A halállal büntethető bűncselekmények hosszú listája alapján Irán tavaly legalább 314 foglyot végzett ki, amivel a második helyen áll Kína után, ahol több mint ezer kivégzést jegyeztek fel. Az iráni emberi jogi szervezet valójában 333-ra teszi a számot. Ez a szám emelkedett a 2020-as 267 iráni kivégzéshez képest.
A kivégzések riasztó száma – szinte mindegyikről úgy vélik, hogy akasztással történt – felkeltette a halálbüntetést kegyetlen, megalázó és embertelen dolognak tartó globális jogvédő szervezetek figyelmét.
De miért végeztek ki több iráni foglyot az elmúlt két évben? Bár bizonyos bűncselekményekre még mindig létezik kötelező halálbüntetés, a megfigyelt tendencia kérdéseket vet fel az ítéletek mögött húzódó valódi indítékkal kapcsolatban.
Amikor bűncselekmény miatt bíróság elé állítják, az iráni állampolgárok nem egyenlők a törvény előtt.
A férfiaknak több joguk van, mint a nőknek, a muszlimoknak több joguk van, mint a nem muszlimoknak, a síita muszlimoknak pedig több joguk van, mint a szunnita muszlimoknak, akik kisebbségben vannak az országban.
Az etnikai kisebbségek az igazságszolgáltatásban is hátrányos helyzetben vannak. Bár Iránban a lakosság mindössze kettő-öt százalékát teszik ki, 2021-ben a kivégzések 21 százalékát, 2022 első felében pedig 26 százalékát a balucs kisebbség tagjain hajtották végre.
Irán emellett azon kevés országok egyike a világon, ahol fiatalkorú bűnelkövetőket végeznek ki. A nemzetközi jog tiltja a halálbüntetést azok számára, akik 18 évesnél fiatalabbak voltak a bűncselekmény elkövetésekor, amelyért elítélték. Iránban azonban a fiatalkorúakat gyakran börtönben tartják, és nagykorúságuk elérése után végzik ki. 2021-ben kivégeztek egy férfit, aki letartóztatásakor 15 éves volt, majd közel húsz évet töltött a halálsoron. Jelenleg több mint 85 elítélt fiatalkorú halálraítélt van Iránban.
Hibás igazságszolgáltatási rendszer
Az iráni jog egyéb árnyoldalai, például a széles körben diszkriminatívnak és elfogultnak tekintett igazságszolgáltatási rendszer és bíróságok szintén befolyásolják a halálbüntetés alkalmazásának kritériumait.
Az igazságszolgáltatás vezetőjét közvetlenül az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah nevezi ki.
Az iráni törvények szerint a gyanúsítottaknak lehetőségük van ügyvédet fogadni, de az ügyvédválasztás joga korlátozott. Súlyos büntetőügyekben és nemzetbiztonsági vádakkal kapcsolatos ügyekben a gyanúsítottak csak az igazságszolgáltatás vezetője által jóváhagyott listáról választhatnak ügyvédet.
A letartóztatásukat követő tárgyalás előtti szakaszban a halálraítéltek közül (akikről az Iran Human Rights információkat szerzett) egyik sem jutott ügyvédhez.
Forradalmi bíróságok
Iránban a különböző bűncselekményeket különböző bíróságok bírálják el. A nemi erőszakkal és gyilkossággal kapcsolatos ügyeket a büntetőbíróságok, míg „az Isten elleni ellenséges magatartást”, a fegyveres lázadást és a kábítószerrel kapcsolatos ügyeket a forradalmi bíróságok, amelyek az elmúlt rizenkét évben hozott halálos ítéletek többségéért felelősek.
Ezek a bíróságok azonban nem átláthatók, a bírák arról híresek, hogy rendkívüli módon visszaélnek a jogkörükkel, megtagadják az ügyvéd hozzáférését a vádlotthoz, és brutális kihallgatásokat engedélyeznek, amelyek során kínzással kényszerítik a gyanúsítottakat, hogy bevallják a bűncselekményt.
A forradalmi bíróságok felelősek azért is, hogy súlyos ítéleteket szabjanak ki azokra, akikről kiderül, hogy bírálták a hatóságokat. 2021 júniusában az iráni parlament elfogadott egy törvénytervezetet, amely a polgári újságírók ellen irányul. Ha elfogadják, a halálbüntetésről tudósító újságírók vagy emberi jogi aktivisták maguk is halálbüntetéssel nézhetnek szembe.
Mindezek a tényezők elősegítik a halálos ítéletek túlzott mértékű kiszabását Iránban. A 2021-ben és 2022-ben drámai mértékben megnőtt a kivégzések száma. Az Iran Human Rights szerint 2021-ben legalább 333 kivégzést hajtottak végre országszerte, ami 2018 óta a legtöbb. A 2022-es év eddigi számai arra utalnak, hogy megdől a rekord: az Iran Human Rights szerint 2022-ben már 320 embert végeztek ki.
A kábítószerrel kapcsolatos kivégzések számának növekedése szintén kérdéseket vet fel, tekintettel a jelenlegi környezetre, amelyben a kivégzések történnek. A kábítószer-ellenes törvény 2017 végén elfogadott módosítása korábban a kábítószerrel kapcsolatos kivégzések számának jelentős csökkenéséhez vezetett Iránban, de 2021-ben ötszörösére nőttek a számok, és legalább 126 embert végeztek ki kábítószerrel kapcsolatos vádak miatt.
Ez sérti a nemzetközi jogot, amely tiltja a halálbüntetés alkalmazását a nem szándékos emberöléssel járó bűncselekmények esetében.
A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények alapján Iránban 2021-ben végrehajtott kivégzések csúcspontja júliusban volt, ami egyben az elnökválasztás utáni hónap, amikor a gazdasági gondok és a vízhiány miatt tüntetések törtek ki. 2021. július 26-án, miközben Kermánsáhban tüntetések zajlottak, a Szabad Európa arról számolt be, hogy a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott kíméletlen erőszak mellett a város külterületén letartóztatási hullám indult.
A Szabad Európának adott interjújában Mahmúd Amiri-Moghaddam, az Iran Human Rights igazgatója egy másik tendenciát is megemlített. A kivégzések száma csökken a fontosabb választási időszakokban. Szerinte a kivégzések azért szünetelnek, mert a világ odafigyel arra, hogy mi történik az országban.
A kivégzések száma emelkedni kezdett, miután Ebrahim Raíszi 2021 augusztusában hivatalba lépett. Elnöksége alatt a kivégzések átlagos havi száma már majdnem megegyezik a korábbi elnök, Hasszán Rohani hét és fél éves hatalma alatt végrehajtott kivégzések számával.
Elfekvő ügyek stratégiája?
Idén májusban és júniusban 33 embert végeztek ki Irán hat különböző börtönében. Az Amnesty International kiderítette, hogy 2022 eleje óta a Teherántól nyugatra fekvő Razsa’i Sar börtönben a hatóságok hetente átlagosan öt embert végeznek ki, néha akár tíz kivégzést is végrehajtanak. Ezek a szörnyű esetek akkor történtek, amikor az igazságszolgáltatás vezetője, Holamhoszein Mohszeni Ezsei és más vezető igazságügyi tisztviselők arról nyilatkoztak, hogy kezelni kell a börtönök túlzsúfoltságát.
Az Abdorrahman Borumand Központ már a korábbi években is felfedezte ezt a mintát. 2007 és 2008 között az akkori igazságügyi vezető, Sahrúdi ajatollah egy olyan stratégiát vezetett be, amelynek célja az elmaradt ügyek lezárása volt. Ennek eredményeképpen jelentős számú ügyet tárgyaltak és zártak le, 2013-ban azonban még mindig közel egymillió ügy maradt nyitva. Az igazságszolgáltatás vezetője ezután további iránymutatásokat adott ki az eljárások felgyorsítása érdekében. A Sahrúdi iránymutatásai óta eltelt években az iráni kivégzések száma drámaian megnőtt, 2015-ben elérve az 1054-es csúcsot.
Nukleáris tárgyalások és ellenőrzés
Egy másik megfigyelt minta az Irán és a nyugati hatalmak közötti nukleáris megállapodásról, hivatalos nevén a közös átfogó cselekvési tervről (JCPOA) folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos. Amiri-Moghaddam, az Iran Human Rights munkatársa elmondta, hogy az iráni hatóságokat kevésbé ellenőrzik, amikor a JCPOA-tárgyalások folynak. Ez történt 2021 elején is, amikor újraindult az alkudozás a Donald Trump korábbi amerikai elnök által felrúgott megállapodás felélesztésére irányuló erőfeszítésekről.
A kivégzések növekedésének ez a mintája a JCPOA-tárgyalások kezdeti, 2013–2015 közötti fordulói során is megfigyelhető volt.
Nyilvános kivégzések leállítva
Évtizedek óta először 2021-ben nem jelentettek nyilvános kivégzést Iránból, amit a Covid–19-járványnak tulajdonítottak. „A legújabb jelentések azonban arra utalnak, hogy az iráni hatóságok a nyilvános kivégzések folytatását tervezik – írja az Iran Human Rights. – A nemzetközi közösség és az iráni civil társadalom határozott elítélése megakadályozhatja, hogy ez a barbár gyakorlat visszatérjen az utcára” – tették hozzá.