A Szabad Európa értesülése szerint egyre több olyan orvos van, aki lelkiismereti okokból nem hajlandó terhességmegszakítást végezni. Milyen esetekben, milyen indokkal tagadhat meg orvos bármilyen beavatkozást Magyarországon? Érheti-e emiatt hátrány őt vagy a beteget? Erről és az abortusz magyarországi szabályozásáról is kérdeztük Dr. Böszörményi-Nagy Gézát, a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának elnökét és Zeller Juditot, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársát.

Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szabályozza az egészségügyi dolgozók jogosultságai körében egyebek között azt, milyen helyzetben tagadhatja meg az orvos a beteg ellátását. Dr. Böszörményi-Nagy Géza, a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának elnökét kérdeztük a szabályozásról. Mint mondta, a vallási, lelkiismereti ok mellett számos olyan körülmény van, amelynek megléte esetén az orvos megtagadhatja a beteg ellátását.

Vannak egyértelmű fizikai okok, amikor például az orvos egy másik beteg ellátásával van elfoglalva, nem kötelezhető arra, hogy újabb beteg ellátásába fogjon bele. Vagy ilyen például, amikor a beteg súlyosan megsérti az együttműködési kötelezettséget, például nem szedi a gyógyszereit, nem tartja be a kórház házirendjét, nem fizeti meg az előírt térítési díjat. Ha a beteg magatartása sértő, vagy súlyosabb esetben veszélyezteti az orvos életét vagy testi épségét. Ez csak néhány példa a sok közül, amely elvileg lehetőséget ad az ellátás megtagadására – mondja a szakember.

A MOK Országos Etikai Bizottságának elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orvos a beteget köteles megvizsgálni, ha a felkészültsége erre feljogosítja, és csak a vizsgálat után utasítható el a további ellátás.

„Sose felejtsük el, hogy az orvos a beteggel van „szerződéses viszonyban”. Neki a beteget kell néznie, csak a betegvizsgálat alapján lehet eldönteni, hogy sürgős, vagy nem sürgős az ellátás. Illeszkedik-e az én szakterületembe, vagy nem? Az orvos akkor is visszautasíthatja a beteg ellátását, ha úgy ítéli meg, hogy ahhoz neki nincs szakmai kompetenciája, felkészültsége, vagy nincsenek meg az ellátás tárgyi feltételei. Ilyen esetekben is vissza kell utasítani az ellátást, méghozzá a beteg érdekében, de nagyon fontos: ez mindig azzal jár, hogy a beteget a megfelelő szakintézménybe kell továbbítani, ahol az ellátása biztosított.”

Vannak helyzetek, amikor az ellátást kötelező megtagadnia az orvosnak, ilyen például, ha a beteg vagy a beutaló orvos által kért kezelés jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik. Erre említette példaként Dr. Böszörményi Géza, hogy a szakorvos felülbírálhatja annak az orvosnak a döntését, aki a beutalót írta.

„Ez nem úgy működik, hogy a háziorvos azt mondja, hogy legyen egy hólyagtükrözés – én urológus vagyok, ezért ilyen hasonlatot mondok. Azt mi döntjük el, hogy hólyagtükrözés lesz, vagy egy CT. Aki nem tudja a kettő közötti különbséget, az próbálja ki. A lényeg, hogy nem rendelünk meg semmit, sem a beteg, sem a háziorvos, hanem a szakorvos szakértelmére, mérlegelésére van bízva, hogy ő mit végez el, és mit nem. Ha nincsenek meg a tárgyi, vagy a személyi feltételei a szükséges ellátásnak, akkor azt vissza kell utasítani, még pedig a beteg érdekében.”

Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Parlament elítélte az amerikai abortuszdöntést, és biztosítékokat kér az EU-ba

„ A családtervezés nem az abortusz után kezdődik, hanem az előtt"

Az egyik lehetőség az orvosnak a beavatkozás megtagadására, ha azt vallási, lelkiismereti okokból teszi, tehát az orvosnak nem kell az erkölcsi meggyőződésével ellentétes ellátásban közreműködnie. Ilyen lehet például a művi abortusz vagy az etikátlan genetikai vizsgálat. Emiatt az orvost a munkahelyén hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Dr. Böszörményi-Nagy Géza ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosnak írásban a szolgáltatóval közölnie kell előre, ha bizonyos beavatkozásokat bármilyen oknál fogva nem óhajt végezni, vagy ha nem közölte előre, akkor az első adandó alkalommal írásban meg kell tennie. Az intézmény, az adott kórház ugyanis az ellátásáért felelős, biztosítania kell, hogy legyen olyan orvos, aki elvégzi a beavatkozást.

„Kicsit sarkítva a helyzetet, ha egy intézményben minden orvos úgy nyilatkozott, hogy ő nem hajlandó abortuszt végezni, akkor ez az intézmény nem jól végzi a dolgát. Neki az ellátást biztosítania kell, és ennek megfelelően a személyi és tárgyi feltételeket hozzárendelni.”

Olaszországban évek óta probléma, hogy olyan kevés orvos hajlandó terhességmegszakítást végezni, hogy az már az ellátást veszélyezteti. 2021-ben az olasz nőgyógyászok 70, a római nőgyógyászok 80 százaléka tagadta meg a művi abortusz elvégzését. Már 2017-ben voltak olyan klinikák, amelyek álláshirdetésükben kifejezetten olyan orvost kerestek, aki hajlandó terhességmegszakításra. Az alábbi térkép az olasz egészségügyi minisztérium 2018-as adatai alapján készült és az abortuszt megtagadó orvosok arányát mutatja régiónként.

Arra a kérdésre, Magyarországon előfordulhat-e, hogy orvoshiány miatt leáll bármilyen ellátás, Dr. Böszörményi-Nagy Géza azt monda, ez már elő is fordult, hiszen egyes szülészeti osztályokon nem tudnak minden nap szülészeti hátteret biztosítani.

„Itt az a különbség, hogy a szülés egy gyors, aktív, akut ellátást igénylő beavatkozás, az abortusz pedig elektív ellátás, a legritkább esetben sürgős.”

Ugyanakkor, teszi hozzá a szakember, az orvosi gondolkodás hierarchiájában az élet védelme a legmagasabb szint. Ha tehát van egy nő, akinek az életét csak úgy lehet megmenteni, hogy abortuszt végeznek rajta, akkor az orvos sem tagadhatja meg ennek elvégzését, akkor sem, ha korábban úgy nyilatkozott, hogy etikai okokból nem hajlandó terhességmegszakítást végezni.

„Más kérdés az, hogy ha ő lelkiismereti okokból soha korábban nem végzett abortuszt, és ebben semmi tapasztalata, akkor milyen gyakorlattal fogja elvégezni ezt a sürgősségi beavatkozást? Az ő szaktudása megvan-e ahhoz, hogy egy ilyen akut beavatkozást elvégezzen? Ez nem csak az abortuszra vonatkozik. Ha nincs meg a megfelelő tapasztalatom, akkor az az etikus, és szakmailag is az az elfogadható, hogy ha azt a beavatkozást nem vállalom. De ez egy nagyon sarkított példa, egy nagy kórházban ilyen azért nem fordulhat elő.”

A MOK Országos Etikai Bizottságának elnöke szerint az abortusznál a kulcskérdés a nem kívánt terhesség megelőzése lenne, ennél pedig döntő szerepe van a felvilágosításnak, az oktatásnak. Mint mondja, azt kellene hangsúlyozni, hogy a családtervezés nem az abortusz után kezdődik, hanem az előtt.

„Az orvosi hivatás célja az emberi élet védelme, a fogantatástól a halálig. Tehát számunkra az élet a fogantatás pillanatában kezdődik. Amikor azt hallom egy nőtől, hogy az én testemről én döntök, akkor tudomásul kell venni, hogy ott már van egy másik élet is. Mi, orvosok pedig az élet védelmére esküdtünk, és nem csak az anyuka életének védelmére.”

A Szabad Európa értesülését, hogy általánosan növekvő tendenciát mutat a művi abortuszt megtagadó orvosok száma Magyarországon, hivatalosan nem tudtuk megerősíttetni.

Nem legszigorúbb, de nehezen hozzáférhető

Európai összevetésben a magyar szabályozás – szemben a jóval szigorúbb lengyelországival, vagy a teljes tilalomról rendelkező máltaival – a középmezőnybe tartozik. Ugyanakkor az ellátás elérhetősége és a hozzáférhetőség miatt mégis a szigorúbb rendszerek felé hajlik el – erről már Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet munkatársa beszélt a Szabad Európának.

Magyarországon terhességmegszakításra négy indokkal van lehetőség:

1. ha a terhesség bűncselekmény (szexuális erőszak) következménye,
2. ha a terhesség a terhes nő egészségére veszélyes,
3. ha a magzat súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved,
4. ha terhes nő súlyos válsághelyzetben van. (A súlyos válsághelyzet a törvény meghatározása szerint az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.)

A terhesség alapesetben, a fent felsorolt négy feltétel valamelyikének megléte esetén a 12. hetéig megszakítható, de vannak esetek, például korlátozott cselekvőképesség vagy cselekvőképtelenség, amikor a terhesség a 18. hetéig megszakítható.

Ha több mint 50 százalék az esély arra, hogy a magzat károsodott, a terhesség a 20. hetéig megszakítható. A terhesség az időtartamától függetlenül megszakítható, ha a terhes nő életét veszélyezteti, vagy ha a magzat a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenved.

Ezeknél az eseteknél mindig kell az orvos szakvéleménye, míg például a 12 hetes időkorlátnál azt, hogy egy nő életében súlyos válsághelyzetet okozna a gyermek vállalása, kizárólag a nő tudja eldönteni, ő jogosult meghozni ezt a döntést, a terhességmegszakítás előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat ezeket az indokokat nem ellenőrzi. A 12. hét után abortuszt csak meghatározott intézményekben végezhetnek Magyarországon.

A terhességmegszakítás négy lépése:

1. az első tanácsadás, ennek kifejezett célja, hogy nő ne vetesse el a gyermeket,
2. orvosi igazolás a terhességről,
3. a második tanácsadás, legkorábban az első után három nappal,
4. maga a terhességmegszakítás, amelyre a második tanácsadás után nyolc napon belül jelentkeznie kell a terhes nőnek a választott egészségügyi intézményben.

Ehhez kapcsolódóan: A gender mint hidegháborús terület ‒ Élet a NER-ben 2. rész

Versenyfutás az idővel

Mint arra a TASZ jogásza felhívta a figyelmet, tapasztalataik szerint ugyan megvan a lehetőség jogilag Magyarországon a terhességmegszakításra, de a 12. hét nagyon szűk határidő.

„Az 5-6. hétnél korábban nem nagyon szokta észrevenni egy nő, hogy terhes, és onnantól kezdve már csak hat hete van arra, hogy azon a négy lépésen végig menjen, amin végig kell mennie az abortuszhoz. Ráadásul nagyon nehezen hozzáférhetők az egyes szolgáltatások. Maga a nőgyógyászati szakellátás is nehezen hozzáférhető. Ha most felhívunk egy nőgyógyászt, kb. egy hónap múlva kapunk időpontot, és az még szerencsés eset.”

A koronavírus-járvány sem segített a helyzeten, és ha valaki nem annyira határozott, hogy elmondja a telefonban, terhességmegszakítás miatt van szüksége a vizsgálatra, ezért vegyék előre, könnyen kifuthat az időből. Vannak ugyanakkor nőgyógyászati szakellátók, Zeller Judit a pécsit említi példaként, amelyek közlik a honlapjukon, hogy ha sürgős esetről van szó, akkor azt jelezzék az érintettek a telefonban és soron kívül kapnak időpontot. A szakember hozzáteszi, hogy a családvédelmi szolgálatok is csak szűk idősávban elérhetők az időpontegyeztetéshez, és máris összejön pár nap csúszás.

Ehhez kapcsolódóan: EP - Legyen uniós alapjog az abortuszhoz való jog

Nem minden kórházban

Zeller Judit úgy látja, hogy az edukáció, az iskolai felvilágosítás nagyon gyenge pontja a rendszernek, hiszen a nem kívánt terhesség megelőzése a cél, nem pedig az abortusz. Ahogyan a tájékoztatás is elégtelen. Mint mondja, a TASZ-nak is volt olyan ügyfele, aki azért csúszott ki az időből, mert nem tudta, hogy nem csak a lakóhely szerinti családvédelmi szolgálatnál jelentkezhet, a kerületében nem fogadták a járvány miatt, ő pedig az életkörülményei miatt el sem jutott addig, hogy az interneten keresgéljen, mi lehet ilyenkor a megoldás.

A TASZ szakértője szerint az is érthetetlen, hogy Magyarországon a terhesség korai szakaszában is csak a műtéti abortusz az egyedüli lehetőség, míg a legtöbb európai országban van mód a gyógyszeres terhességmegszakításra is.

A terhességmegszakítást kórházban végzik Magyarországon, de nem minden kórház végez ilyen beavatkozást. Például 2017-ben Lázár János, az akkori kancelláriaminiszter jelentette be: a Bethesda Kórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház a kormánytól kapott 7,8 milliárdos támogatásért cserébe vállalta, hogy a felújított osztályokon nem végeznek abortuszt és nem fogadnak el hálapénzt. A törvény ugyanakkor előírja, hogy a szülészeti-nőgyógyászati osztályt működtető állami és önkormányzati intézményekben legalább egy olyan csoportnak kell működnie, amely végez terhességmegszakítást. Az ilyen beavatkozást végző intézmények listája a családvédelmi szolgálatoknál elérhető.

Zeller Judit szerint problémás, ha egy adófizetői pénzből dotált egészségügyi intézmény közfinanszírozott ellátást tagad meg. Ugyanakkor az orvos, ahogyan azt az egészségügyi törvény részletesen taglalja, megtagadhatja az ellátást, ha az erkölcsi felfogásával, lelkiismereti, vagy vallási meggyőződéssel ellentétes, de csak úgy teheti ezt meg, hogy át kell irányítania másik orvoshoz a beteget, vagy javasolnia kell, hogy ő maga válasszon másik szakembert.

Ahogy egész Európában, úgy Magyarországon is jelentősen csökkent az abortuszok száma az elmúlt évtizedekben. A KSH adatai szerint míg 1980-ban 80.882 terhességmegszakítást végeztek Magyarországon, addig egy a szám 2020-ban 23.901 volt.