Ha ön is olyan szülő, aki már számolgatja, hány óra van még hátra a vakáció végéig, vigasztalja a tudat, hogy Albániában június elejétől egészen szeptember közepéig tart az iskolai szünidő.
Az körülbelül százszázalékos biztonsággal kimondható, hogy nincs olyan gyerek, aki ne várná, hogy elkezdődjön, és az is viszonylag egyértelmű, hogy nincs olyan szülő, aki ne várná már (legkésőbb augusztus közepén), hogy véget érjen a nyári szünetnek nevezett logisztikai túlélőharc. Ha már elkészült a vakáció tizenegy hetes beosztásának Excel-táblázatával, és épp nem kell szórakoztatni a gyereket, aki a szünet első napjának második perce után közli, hogy halálosan unatkozik, nézze meg összeállításunkat, hol mennyi ideig lazulhatnak a gyerekek nyáron, illetve hogy minek köszönhetjük a vakációt.
Nyár, 1957
Honnan jött a vakáció ötlete?
Elterjedt az a tévhit, miszerint a nyári szünetet azért vezették be a XIX. században, hogy a földművelő családok gyerekei segíteni tudjanak a termés betakarításában. Az igazság azonban ennek szöges ellentéte. Az amerikai polgárháború előtt a földműveléssel foglalkozó családok gyerekeinek sosem volt szabad nyaruk. A legmelegebb és leghidegebb hónapokban iskolába jártak, tavasszal és ősszel a földeken dolgoztak. Eközben a városi gyerekek egész évben – a nyarat is beleértve – a könyveket lapozgatták az iskolapadban. 1842-ben Detroitban például 260 napon, New Yorkban 248 napon át. Összehasonlításképpen: Magyarországon a tanév most átlagosan 180-181 napig tart.
Ahogy azonban egyre többen költöztek a városokba, a végtelen tégla- és betonépületek tengerében az iskolák valódi kemencékké változtak az úgynevezett városi hőszigethatásnak köszönhetően. Ezt azonban már Amerika közép- és felsőosztálybeli családjai nem nézték tétlenül: nyaranként hűvösebb vidékre menekítették nebulógyermekeiket, és ez problémát okozott. Az iskolába járás akkoriban ugyanis nem volt kötelező, az osztálytermek minden nyáron félig üresen maradtak. A törvényhozók a „ha nem tudod legyőzni őket, csatlakozz hozzájuk” stratégia mellett döntöttek, és elkezdtek harcosan kiállni azért, hogy a gyerekeknek joguk van a szabad nyárhoz. Ezzel kezdődött.
Hol mennyi ideig lehet élvezni a vakációt Európában?
Dániában és Svájcban élvezhetik a legrövidebb ideig, összesen öt hétig a diákok a vakációt, őket követik a hollandok és a németek, ahol hat hétre lehet kiszabadulni nyáron az iskolapadból. Albániában örülhetnek a diákok a leghosszabb nyári szünetnek: összesen tizennégy hetük van rá, hogy kiheverjék a tanév fáradalmait, de az olaszoknak, a portugáloknak és a letteknek sem sokkal kevesebb, kereken tizenhárom hetük van minderre nyáron. Magyarországon tizenegy hétig tart a nagybetűs vakáció nyáron, akárcsak Spanyolországban, Litvániában, Montenegróban és Észak-Macedóniában.
Az is országonként – és sok helyen már országon belül tartományonként, régiónként – változó, hogy mikor kezdődik és ér véget a szünet. Míg például Albániában idén már június 8-án nem kell iskolába menniük a diákoknak egészen szeptember 17-ig, addig Luxemburgban csak július közepén kezdhetnek örülni a szabadságnak a tanulók. Liechtensteinben viszont kicsit korábban, július 2-án kitör a vakáció, de ott a többi ország (kivéve Finnországot, ahol korábban kezdődik a vakáció) tanulóinál jóval korábban, augusztus 16-án vehetik is vissza a vállukra az iskolatáskát a liechtensteini diákok.