Magyarországon általában már egy-két hónappal a szavazás lezárulta után meg tud alakulni az új kormány, de érdemes áttekinteni, hogy is néz ki az ahhoz vezető folyamat.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a korábbiakhoz hasonlóan már az április 3-i választás éjszakáján közölte az előzetes eredményeket, de a végső, hivatalos számokra ezúttal is várni kell. Az úgynevezett jogi eredményt csak a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása és a levélszavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek esetén legkésőbb április 9-én, míg a választás országos eredményét illetően legkésőbb április 22-én.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (oevb) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által kihirdetetett egyéni, illetve listás eredményeket megállapító határozatok ellen beadott bírósági felülvizsgálati kérelmek ügyében végső soron a Kúria jár el. Ezt úgy kell benyújtani, hogy legkésőbb a választási bizottsági határozat meghozatalának másnapján megérkezzen az NVB-hez. A felülvizsgálati kérelemről a Kúria legkésőbb a felterjesztést követő napon dönt.
Az esetleges jogorvoslati eljárások lezárulta, az eredmény jogerőssé válása után a Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi tájékoztatását a választásról.
Ennek nyomán az új parlamentnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia, az Alaptörvény értelmében az ülést a köztársasági elnök hívja össze harminc napon belül a választás után.
Ehhez kapcsolódóan: Portré: Orbán Viktor örökös miniszterelnök?Alakuló ülés
Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik. Ekkor szűnik meg a korábbi képviselők és tisztségviselők, illetve az előző kormány mandátuma. Utóbbi az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben látja el a feladatait. A testület ekkor teremti meg egy ciklusra szólóan működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: igazolják a képviselők mandátumát, majd a korjegyzők felolvassák a képviselők és 2014-től a nemzetiségi szószólók névsorát, akik ezt követően esküt tesznek. Az ülésen az NVB és az NVI elnöke beszámol a választás eredményéről és lebonyolításáról. Mivel a választások érvényességéről a választási szervek, végső soron pedig a bíróságok döntenek, a parlamenti mandátumigazolás formális eljárás, viszont mégis az alakuló ülés alapvető mozzanata.
A parlament az ünnepélyes alakuló ülésen választja meg tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket, a jegyzőket és 2014-től a háznagyot is, illetve megalakul a Házbizottság. Az ülést a házelnök megválasztásáig a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti, ő jelenti be a frakciók megalakítását is.
A házelnököt a képviselettel rendelkező pártok indítványára jelölik az alakuló ülésen a korelnök javaslata alapján. Ha nincs közös indítvány, vagy van, de nem kap többséget, akkor a legnagyobb frakció tesz javaslatot a házelnök személyére, akit titkos szavazással választ meg a jelen lévő képviselők többsége. Ha nincs meg a szükséges többség, akkor megismételt szavazást kell tartani. Amennyiben ez is eredménytelen, új jelölés és választás következik.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzők: A háború vagy a Jobbik-tábor összeomlása okozta a Fidesz-földcsuszamlástKormányalakítás
Több más európai országgal, például Olaszországgal vagy Hollandiával ellentétben Magyarországon nem az államfő bízza meg a miniszterelnököt a kormányalakítással, hanem többségi szavazással az Országgyűlés, méghozzá rögtön az alakuló ülésen. A rendszerváltástól ez praktikus gyakorlatként rögzült, 2012-től viszont már az Alaptörvény rendelkezik így. Az alkotmány nem írja elő pontosan, hogy a köztársasági elnöknek kit kell felterjesztenie, de ez a politikus eddig minden esetben a győztes párt jelöltje volt. Szükség esetén előzetes egyeztetéseket kell tartani a bejutási küszöböt átlépő pártok és képviselőcsoportjaik vezetőivel, különösképpen szoros eredmény vagy koalíciós kényszer esetén. De az utóbbi három választásnál ez a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmeinek fényében nem volt elengedhetetlen, így például 2018-ban Áder János csak a kormányfőt fogadta.
Ha a képviselőtestület nem választja meg a javasolt személyt, akkor a köztársasági elnök tizenöt napon belül új javaslatot tesz. Az Országgyűlést az Alaptörvényben meghatározott esetekben, például sikertelen kormányalakítás esetén az államfő feloszlathatja. Erre azonban még nem volt példa 1990 óta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon legfeljebb négy héttel az alakuló ülést és a kormányalakítási megbízást követően már általában leteheti az esküt az új kormány.