Nem sikerült július 1-jéig mindent elrendezni, ezért „átmeneti időszakkal” indulhat el a molos hulladékkoncesszió Budapesten és Pest megyében. A főváros december végéig adja bérbe a kukásautókat és a kukák egy részét a Budapesti Közműveknek, amely a Mol koncessziós cégének segít be a szemétszállításban.
Az eredeti terv az volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat cége, a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) és a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) ötven-ötven százalékos részesedéssel zártkörűen működő részvénytársaságot hoz létre. Erre azért volt szükség, mert július 1-jétől a települési hulladékszállítás nem az önkormányzat dolga lesz, hanem állami feladat.
Az állam viszont továbbpasszolta ezt a lehetőséget egy magáncégnek, miután 35 évre koncessziós szerződést kötött a Mollal. A szerződés szerint a Molnak külön erre a célra egy koncessziós társaságot is alapítani kellett, ez lett a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.
Érdekesség, hogy a 2021-es adatok alapján a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után a Mol volt az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása. A G7.hu ezzel kapcsolatos cikke azt állítja, hogy „a magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas”.
Kellenek az eddigi cégek
De mivel a Molnak nincsenek eszközei, ezért alvállalkozókkal kívánja a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat elvégeztetni. A Szabad Európán több cikket is írtunk arról, hogyan változtak meg a szabályok, miután az állam leszerződött a Mollal, hogy lesz egy veszteséges üzletágból hirtelen hatalmas bevétellel kecsegtető üzleti lehetőség.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
A kormány elképesztően segítőkésznek tűnt akkor is, amikor a Molnak gondot jelentett az állammal kötött szerződést betartani: pont úgy módosították a jogszabályokat, hogy a Mol számára kedvező legyen.
Így sem sikerült időben megalakítani a közös céget, pedig ez a társaság lenne felelős ellátni Budapest és Pest megye nagy részén (hetven településen) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, amelynek jelentős részét a lakossági szemétszállítás teszi ki.
Országos szinten 26 helyett hat régiókoordinátort bízott meg a Mol, a főváros és környéke lenne az egyik legnagyobb. (Jelenleg 26 közszolgáltatási régió működik.)
A MOHU szerint azért van szükség a régiókoordinátorokra, hogy fenntarthatóan, előkezelésre minél alkalmasabb módon gyűjtsék a szemetet, amely ezt követően újra feldolgozható. A régiókoordinátorok és közreműködőik a hulladékot csak gyűjtik és szállítják, majd átadják a kezelőknek, de a kezelést nem ők végzik, illetve működtetik a régiós ügyfélszolgálatokat.
Egyetértésben
Annak ellenére nem sikerült a közös céget létrehozni, hogy az egyeztetések időben megindultak. A Mol és a BKM jogelődje, az FKF Nonprofit Zrt. már 2021. május 3-án szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben vállalta, hogy „megvizsgálják az állami hulladékgazdálkodási közfeladat koncessziós rendszerben való működése során megvalósítandó esetleges együttműködés feltételeinek keretrendszerét”.
Ekkor még nem tudhatta a Mol, hogy megnyeri az állam által kiírt koncessziós pályázatot, hiszen csak négy hónappal később, szeptemberben adta be pályázatát.
A következő dátum 2022. november 22., ekkor írta alá a Mol és a BKM azt a szándéknyilatkozatot, amely egy közös cég létrehozását határozta el, amely koncesszori alvállalkozóként fog működni idén július 1-jétől
2023. április 13-án kötötte meg a Mol és a BKM a részvényesi megállapodást a 2023. július 1. napjától történő együttműködés reményében. A közös cég, a MOHU Budapest Zrt. májusban alakult meg, a Mol százszázalékos tulajdonában van. A BKM a hulladékszállítással kapcsolatos ingó és ingatlan vagyonnal szerezne részesedést a cégben.
Az apporthoz azonban versenyhatósági engedélyre van szükség, amely csak a napokban érkezett be. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya a Szabad Európával közölte, hogy „folyamatban van a részesedésszerzés keretében apportálni kívánt vagyontárgyak értékének könyvvizsgáló által hitelesített értékbecsléssel alátámasztott meghatározása, különös figyelemmel arra, hogy az apportra csak a versenyhatósági engedély birtokában kerülhet sor”.
Vészforgatókönyv is készült arra az esetre, ha nem sikerül a közös céget június 30-ig tető alá hozni. Akkor nem a MOHU Budapest, hanem a BKM lesz „átmeneti időszakkal” a régiókoordinátor. Erről június 28-án szavazott is a Fővárosi Közgyűlés, miután a MOHU és a BKM májusban megállapodást írt alá erről.
Ehhez kapcsolódóan: A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában
Egyforintos kukák
A Fővárosi Önkormányzat arról is döntött, hogy a zavartalan átállás érdekében bérbe adja a hulladékszállításhoz és -kezeléshez szükséges eszközöket és ingatlanokat a BKM-nek.
A 320 ezer 120 literes kuka darabját napi nettó 80 filléres, a 83 ezer darab 240 literest pedig 1,3 forintos bérleti díjért adja oda. Az uniós pénzen vásárolt teher- és kukásautókat napi nettó 3100 és 12.200 forint közötti összegért adja bérbe, igaz, a bérbe vevőnek kell gondoskodnia a javításról és minden egyéb, használatból adódó költségről.
A Mol sajtóosztálya is elismerte, hogy „a MOHU megállapodott a BKM-mel abban, hogy a BKM a zavartalan átállás érdekében július 1-jétől folyamatosan elvégzi feladatait. Közben zajlanak az egyeztetések.”
A cég kommunikációs osztálya szerint a budapesti régióban a BKM lett a régiókoordinátor. Ez azt jelenti, hogy koordinálja a 71, a régióhoz tartozó településen végzendő közszolgáltatási résztevékenység alá sorolt gyűjtés-szállítási feladatokat, amelyeket alvállalkozók bevonásával végez.
Azt, hogy erre mennyi pénzt kap a BKM a MOHU-tól, nem tudni, mert a szerződés mellékleteiben van erről szó, azt pedig nem tették elérhetővé. Annyit tudni még, hogy a közös cégnek szánt MOHU Budapestben fele-fele arányban fognak a részvények megoszlani a BKM és a Mol között.
A társaság ügyvezetését a négytagú igazgatóság látja majd el, amelybe mindkét cég két-két tagot delegálhat. Viszont a Mol által delegált tag lesz az igazgatóság elnöke, akinek – a minősített többséget igénylő ügyek kivételével – plusz egy szavazata lesz (elnöki ügydöntő szavazat). Ezzel tehát bizonyos esetekben a Molnak nagyobb beleszólása lehet a leendő közös cég döntéseibe.
Jelenleg a Mol részéről Pethő Zsolt és Olti-Horváth Boglárka, míg a BKM részéről a jelenlegi vezérigazgató, Mártha Imre és Atkári János neve szerepel az igazgatósági tagoknál. Egy korábbi cikkünkben Mártha Imre esetében felvettettük az összeférhetetlenség lehetőségét, miután a köztulajdonban lévő BKM vezérigazgatója, és a Mol százszázalékos tulajdonában lévő cégében is vezető tisztségviselő.
A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya szerint erről nincs szó, hiszen a BKM Nonprofit Zrt.-nél igazgatóság működik, ahol a vezető tisztségviselők az igazgatóság tagjai. „Mártha Imre a BKM igazgatóságának nem tagja, ezért a társaságnál nem vezető tisztségviselő, hanem vezető állású munkavállaló, ennek megfelelően összeférhetetlenség nem merül fel” – közölték.
Kerestük a fennmaradó öt régiókoordinátort is, de egy kivételével nem válaszoltak kérdéseinkre. Egyedül a DTkH, a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. reagált. Elmondásuk szerint valamennyi, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását biztosító szerződést aláírták.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor, például a kapacitást biztosító szerződést ezt felelték: „A kapacitáslekötési szerződések aláírása kellő időben megtörtént.” Vagyonátadásról, így értékbecslés vagy vagyonleltár készítéséről nincs tudomásuk.
Your browser doesn’t support HTML5
Egyszerűen: Hogy jár jól a Mol az EPR-rendszerrel?