2020 augusztusában Belarusz a forradalom küszöbén állt, amikor az ellenzék nagyszabású tüntetésekkel szállt szembe Aljakszandr Lukasenkával, az erőskezű vezetővel. A belaruszok nem voltak hajlandók elfogadni a választások hivatalos eredményét, amelyet milliók szerint elcsaltak.
Ezreket vettek őrizetbe, és sokan számoltak be a hatóságok által elkövetett kínzásokról vagy bántalmazásokról. Az erőszakos fellépés során többen meghaltak.
A hatóságok – nyilvánvalóan azért, hogy megelőzzenek egy újabb, hasonló forgatókönyvet, és a belarusz gyerekekből „hazafiakat” faragjanak – elkezdték komolyan venni a „katonai-hazafias” oktatást.
A biztonsági erők felügyelete alatt nyári táborokat szerveznek. A tanév kezdete óta közel húsz „katonai-hazafias” klubot hoztak létre iskolások számára, és az iskolákban bevezették a speciális „katonai-hazafias” nevelői posztot.
„Minden diktatórikus rendszer azt tervezi, hogy örökké létezik majd. Mindenesetre arra törekszik, hogy a következő évtizedekre biztosítsa a státuszát – mondja Valer Karbalevics, a Szabad Európa belarusz szolgálatának politikai kommentátora. – Ezért fordítanak a hatóságok ekkora figyelmet a fiatalabb generáció nevelésére.”
Karpjankou klubjai
Már korábban is léteztek ilyen katonai-hazafias klubok, de a 2020-as tüntetések után a hatóságok úgy döntöttek, hogy még jobban összpontosítanak a belarusz fiatalok nevelésére. Májusban Lukasenka törvényt írt alá e klubok fejlesztéséről és költségvetési pénzből való finanszírozásáról.
A törvény kimondja, hogy a klubokat Mikalaj Karpjankou belügyminiszter-helyettes döntése alapján hozták létre. Ez ugyanaz a Karpjankou, aki széles körben ismertté vált, miután 2020. szeptember 6-án gumibottal betörte egy minszki kávézó üvegajtaját, hogy feltartóztassa a közeli ellenzéki tüntetésről érkező tüntetőket.
Később Karpjankou nyilvánosan „veszett kutyáknak” nevezte a külföldön tartózkodó ellenzékieket, „akik csak egy dolgot érdemelnek: halált”.
A Karpjankou tervében szereplő gyermek- és ifjúsági klubok a katonai egységek, a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a határbizottság alapján jönnek létre, és „a katonai-hazafias nevelés legjobb tapasztalatait őrzik az Szovjetunió idejéből”.
A hatóságok azzal dicsekednek, hogy olyan sokan szeretnének belépni a klubokba, hogy a szülők még panaszt is tesznek, ha gyermekeik nem jutnak be. Tavasszal azonban a BelTA állami hírügynökség jelentése szerint mindössze ezer gyerek csatlakozott a katonai-hazafias klubokhoz.
„Ki mint vet, úgy arat”
A klubok létrehozói azt állítják, hogy céljuk a pozitív gondolkodás, az állampolgárság eszméje, a hazaszeretet, a haza iránti hűség és a haza védelmében végzett feladatokra való készség elsajátítása a gyerekekben és fiatalokban.
Egy másik célt is gyakran említenek: a jövő katonáinak felkészítését.
Áprilisban a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium képviselői sajtótájékoztatót tartottak, hogy részletesen ismertessék a klubok működését. A belügyminisztérium ideológiai egységének parancsnokhelyettese, Aljakszandr Brazsickij alezredes akkor a eme célnak adott hangot:
„Neveljétek őket a zászló, a himnusz iránti szeretetre. Ki mint vet, úgy arat. Nekünk van a legjobb ifjúságunk. Tiszta, fényes; ez a mi jövőnk. Mindent magukba szívnak, és azt mondják, hogy nem akarnak semmit (…) Mi, felnőttek nem akarunk velük foglalkozni. Mintha az utca nevelné őket. Igen, az utca fogja őket felnevelni. Emlékszünk a 2020-as évre; ők teljesen más irányba fognak menni, nem úgy, mint mi.”
Ihar Karpenka volt oktatási miniszter, aki 2021-ben aktívan támogatta ezeknek a kluboknak a létrehozását, azt mondta, hogy segítenek leválasztani a fiatalokat a kütyükről, és megvédik őket a romboló hatásoktól.
Fiatal katonák kiképzése
A katonai-hazafias klubok katonai egységek mintájára működnek. Például a 3214-es katonai egység (ugyanaz, amelynek katonái aktív szerepet vállaltak a békés tüntetők elleni erőszakos cselekményekben) működteti a Hiúz klubot, amelybe több mint száz gyermek jár.
Egy másik példa a Gránit Klub, amelyet az 5448-as katonai egység bázisán tartanak fenn. A gyerekek tornáznak és kézitusát gyakorolnak a sorozás előtti kiképzés részeként.
Megtanítják őket a fegyverek használatára is, és a „Sztálin-vonal” – a húszas években épült erődítmények a Szovjetunió nyugati határa mentén – megtisztítására viszik őket. Május 9-én megünneplik a győzelem napját, és találkozókat tartanak az ortodox papokkal.
Minden évben, a különleges hírszerzés napjának előestéjén az 5. Különleges Rendeltetésű Brigád megrendezi a Különleges Erők ifjúsági versenyét. A gyerekek megismerkednek a különböző lőfegyvertípusokkal, és gyakorolhatják a légpuskával való lövészetet is.
Nyarak a katonai bázison
Az oktatásnak ezt a megközelítését alkalmazzák a sport- és hazafias gyerektáborokban is. 2021-ben 46 ilyen tábor volt, idén már hatvan. A gyerekek órákon át látogathatták a katonai egységeket, akár éjszakára is ott maradhattak.
2021-ben kétezer gyermek látogatott el katonai bázisokra. A vityebszki diákok például nyáron meglátogatták a 103. vityebszki Önálló Gárdista Légi Deszant Dandárt.
Közel háromszáz iskolás vett részt a légideszant-komplexumban tartott órákon, megismerkedtek a dandár kézifegyverzetének főbb modelljeivel, a légideszant-egység történetével, lőttek géppuskával egy elektronikus szimulátorban, és megnézték egy katonazenekar koncertjét és egy katonai egység harci útjáról szóló filmet.
A gyerekeket különböző kirándulásokra is elviszik. Júliusban az Óriás katonai-hazafias klub diákjai a Hazafiak Belaruszban szervezet képviselőivel együtt meglátogatták a 38. breszti Önálló Gárdista Rohamdandárt.
Júniusban mindössze két hét alatt állítólag több mint tízezer gyermek látogatta meg az egységet.
Az ilyen versenyeken az iskolások katonai tudásban mérik össze erejüket: géppisztoly szét- és összeszerelése, zsák és felszerelés összepakolása, kitárazás, gyakorlógránát dobása, elsősegélynyújtás és lövészet.
A nyári táborok során a katonai egységek katonai felszerelések kiállítását szervezik gyermekek számára. Az egyik ilyenre a 6. Különleges Gárdista Gépesített Brigádnál került sor, ahol fegyverek és katonai felszerelések kiállítását rendezték meg Zsabinka városában.
Katonai oktatók az iskolában
Most már az iskolákban is komolyabban kell foglalkozni a „helyes hazafisággal”. Tavaly bevezették a katonai-hazafias nevelés vezetői posztját. A tanárok munkájában még nincs egységes szemlélet, csak nemrég kezdtek el kézikönyvet összeállítani nekik. Bár tankönyv nincs, a védelmi minisztérium a honlapján található segédanyagok használatát ajánlja.
Az első lecke a következő: „A történelmi emlékezet meghamisítása: kinek és miért hasznos a neofasizmus?” Ezt Uladzimer Makarau, a védelmi minisztérium ideológiai osztályának volt sajtótitkára állította össze. Ő arról ismert, hogy a katonai felvonulások ellenzőit „Wilhelm Kube leszármazottainak” (a náci parancsnok Minszk háborús megszállása idején), a kormány ellenzőit egy „liberoid szekta” tagjainak, Lukasenkát pedig „az új század alakjának” nevezi.
A lecke 24 diából áll, és Joszif Sztálin szovjet vezető 1943-as szavaival kezdődik a Kommunista Internacionálé feloszlatásáról. A prezentációban szerepel Mihail Szavicski botrányos festménye is, a Nyári színház, amely a holokauszt áldozatait és egy rabot ábrázol – akinek sárga csillag van a köntösén –, amint holttesteket visz a krematóriumba.
A festőt a szovjet korszakban antiszemitizmussal vádolták, amiért a zsidókat a nácik bűneinek cinkosaként ábrázolta.
A védelmi minisztérium azt is ajánlja, hogy az órákon mutassanak be képeket a megölt csecsemőkről, akik állítólag a Jugoszlávia elleni amerikai bombázások áldozatai voltak.
Van egy dia, amelyen azt állítják, hogy a második világháború alatt a lengyel nacionalisták a lemészárolt zsidók fejével fociztak, és egy idézet, amely szerint „a belarusz lét lényege az oroszság”.
A katonai-hazafias nevelésre vonatkozó szinte minden javaslat a II. világháború történetének oktatásáról szól. De van például egy videóüzenet belarusz veteránoktól, akik Lukasenka kijelentéseit idézik, szidják Európát – amelyet azzal vádolnak, hogy el akarja venni a belarusz földet –, és felszólítják a gyerekeket, hogy legyenek lojálisak az ország vezetéséhez.
A hatóságok erőfeszítései a gyermekek oktatásának befolyásolására itt nem érnek véget. Belaruszban ma közel 1500 múzeum működik az iskolákban, amelyek közül több mint kétszáz hadtörténeti múzeum. A 2022–23-as tanévben a hatóságok minden általános középfokú oktatási intézmény számára feladatul tűzték ki, hogy hozzanak létre egy múzeumi termet és tematikus kiállításokat „a történelmi emlékévnek, a belarusz nép ellen a nagy honvédő háború idején elkövetett népirtás emlékének” szentelve.
A katonák maguk is ellátogatnak az iskolákba, az utazásokról a védelmi minisztérium Telegram-csatornáján számolnak be. Szeptemberben a 6. Különleges Gárda Gépesített Dandár katonái részt vettek A Belarusz Köztársaság állampolgára vagyok című osztályfőnöki órán a malaritai 1. számú középiskolában. Előadást tartottak, és megismertették a diákokat a katonai egyenruhákkal és a kézifegyverekkel.
Az Oktatási Minisztérium ajánlására idén minden tanárt arra kértek, hogy aktívan szervezzenek vetélkedőket katonai témákban, olvassanak könyveket a második világháborúról, nézzenek filmeket a háborúról, látogassanak el a háborúval kapcsolatos emlékezetes helyekre, és tartsanak nyílt órákat „a belaruszok elleni népirtásról”.
„Az oktatási rendszer szigorú ellenőrzés alatt áll – mondja Valer Karbalevics politikai elemző. – Mostantól nem lehet majd egyetemre menni a fennálló rendszer iránti lojalitást jelző tulajdonság nélkül.”
„A militarizmus kultusza a diktatúrákban az ifjúság nevelésének egyik fontos eleme. Ezt minden ilyen rezsim történelme igazolja. Ezért nem véletlen, hogy tavaly bevezették az iskolákban a katonai-hazafias nevelés vezetői posztot” – mondja. Nemrég Lukasenka utasította Ivan Kubrakov belügyminisztert, hogy országszerte hozzon létre gimnáziumokat a belügyminisztériumi tisztek képzésére.
„Az »ellenség« elleni gyűlölet szítása, a tudat militarizálása, a szovjet mitológián alapuló oktatás – mindezek egyértelmű jelei egy totalitárius rendszer kialakulásának Belaruszban.”