A belügyminiszter szerint nincs lehetőség az inflációkövető béremelésre az egészségügyben, mert senki sem részesül inflációkövető bérezésben más területeken sem. A járóbeteg-szakellátásnál a nyolcórás munkaidőt illetően Pintér Sándor nem volt nyitott az érdemi vitára – derült ki abból a beszámolóból, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tett közzé az egyeztetésről.
A július 24-én a MOK elnökségének kezdeményezésére létrejött egyeztetésen az ágazatért felelős Pintér Sándor belügyminiszter mellett az egészségügy más kormányzati vezetői is részt vettek. Mások mellett ott volt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár és Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató is.
A MOK hétoldalas beszámolót tett közzé a kétórás egyeztetésről, amely a szakmai szervezet szerint valós és érdemi volt, ugyanakkor lényeges területeken maradtak fenn fontos nézetkülönbségek. Mint írják, „bár a BM-nek és a MOK-nak az egészségügyről, annak átalakításáról alkotott képe az alapokban megegyezik (…) nem látjuk egyformán a megindult változások célját és várható eredményeit, valamint veszélyeit”.
Ehhez kapcsolódóan: Sokkal kevesebb a fizetésük az elsőéves rezidenseknek, mint amire számítottak
Alapellátás
Takács Péter államtitkár azt mondta: kormányzati cél, hogy a törvényben meghatározott időpontra (2028-ra) csak meghatározott létszámot ellátó praxisok maradjanak fenn. A rezsiköltségek átvállalását nem tervezik. A kormány célja, hogy az alapellátó orvosok jövedelme ne az életkortól, hanem a teljesítménytől függjön. A szakdolgozói bértámogatást nem tervezik megemelni a szakdolgozói béremelésnek megfelelően, azt a praxisfinanszírozásból kigazdálkodhatónak tartják.
A kamara viszont úgy véli, hogy a teljesítménytől függetlenül biztosítani kell a praxisok működőképességét – beleértve a szakdolgozók és egyéb személyzet bérét. Ha a szakdolgozói béremelést a praxisoknak a jelenlegi bevételükből kell biztosítaniuk, az a MOK szerint orvosijövedelem-csökkenést vagy szakdolgozói elvándorlást fog okozni.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs helyettes, sok háziorvos emiatt évek óta nem volt hosszabb szabadságon
Járóbeteg-szakellátás
A kamara beszámolója szerint a munkaidőt illetően Pintér Sándor nem volt nyitott érdemi vitára, mert a BM álláspontja az, hogy Magyarországon nyolc óra a rendes munkaidő, így a szakrendelők orvosainak is ennyi időt kell munkával tölteniük. Takács Péter államtitkár azt mondta, lehetőség lesz hatórás munkarendre, de akkor ehhez igazítják a bérezést is.
Az orvosi kamara álláspontja szerint ugyanakkor a teljes munkaidőt nem lehet nyolc óra rendelési idővel kitölteni, mert ilyen munkaterhelés már ellátásbiztonsági kockázat, az orvosnak pedig a rendelési időn kívül vannak adminisztratív feladatai is.
Ehhez kapcsolódóan: Egészségügyi közgazdász: A CT- és MR-államosítástól senki sem fog hamarabb meggyógyulni
A kamara szerint relatíve kevés szó esett a fekvőbeteg-ellátásról
Pintér Sándor felvázolta a vármegyei központok és megyei kórház igazgatójához rendelt feladatkörök koncepcióját, ahol a teljes megyei betegellátás szervezéséért, a betegutak kialakításáért ez a menedzsment felel majd. Ettől várják a betegellátás hatékonyságának növekedését, a kis, kevés beteget rossz hatékonysággal ellátó osztályok megszűnését.
Szó volt arról, hogy teljesen leválasszák a kórházak rezsijét, a működési költségeket az egyéb finanszírozásról, és külön kezeljék. Pintér Sándor többször kitért az egészségügy informatikai elmaradottságára, részben ezzel magyarázva a hatékony átalakításhoz szükséges adatok, számok, pontos információk hiányát.
Ehhez kapcsolódóan: Stockholmban dolgozó magyar orvos: Már nem a fizetés az elvándorlás oka
Fizetés és morál
A beszámoló szerint a kamara javaslatára – hogy az orvosi és szakdolgozói fizetések legyenek inflációkövetők – Pintér Sándor azt felelte, hogy erre nincs lehetőség, úgy gondolja, senki nem részesül inflációkövető bérezésben más területeken sem. A miniszter azt mondta, szeretnék majd, hogy tartsa az értékét a bér, de erre vonatkozóan semmilyen konkrét ígéretet nem tett.
A kamarai beszámoló szerint az egyeztetésen Pintér Sándor többször kitért az orvosok és szakdolgozók erkölcsiségére, az elmúlt időszakban felmerült bűncselekményekre, illetve a betegek által tapasztalt, jelzett kommunikációs problémákra. A miniszter az általános orvosi etika helyzetét nevezte meg a köz- és magánellátás szigorú elválasztásának egyik okaként. Azt is egyértelművé tette, hogy a köz- és magánellátás viszonyának rendezése, együttműködésének kialakítása még nincs napirenden, ebben nincs kormányzati álláspont.
Ehhez kapcsolódóan: Lemondott a Péterfy Sándor utcai kórház vezetői stílusa miatt bírált főigazgatója
A megkezdett úton és stílusban
A kamara szerint a folyamatos és biztonságos betegellátáshoz két alapvető dolog mindenképpen kell:
- Az elégtelen számú szakdolgozó fogyásának megállítása, pótlása, ehhez mielőbbi, érdemi szakdolgozói béremelés.
- Az anyagi szempontból jelentősen jobb helyzetben lévő orvosok, fogorvosok, egészségügyi szakirányú diplomások esetében a bizonytalanság, fenyegetettség érzésének csökkentése, a biztonságos, kiszámítható, minőségi betegellátást lehetővé tevő jövőkép és munkakörülmények megteremtése. Ehhez szükséges az egészségügyre vonatkozó kormányzati tervek megismerhetősége és több, a dolgozókat kiszolgáltatottá tevő vagy hátrányos helyzetbe hozó (szerzett jogot elvevő) törvény és rendelet módosítása.
A kamara úgy látja, hogy a minisztérium a megkezdett úton és stílusban kíván továbbmenni, utólagos korrekcióra csak korlátozottan nyitott. Ugyanakkor egyes tervezett változások előkészítésében számít a MOK együttműködésére.
Ehhez kapcsolódóan: „Fizetjük minden hónapban a tb-t, fizetünk eleget” – a Fidesz és a jóléti állam