Az EP-jóváhagyás után hamarosan megszületik az első uniós jogszabály, amely rendeletben kötelezi a tagállamokat a sajtószabadság és a -pluralizmus védelmére és az újságírók függetlenségének tiszteletben tartására. Kérdéses, hogy a rendelet mennyire éri el a céljait a magyar médiakörnyezetben.
Az Európai Parlament szerdai végszavazása után (amelyet még a tanácsnak is meg kell erősítenie) hamarosan uniós rendelet fogja megvédeni az újságírókat és a szerkesztőségeket a kormányok és az online óriásplatformok túlkapásaitól. A parlament 464 igennel, 92 ellenszavazattal és 65 tartózkodás mellett fogadta el a sajtószabadság védelméről szóló rendeletet, amely a média függetlenségének és a médiapluralizmus védelmére kötelezi a tagállamokat, és nagyobb átláthatóságot hivatott teremteni a médiatulajdonosi viszonyokban.
Az új jogszabály – amelyet intézményi források és Sabine Verheyen, a jogalkotási jelentés német néppárti előadója szerint is jelentős mértékben befolyásoltak a magyar sajtóállapotok – az EU első számottevő jogalkotási lépése a demokrácia ötödik pillérének tekintett média függetlenségének védelmére. Az új szabályok többek között
- arra kötelezik a kormányokat, hogy biztosítsák a sokoldalú tájékozódás lehetőségét polgáraik számára;
- tiltják a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját, így újságírók forrásaik felfedésére való kényszerítését házkutatással, megfigyelőszoftverek telepítésével és egyéb módon;
- előírják, hogy kémprogramokat csak eseti alapon és bűncselekmény alapos gyanúja miatt, független igazságügyi hatóság engedélyével lehet alkalmazni újságírókkal szemben, ami ellen bíróságon jogorvoslatot kereshetnek;
- megszabják, hogy a közszolgálati médiaorgánumok vezetőit és vezetőtestületi tagjait átlátható és megkülönböztetésmentes eljárást követve, kellően hosszú időre kell kinevezni, és munkaszerződésük lejárta előtt csak szakmai indokkal lehet eltávolítani;
- rendelkeznek arról is, hogy a közszolgálati média számára fenntartható és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani (Szlovéniában a korábbi Janša-kormány egy időre a pénzek befagyasztásával próbálta meg falhoz állítani az állami hírügynökséget);
- átlátható tulajdonviszonyokat teremtenek a médiában úgy, hogy mérettől függetlenül az összes médiavállalkozás és hírügynökség tulajdonosainak be kell jegyezni az adatait egy nyilvános nemzeti adatbázisba, feltüntetve, hogy az állam közvetlenül vagy közvetve tulajdonos-e;
- előírják, hogy a médiavállalkozásoknak és az online platformoknak csak nyilvános, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyújtható közfinanszírozás; az állami hirdetésekre fordított közkiadásoknak nyilvánosnak kell lenniük, és a teljes éves összeg mellett a médiaorgánumokra lebontva is fel kell tüntetni a költségeket;
- külön mechanizmust hoznak létre az online óriásplatformok önkényes tartalommoderálása ellen, amelyeknek – ha el akarnak távolítani egy tartalmat – 24 órával korábban értesíteniük kell az érintett médiaszolgáltatót.
„A sajtószabadság világszerte veszélyben van, így Európában is: a máltai gyilkosság, a sajtószabadságot fenyegető veszélyek Magyarországon, és sok más példa egyértelműen bizonyítja ezt. Az európai médiaszabadságról szóló jogszabály a mi válaszunk erre a fenyegetésre, és mérföldkő az európai jogalkotásban” – jelentette ki Sabine Verheyen a plenáris vitán.
Megfigyelők megjegyzik, hogy az új szabályozás egyik nagy hiányzó eleme a médiakoncentráció elleni fellépés. A jelentéstevő szerint ugyanakkor az Európai Bizottság a versenyjog eszközeivel már eddig is felléphetett volna a magyar KESMA és az ahhoz hasonló ügyekben. (A bizottság nem osztja ezt a véleményt.)
Egyesek azt is kérdésesnek tartják, hogy a média függetlenségét védeni hivatott új szabályok mennyire lesznek alkalmazhatók például az erősen torzított magyar médiakörnyezetben. Hogyan lehet például a szabályokat alkalmazni olyan médiumok és médiaszereplők esetében, akiknek eszük ágában sincs függetlennek lenni?
A parlamenti jelentéstevő ugyanakkor rámutatott, hogy egy felülvizsgálati záradékot is beillesztettek a jogszabályba, amely a rendelet működésének fényében éppen a módosításokat teszi majd lehetővé.
Ehhez kapcsolódóan: „Kérjük az Európai Bizottságot…” – újabb jelentés a magyar médiapiac kormányzati dominálásáról