Az ukrajnai Dnyipróban végrehajtott orosz légicsapásról készült néma, fekete-fehér, térfigyelő kamerás felvétel rövid volt, de dermesztő: hat hatalmas tűzgolyó hasított a sötétségbe, és csapódott a földbe elképesztő sebességgel.
A katonai létesítmény elleni november 21-i támadás után néhány órával Vlagyimir Putyin orosz elnök az országos televízióban dicsekedett el az új hiperszonikus rakétával. Arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy a jövőben Ukrajna azon NATO-szövetségesei ellen is bevethetik, amelyek jóváhagyták az általuk szállított katonai eszközök oroszországi célpontok elleni használatát
Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a közepes hatótávolságú Oresnyik (oroszul mogyorófa) az orosz haditervbe, és milyen politikai üzenetet akar küldeni a Kreml a bevetésével.
Mit tudunk az Oresnyikről?
Putyin elégedett mosollyal az arcán számolt be arról, hogy a rakéta a hangsebesség tízszeresével éri el a célpontját, „mint egy meteorit”. Azt is állította, hogy minden légvédelmi rendszer hatástalan ellene. Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka kiemelte, hogy az Oresnyik nukleáris vagy hagyományos robbanófejeket hordozhat, hatótávolsága pedig bármely európai célpont eléréséhez elegendő.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint kísérleti közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáról van szó, amelyet most vetettek be háborúban először. Egy 1987-es amerikai–orosz szerződés tiltotta az 500 és 5500 kilométer közötti, közepes hatótávolságú rakéták gyártását és tesztelését, ezt azonban 2019-ben mindkét fél felmondta.
Az ukrán hírszerzés arról tájékoztatott, hogy az orosz hiperszonikus rakéta hat robbanófejjel, azokon belül is hat-hat altöltettel rendelkezett. Az eszköz az önállóan célra vezérelhető robbanófejeiről kaphatta nevét, amelyek a mogyoróvesszőn hajtó rügyekre hasonlítanak.
A légitámadásról készült felvételeken hat hatalmas tűzgolyó látható, amelyek alfejeiben a jelek szerint nem volt töltet, csak a nagy sebességük és tömegük kombinációjából felszabaduló kinetikus energiával pusztították el földi célpontjaikat. Putyin azt állította, hogy a fegyver annyira erős, hogy több ilyen – hagyományos robbanófejjel felszerelt – rakéta bevetése ugyanolyan pusztító hatású lehet, mint egy nukleáris csapás. Azzal dicsekedett, hogy az eszköz képes „három, négy vagy több emelet mélyen lévő” föld alatti bunkerek elpusztítására, és azzal fenyegetett, hogy a kijevi kormányzati negyed ellen is beveti.
Az ukrán biztonsági szolgálat megmutatta az AP amerikai hírügynökségnek a rakéta roncsait a dnyiprói Pivdenmas fegyvergyártó üzemben, ahova becsapódott. A támadásnak nem voltak halálos áldozatai, a károk mértéke ismeretlen. A friss tájékoztatás szerint az Oresnyiket az oroszországi Asztraháni területről, a Kaszpi-tenger partján fekvő Kapusztyin Jar 4. rakétakísérleti lőtérről lőtték ki.
Helyiek a dnyiprói Oresnyik-csapás helyszíne közelében
Milyen más rakétákat vetett be Oroszország?
Az orosz hadsereg az invázió 2022. februári megindítása óta többféle rakétát is bevetett Ukrajna ellen, de egyik sem rendelkezett az Oresnyik hatótávolságával és erejével. Ezek között voltak szubszonikus, nagy hatótávolságú robotrepülőgépek, amelyek mintegy ötszáz kilogramm robbanóanyagot hordoznak, ami elég ahhoz, hogy súlyos károkat okozzanak az ukrán erőművekben és kritikus infrastruktúrában. Ezen eszközök hatótávolsága 2500 kilométer is lehet, ezáltal Ukrajna teljes területét képesek elérni.
Oroszország olcsó, iráni gyártású drónokat is alkalmaz, amelyek nagyjából ötven kilogrammnyi robbanóanyag célba juttatására képesek. Ezeket viszonylag könnyű megsemmisíteni, de Moszkva több tucatot vet be belőlük egyszerre, így próbálva túlterhelni az ukrán légvédelmet, és elterelni a figyelmet az egyidejűleg indított robotrepülőgépekről.
Egyes kiemelt célpontok ellen Oroszország nagyobb sebességre és pusztításra képes rakétákat használ, ilyen például a földről indítható, ötszáz kilométeres hatótávolságú Iszkander.
Különösen fontos célpontok ellen a légi indítású, hiperszonikus Kinzsalt vetik be, amely rövid időre elérheti a hangsebesség tízszeresét, manőverező képességei pedig megnehezíti a légvédelem dolgát, noha Ukrajna közölte, hogy lőttek már le néhány ilyet is. Az Oresnyiket még nehezebb elfogni, mint a Kinzsalt, továbbá speciális robbanófeje miatt lényegesen nagyobb károkat tud okozni.
Milyen üzenetet küld Putyin az Oresnyikkel?
Az orosz elnök hangoztatta: a rakéta kilövése válasz volt arra, hogy az Egyesült Államok, illetve az Egyesült Királyság engedélyezte Ukrajnának az általuk szállított fegyverek használatát oroszországi célpontok ellen: „Úgy véljük, hogy jogunk van fegyvert használni azon országok katonai létesítményei ellen, amelyek engedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják.”
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kijelentette, hogy az Oresnyik pár perc alatt elér bármilyen európai célpontot, és katasztrofális károkat okozhat. „A bombabunkerek nem nyújtanak menedéket” – figyelmeztetett.
Az orosz állami média is a hiperszonikus rakéta dicséretétől zengett, számos műsorban kitértek arra, hogy egy lengyelországi légibázist tizenegy, a brüsszeli NATO-központot pedig tizenhét perc alatt képes elérni. Oroszországban pólót árulnak Putyin és az Oresnyik képével; az is elhangzott, hogy egy házaspár a rakétáról tervezi elnevezni a lányát.
Mathieu Boulègue, a brit Chatham House katonai szakértője szerint az Oresnyik ugyan érdemben nem változtat a harctéri helyzeten, de „a pszichológiai hadviselés szempontjából nagyszerűen működik”, jól szolgálja a Kreml azon célját, hogy megrémissze a nyugati közönséget.
A november 21-i légitámadás két nappal azután történt, hogy Putyin aláírta az orosz nukleáris doktrína módosítását, amellyel lejjebb szállították az atomfegyverek bevetésének küszöbét. A dokumentum azt is lehetővé teszi, hogy Oroszország atomfegyverrel válaszoljon, ha hagyományos rakétatámadás éri egy nukleáris hatalom által támogatott ország részéről.
Az Oresnyik kilövése egyúttal jelzés is lehetett Ukrajna és Donald Trump megválasztott amerikai elnök számára, hogy Oroszország a Kijevnek nyújtott támogatásoktól függetlenül elkötelezett céljai elérése mellett – jegyezte meg James J. Townsend, a Center for New American Security munkatársa. „Ez egy nagyon erőteljes üzenet. Demonstrálja Trumpnak, hogy Oroszország mennyire komolyan veszi azt, amit a Biden-kormányzat tett, és mennyire dühös az ilyen típusú támogatás miatt” – fogalmazott.
Az orosz héják már egy ideje azon az állásponton vannak, hogy az Ukrajnát támogató NATO-tagállamok bizonyos létesítményeit is támadni kellene, így kényszerítve meghátrálásra az érintett országokat.
Más, rövidebb hatótávolságú orosz hagyományos fegyverekkel ellentétben az Oresnyik képes erőteljes, hagyományos csapást mérni bárhol Európában, ami új eszkalációs eszköz a Kreml számára. Ráadásul a célba érés előtt nem is lehet tudni, hogy nukleáris vagy hagyományos robbanófejet hordoz-e. „Az ellenségnek meg kell értenie, hogy készen állunk a leghatározottabb lépéseket megtenni, és először hagyományos fegyverekkel csapást mérni NATO-tagok területére – jelentette ki a Kremlnek is dolgozó Szergej Karaganov orosz elemző. – Ugyanakkor figyelmeztetni fogjuk őket, hogy ha eszkalatív módon reagálnak a támadásra, akkor másodikként nukleáris csapás következik, a harmadik hullám pedig az amerikai támaszpontokat veszi célba” – tette hozzá.