszovóira, ez része a pristinai kormány azon törekvéseinek, hogy megerősítse fennhatóságát a terület felett.
Július 31-én Pristina két hónapos határidőt adott a rendszámok cseréjére, ami tiltakozásokat váltott ki. Később a határidőt jövő évre módosították.
Az északi települések szerb nemzetiségű polgármesterei, bírái és mintegy hatszáz rendőrtiszt novemberben felmondott, tiltakozásul a közelgő átállás miatt.
Mit akarnak a szerbek?
A koszovói szerbek a többségi szerb önkormányzatok társulását szeretnék létrehozni, amely nagyobb autonómiát jelentene számukra. Szerbia és Koszovó kevés előrelépést ért el ebben és más kérdésekben azóta, hogy 2013-ban mindketten elkötelezték magukat az EU által figyelemmel kísért párbeszéd mellett.
Mi a NATO és az EU szerepe?
A NATO mintegy 3700 katonát állomásoztat Koszovóban a béke fenntartása érdekében. A szövetség közölte, hogy mandátumának megfelelően beavatkozik, ha a térség stabilitása veszélybe kerül. Az Európai Unió koszovói jogállamisági missziója (EULEX Koszovó), amely 2008-ban indult, még mindig mintegy kétszáz különleges rendőrt állomásoztat az országban.