Kik az orosz hírszerző szervek“kurátorai”, akik váratlanul megjelentek a tudományos intézetekben és vajon feléled-e a régi szovjet hagyomány, hogy megfigyelik a diákokat és kutatókat?
Az Orosz Tudományos Akadémia szentpétervári Történelmi Kutatóintézetében december 29-én épp az újévi ünnepség folyt, amikor kiállt a társaság elé egy ember, bemutatkozott és elmondta, hogy az FSZB kirendelt kurátora. A résztvevők később azt mondták, hogy valódi sokkot éltek át. A szovjet időkben ideológiai intézménynek számított az intézet és így jelen volt az FSZB elődje, a KGB képviselője.
Irina Levinszkaja tudományos munkatárs elmondta: a mostani döntés az FSZB kurátor kirendeléséről annyira megdöbbent mindenki, hogy még csak kérdéseket sem tettek fel.
“Földbe gyökerezett a lábunk. Mindenkit megrázott a nyíltsága. Ez az ember szégyenkezés nélkül elmondta, hogy az FSZB nevében már október óta “kurátorkodik” nálunk. Nem értem, milyen jogalapja van, és miért kell az FSZB-nek megjelennie egy történelmi kutatóintézetben. Gondolom, nem az antik vagy a középkori kutatások érdeklik, inkább a modernkori történelem, például a II. Világháború”.
A történész szakmája megsértésének tartja a biztonságiak feltűnését
Levinszkaja elmondta azt is, felmerült benne, hogy a történelem átírása ellen küzdő nemrég felállított szerv miatt akarják felügyelni, hogy megfelelő módon interpretálják-e a tudósok a történelmi dokumentumokat:
“Ez ötlött fel először bennem. Bár történész-szemmel ez egy szörnyű és felfoghatatlan beavatkozás a szakmánkba. Dokumentumokkal, tényekkel dolgozunk, ebbe nem lehet beavatkozni, ha tetszik, ha nem a vezetőségnek. Mi tudománnyal foglalkozunk, ha nekik nem tetszenek a következtetéseink, az az ő bajuk… ez a szakmánk megsértése”.
Irina Levinszkaja
A kutató emlékeztetett rá, hogy a tudomány világában nagyobb súllyal esnek latba az angol nyelven publikált tanulmányok (nagyobb az “impakt faktoruk”) és az, hogy a kiadás előtt ő az FSZB-vel egyeztesse a cikket, elképzelhetetlen és a tudomány végét jelenti.
Hogyan lesznek a sztálini terror áldozataiból a finnek által lelőtt katonák?
A történelemhamisítás kapcsán a kutató megemlítette a Kremlhez közeli Orosz Háborútörténeti Társaság által nemrég az északi Karéliában, Szandarmohban végzett ásatásokat. Itt többszáz tömegsírba temették a sztálini terror áldozatait 1937-38-ban. Mint megjegyezte, a kutatás teljességgel “történelemellenes” volt, mert “a finnek által kivégzett vöröskatonákat kerestek, mert ezzel akarták aláásni a feltételezést, hogy ott valójában az NKVD titkosszolgálat kivégzőtelepe működött, bár ezzel megsértették a történelmi logikát”.
Borisz Visnyevszkij
Borisz Visnyevszkij, szentpétervári képviselő is felháborodásának adott hangot:
“Milyen alapon jelennek meg FSZB-kurátorok egy tudományos kutatóközpontban? Ennyi semmirekellőt vettek fel, hogy nincs mivel foglalkozniuk? Nincs semmi dolguk egy olyan intézményben, aminek nincs köze a nemzetbiztonsághoz és ahol nem dolgoznak titkos anyagokkal. Írtam a helyi és regionális FSZB-nek és magyarázatot követeltem. Persze, lehet hogy azt válaszolják, hogy soha nem küldtek senkit, de szerintem felelniük kell és meg kell magyarázniuk, milyen törvények alapján jártak el”.
Szent a világháborús veteránok emléke, de Sztálin bűneiről nem kell beszélni
Putyin orosz elnök kormánya azt a hivatalos narratívát akarja megerősíteni, amely dicsőíti a II. Világháborúban a Náci Németország elleni szovjet szerepvállalást és hatalmas véráldozatot, de úgy, hogy szemet huny Joszif Sztálin diktatúrájának bűntettei és hibái felett.
Oroszországban 2014-ben fogadták el az úgynevezett “Emlékezés Törvényét”, amely büntethetővé teszi “a Szovjetunió II. Világháborús tevékenységéről szóló hamis információ szándékos terjesztését” (Orosz Btk. 354.1. cikkely)
Az orosz alkotmányhoz sietve fűzött többszáz tavalyi módosítás között van a 67. cikkely, amely kimondja: “az Orosz Föderáció tisztelettel adózik a haza védőinek emléke előtt és garantálja a történelmi hitelesség védelmét. Tilos aláásni a nép történelmi eredménynek számító hősies honvédelme jelentőségét”.
A fizikusok is érdeklik az FSZB-seket
A szentpétervári Történelmi Intézet nem az egyetlen intézmény, ahol feltűntek az FSZB ügynökei.
Az Alkalmazott Asztrofizikai Intézetben dolgozó Szergej (kérésére nevét megváltoztattuk) azt mondta, hogy sok más kutatóközpontban is jelen vannak.
“Létezik az úgynevezett 1. osztály, ha a munka a védelmi megrendelésekhez kapcsolódik. Az ebben a munkakörbend dolgozó kollégáknak különleges engedélyük van. Enélkül még olyan disszertációkat sem olvashatnának, amelyet a Védelmi Minisztérium tanácsülésein vitatnak meg. Nálunk is van 1. osztály és a számunkra rosszul hangzó “kurátor”. Az elmúlt években bármely tudományos cikket egy különleges bizottsággal egyeztettek, amelynek tagja volt az 1. osztály vezetője. És ez nemcsak nálunk van így, bár korábban nem volt ilyen”.
Szergej hozzáteszi, hogy a kutatásra kevés pénz jut, ezért a komoly állami megrendelésekbe való bedolgozás “komoly extra pénzt jelenthet”. Intézete például részt vett a GLONASSZ orosz műholdas rendszer fejlesztésében és ehhez különleges engedélyre volt szüksége a kutatóknak. Ez érthető - mondja - azt viszont furcsállja, hogy most már a tudományos cikkek jóváhagyásába is beleszólhat az 1. osztály és a tőle származó igazolást a publikálás feltételeként megkövetelik “az orosz tudományos szaklapok, bár a nyugatiak természetesen nem”.
Olyan helyeken is megjelentek, ahol nehéz felfogni, mi veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot
A Vaganova Orosz Ballett Akadémia egyik munkatársa, egy volt ballerina azt mondta: a biztonságiak “mindig a munkahelye közelében voltak”, és hogy jelenlétük érezhetőbbé vált Nyikolaj Ciszkaridze új igazgató 2014-es kinevezése után.
“Megfigyelik, hogy lojálisak vagyunk-e” - mondta a neve elhallgatását kérő tanár. “Azt, akit nem tartanak lojálisnak szinte azonnal elbocsájtják. Ezért távoztam - egyszerűen éreztem, hogy kezd veszélyessé válni a helyzet”.
Mint visszaemlékszik, a szovjet időkben a híres táncosok, Mihail Barisnyikov, Natalja Makarova és Rudolf Nurejev disszidálása súlyos következményekkel járt az intézetében és más hasonló intézményekben.
“Gyűléseket tartottak. Mindenkit belekevertek, zaklattak, kirúgtak. Nem lehetett elkerülni”.
A könyvtár egyik szobájából hallgatták le az olvasóterem vendégeit
Inna Szakszonova, aki nemrég vonult nyugdíjba az Orosz Nemzeti Könyvtárban betöltött állásából, azt mondta a Szabad Európának, hogy a biztonsági szervek “mindig jelen voltak a nyilvános olvasótermeknél”.
“Van egy szoba a lépcső alatt, ott ültek. Amikor elkezdtem ott dolgozni, még fiatal lányként, egyszer véletlenül rájuk nyitottunk. Ott ült bent egy férfi, szendvicset evett és felvevő eszközöket figyelt. Az a szoba még mindig megvan. Nemtudom, hogy a lehallgatóberendezések ott vannak-e, de a lényeg, hogy még létezik. Egy idő után megszoktuk, mert nem tehettünk mást. Nem változott meg az országunk.”
Jevgenyij Szmirnov, a Komanda 29 jogvédelemmel foglalkozó civilszervezet jogásza egyetért:
“Minden olyan még mindig, mint a Szovjetunióban. Semmi sem változott. Mindent ellenőriznek a katonai termeléstől a balettig. Most újraépítik a szovjet struktúrát a lehető legrosszabb módon és mindent és mindenkit megfigyelnek. Az FSZB-t senki sem ellenőrzi. Zárt és senki sem számoltatja el. Ebben az értelemben az FSZB félelmetesebb, mint a KGB volt”.
Tatjana Voltszkaja írása
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.