Ukrajna, amely tavaly február óta pusztító orosz invázióval küzd, a lehető leggyorsabban szeretne csatlakozni a NATO-hoz, de a nyugati katonai szövetség tagjai megosztottak abban, hogy milyen gyorsan kellene megtenni ezt.
Amíg a kelet-európai országok azt szeretnék, ha július közepén a vilniusi NATO-csúcstalálkozón valamilyen útitervet ajánlanának Kijevnek, addig a nyugati tagállamok – például az Egyesült Államok, Franciaország és Németország – óvakodnak minden olyan lépéstől, amely közelebb viheti a szövetséget egy Oroszország elleni háborúhoz.
A NATO-ba való meghívásról szóló döntést konszenzussal kell meghozni. Ukrajna már több lépést megtett a NATO-tagság felé vezető úton, de még vannak hátra kihívást jelentő kérdések.
Bukaresti ígéret
A NATO a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón állapodott meg abban, hogy Ukrajna – amely Oroszországhoz hasonlóan a Szovjetunió része volt 1991-es megszűnéséig – idővel csatlakozik a szövetséghez. A NATO vezetői azonban eddig elzárkóztak attól, hogy konkrét lépéseket tegyenek ennek érdekében – például hogy úgynevezett tagsági cselekvési tervet adjanak Kijevnek, amely ütemtervet állapítana meg a szövetséghez való közeledésre.
Nincs határidő
Áprilisban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár váratlan kijevi látogatásán hangsúlyozta, hogy Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban, de nem mondott határidőt. Később világossá tette, hogy Ukrajna nem csatlakozhat, amíg tart az Oroszországgal vívott háború.
Ezt az álláspontot június elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, és kijelentette, nemzete megérti, hogy lehetetlen a NATO-csatlakozás, amíg tart a háború.
Eljárás
A washingtoni szerződés 10. cikke kimondja, hogy a NATO-tagság lehetséges minden olyan „európai államnak, amely képes előmozdítani a szerződés alapelveit és hozzájárulni az észak-atlanti térség biztonságához”.
1999 óta a NATO-csatlakozásra törekvő országok többsége részt vesz az úgynevezett tagsági cselekvési tervben (MAP), egy olyan programban, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson bizonyos politikai, gazdasági és katonai kritériumok teljesítésében.
A tagjelölteknek működő demokráciáknak kell lenniük, amelyek tisztességesen bánnak kisebbségeikkel, elkötelezik magukat a konfliktusok békés megoldása mellett, és bizonyítaniuk kell, hogy képesek és hajlandók katonailag is hozzájárulni a NATO műveleteihez.
Az egyelőre nem ismert, hogy Ukrajna tagsághoz vezető folyamata hogyan alakul. Annak ellenére hogy nem kapták meg a MAP-ot, az ország hadserege jelentős lépéseket tett a NATO-szabványok felé az orosz invázió óta.
Ez a folyamat egyre gyorsul, miután Kijev fokozatosan kifogy a szovjet gyártmányú fegyverekből és lőszerekből, közben a Nyugat a NATO-szabványok szerint tart kiképzést az ukrán csapatokat, és egyre több és fejlettebb fegyverzetet szállít az országba.
Hogy milyen gyorsan és milyen feltételekkel engedik Ukrajnát csatlakozni a NATO-hoz, az a jelenlegi 31 tagállamon múlik.
5. cikkely
A NATO-tagsággal Ukrajna a washingtoni szerződés 5. cikkelyének védernyője alá kerülne, amely kimondja, hogy az egyik szövetséges elleni támadás az összes szövetséges elleni támadásnak minősül.
A NATO kölcsönös segítségnyújtási záradéka az egyik alapja a szövetségnek, amely 1949-ben jött létre azzal az elsődleges céllal, hogy elhárítsa a veszélyét a szövetségesek területét érő szovjet támadásnak.
Az orosz álláspont
A Kreml szerint hosszú évekig gondot okozna, ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz. Figyelmeztetett, hogy Moszkva biztosítani fogja érdekeit és biztonságát, amelyeket szerinte már több mint két évtizede veszélyeztet a szövetség keleti bővítése az Oroszországgal közös európai határok felé.
A Kreml a NATO kelet-európai terjeszkedését régóta az Oroszországgal szembeni nyugati ellenségesség bizonyítékának tekinti, amit a nyugati hatalmak tagadnak, mondván, hogy a szövetség teljes mértékben védelmi jellegű. Moszkva erre hivatkozott egyik fő okként, amikor 2022. február 24-én inváziót indított Ukrajna ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Hogy alakul a vadászgép-koalíció az ukrán légierő támogatása érdekében?