Két egymást követő negyedévben csökkent a gazdaság teljesítménye, ezáltal hivatalosan is recesszióba került Magyarország. Jó hír ugyanakkor, hogy gyors lesz a visszapattanás, az év második felében már ismét növekedési pályán lehet a gazdaság.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 negyedik negyedévében a kiigazított adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez képest viszont 0,4 százalékkal csökkent. A jó évkezdetnek köszönhetően 2022-ben a GDP 4,6 százalékkal nőtt 2021-hez képest.
Ebben benne volt az is, hogy 2021-ben még a koronavírus-járvány miatti korlátozások alacsonyabb bázist jelentettek, vagyis volt honnan nőni, illetve a tavaly áprilisi választások előtt a kormány rengeteget költött.
Az év második felében azonban elfogyott a pénz, a megugró energiaköltségek miatt pedig megszorító intézkedések meghozatalára kényszerült a kabinet.
Éves növekedés, negyedéves csökkenés
„A magyar gazdaság technikai recesszióba süllyedt. A harmadik negyedév után a negyedik negyedévben is csökkent a hazai GDP volumene negyedéves bázison” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakember szerint jelentős revíziókat hajtott ugyanakkor végre a KSH. Míg korábban a harmadik negyedéves adat 0,4 százalékos negyedév/negyedév visszaesést mutatott, a felülvizsgálat után 0,7 százalékos volt a visszaesés. Ezt követte a negyedik negyedévben egy 0,4 százalékos újabb csökkenés.
„Egyelőre tehát kijelenthető, hogy bár a gazdaság technikai recesszióban van, éves bázison még képes volt bővülést felmutatni” – tette hozzá. Virovácz Péter szerint a KSH külön megjegyezte, hogy a szokásosnál nagyobb revíziókra lehet számítani a közeljövőben az adatminőség romlása és az ebből fakadó módszertani nehézségek miatt.
„Nem lennénk meglepve, ha a részletes adatközlés során némiképp még borúsabbá válna a kép” – mondta. Az elemző szerint előretekintve egyelőre meglehetősen kevés a kapaszkodó, hiszen még januárra vonatkozóan sem láttunk havi gazdasági adatokat.
„Jelenleg reális esélyét látjuk annak, hogy 2023 első negyedévében is zsugorodni fog negyedéves bázison a GDP, majd ezt követően indulhat meg a gazdasági kilábalás és a felzárkózás a válság előtti GDP-szinthez” – tette hozzá.
Ez a felzárkózás négy–hat negyedévet vehet igénybe, vagyis rövid, sekély válságra számít a szakértő. A 2023-as gazdasági kilátásokat nagyban javítják a kedvező külső gazdasági folyamatok (a régi-új növekedésfókuszú kínai gazdaságpolitika, az amerikai és az európai gazdaságok ellenállóképessége, az energiaválság rémének múlása).
Ugyanakkor az elemző a negatív áthúzódó hatások miatt nem számít egy százaléknál dinamikusabb növekedésre az év egészét nézve.
Gyors lesz a kilábalás
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a várakozásoktól kissé elmaradva bővült éves alapon a GDP. „A harmadik negyedévhez képest a GDP a vártnál kevésbé, 0,4 százalékkal csökkent, így a hazai gazdaság a várakozásoknak megfelelően technikai recesszióba került” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy 2022-ben összesen 4,6 százalékkal nőtt a GDP.
Optimista a kormány
„Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság tavaly” – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter kedden Brüsszelben.
Varga Mihály az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Európai Bizottság hétfőn közzétett téli gazdasági jelentése szerint Magyarország gazdasága erősödni tudott tavaly is, 4,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai összetermék teljesítménye.
„Noha a tavalyi év utolsó negyedévében valamelyest csökkent is a magyar növekedési lendület, az európai átlag fölött tudott maradni” – emelte ki a magyar pénzügyminiszter.
Az előzetes közlemény szerint a növekedéshez több nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű és a villamos berendezés – döntően akkumulátor – gyártása, a szolgáltatások közül az ingatlanügyek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést legnagyobb mértékben a mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte.
„A gazdaság negyedik negyedévi visszaesése várható volt a megugró infláció és a csökkenő reálbérek keresletszűkítő hatása miatt. Ezt támasztották alá a kiskereskedelmi adatok is” – mondta az elemző. Suppan Gergely szerint igen jelentősen, 2,8 százalékra lassult az ipari termelés növekedése, míg az előző negyedévhez képest közel két százalékkal csökkent elsősorban az energiaintenzív iparágak termelésének visszafogása miatt.
Az építőipar szerény növekedést ért el mind negyedéves, mind éves összehasonlításban, így kis súlya miatt nem befolyásolhatta a GDP növekedését. „Válságállónak bizonyult a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, az utóbbi kifejezetten impozáns növekedést ért el decemberben” – tette hozzá.
Az elemző szerint a jelenlegi, viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, a vártnál kedvezőbb európai kilátások, az ellátási láncok helyreállása, valamint a zéró Covid-politika után újranyíló kínai gazdaság hatására azonban a növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet, így a gazdaság lassulása is enyhébb lehet a jelenlegi várakozásokhoz képest.
„Kérdés, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a fűtési szezont követő újranyitások hatására” – mondta Suppan Gergely.
A második félévben a csökkenő infláció következtében várhatóan ismét emelkedő reálbérek, az év végétől pedig a várhatóan csökkenő kamatok miatt újra élénkülő beruházások, valamint a létrejövő új ipari kapacitások is támogathatják a növekedést. Az elemző szerint a jövő évi növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Közel 26 százalékos infláció volt januárban, úgy néz ki, ez volt a csúcs