Oroszország közölte, hogy jobban fogja védeni az olajfinomítóit, miután több létesítményét ukrán dróntámadás érte. Ukrajna az amerikai figyelmeztetések ellenére továbbra is támadja az orosz objektumokat, egyre több és több drónt indít. Az ukránok számára jelentkező morális hatástól eltekintve a támadások eredménye egyelőre mérsékelt.
Május 19-én egy ukrán drón csapódott be a dél-oroszországi Krasznodari területen található, napi hetvenezer hordó kapacitású szlavjanszki olajfinomítóba, ami a közösségi médiában terjedő videók szerint nagy robbanással járt.
Két hónapon belül ez volt a harmadik alkalom, hogy az ukrán erők az orosz légvédelmi rendszereket kikerülve csapást mértek a viszonylag kis, a fronttól több száz kilométerre fekvő üzemre. A legutóbbi csapás miatt Szlavjanszk ideiglenesen leállt, amíg a károkat ki nem javítják.
A finomítót érő több csapás része volt az Oroszországon belüli energetikai infrastruktúrára irányuló ukrán drónoffenzívának, amelyet Ukrajna az Egyesült Államok figyelmeztetése ellenére hajt végre.
Az Egyesült Államok kérése egy szélesebb körű és egyre hevesebb vitát érint, amely arról szól, hogy Ukrajna támadhat-e oroszországi célpontokat nyugati fegyverekkel.
Olajtartályok drónok elleni védelme az oroszországi Szlavjanszkban lévő olajfinomítóban
Márciusban, a finomítók elleni sikeres ukrán dróntámadásokat követően Artyom Verkov, az orosz energiaügyi minisztérium egyik tisztviselője a parlamentben azt mondta, hogy vannak tervek egyes olaj- és gázipari infrastruktúrák védelmére rakétarendszerekkel.
Eközben a vállalatok a légvédelmi eszközök hiánya miatt elkezdték saját kezükbe venni a dolgot, és gépfegyverekkel, légvédelmi ágyúkkal és elektronikus hadviselési eszközökkel felszerelt csoportokat állítottak fel, valamint fémhálóval fedték le a lehetséges célpontokat.
Tűz egy finomítóban az oroszországi Kalugai területen
Eduard Trudnyev, egy szlavjanszki biztonsági tisztviselő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy Ukrajna a legutóbbi csapásnál nagyobb és erősebb drónokat használt, mint az üzemet érő korábbi támadásoknál. Egyes drónok a frontvonaltól több mint ezer kilométerre lévő célpontokat is képesek eltalálni.
De a drónok és az ellenük való védekezés macska-egér játékában Ukrajna gyors technológiai fejlődése és egyre több drónja miatt egy lépéssel az orosz védelem előtt jár – mondják elemzők –, így Moszkva hatalmas, európai területen lévő energetikai infrastruktúra-hálózata sebezhetővé vált.
Ezzel Oroszország finomítókapacitásának mintegy fele lőtávolságon belül került – mondják a szakértők. Bár Ukrajna számára gyakorlatilag lehetetlen lenne egyszerre kiiktatni az összes kapacitást, az időszakos támadások fejfájást okoznak Moszkvának és energiaiparának.
Smoke from a fire at an oil refinery in the village of Ilsky in Russia's Krasnodar region earlier this month.
A csapások „bizonytalanságot okoznak” – mondta Olga Kakova, az Atlantic Council energiabiztonsági elemzője egy május 23-i konferencián. Az offenzíva „arra kényszeríti Oroszországot, hogy elgondolkodjon azon, hogyan védje meg ezeket a kritikus energetikai létesítményeket”.
Oroszország a frontvonalak és az ukrán határ mentén összpontosította légvédelmét, hogy az ellenőrzése alatt álló ukrán légtér és az orosz határ menti területeken lévő katonai bázisok védelmére összpontosítson – mondta George Barros, a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) elemzője.
„Nincs sok értelme annak, hogy ezek a rendszerek elszórtan terüljenek el az ország belsejében, különösen egy olyan hatalmas országban, mint Oroszország. Az ilyen jellegű fenyegetéseket valójában a légtér határánál fogják el, nem a belsejében” – mondta.
Gyors fellendülés
Ukrajna 2024-ben eddig több mint húsz támadást hajtott végre orosz finomítók és energetikai létesítmények ellen. A március végi csúcson átmenetileg a kapacitás 14 százalékát iktatta ki.
Néhány finomítót többször ért támadás, ami aláhúzza, milyen nehéz megvédeni az ilyen létesítményeket, különösen, ha sok drónt indítanak. Ukrajna május 18–19-én legalább 57 drónt lőtt ki a Krasznodari területre Oroszország szerint.
Támadás egy olajfinomító ellen Hvardijszke faluban, a Krímben, Ukrajnában
A finomítókat érő év eleji támadások első sorozata után Oroszország március 1-jétől hat hónapos tilalmat rendelt el a benzin exportjára, hogy biztosítsa a hazai piac teljes ellátását és az árak alacsonyan tartását. Sok kormányhoz hasonlóan Oroszország is attól tart, hogy a magas benzinárak társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki.
A finomítók elleni támadással Ukrajna igyekszik csökkenteni az orosz olajexportból származó bevételeket – a szövetségi költségvetés legnagyobb pénzforrását –, és megzavarni a hazai üzemanyagpiacot – vélik szakértők. Egyes elemzők szerint a hatás csekély lesz, mivel az orosz olajipar szerkezetébe rugalmasságot építettek be.
Oroszország átlagosan több mint ötmillió hordó olajat finomít naponta, ami messze meghaladja a hazai keresletet, és lehetővé teszi, hogy csökkentse az exportot az üzemanyagárak emelkedése esetén. A háború 2022. februári kezdete óta Oroszország többször is ideiglenesen betiltotta a benzinexportot, hogy biztosítsa az árak hazai stabilitását.
Összességében Oroszországnak a brit Oxford Institute for Energy Studies szerint napi mintegy 6,5 millió hordó finomítói kapacitása van, így ezt felhasználhatja a leállások enyhítésére. Lehetősége van arra is, hogy néhány finomítóban elhalassza a szezonális karbantartást, ha mások leállnak.
Oroszország a finomított termékek helyett több nyersolajat is exportálhat, ami ellensúlyozhatja a bevételkiesést. Áprilisban csak kismértékben csökkent az orosz olajexportból származó teljes bevétel.
Oroszország a vártnál gyorsabban tudta helyreállítani a finomítóit érő károk egy részét. A gyors fellendülés jeleként bejelentette, hogy május 20. és június 30. között újraindítja a benzinexportot.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IAE) május 15-i havi piaci jelentésében azt írta, hogy az orosz finomítóknál eddig nem történt jelentős termeléskiesés.
Oroszország májusi finomítási teljesítményét napi ötmillió hordóra becsülik – közölte az IEA a Szabad Európának adott nyilatkozatában. A dróntámadások nélkül ez napi 5,2–5,3 millió hordó között lenne, ami mindössze négy–hat százalékos veszteséget jelentene.
„A bejelentett károk, bár széles körűek, úgy tűnik, nem zavarták meg a feldolgozási arányokat olyan mértékben, mint amire számítottunk. Néhány finomító hamarabb beindult, mint feltételeztük” – közölte az IEA a Szabad Európával.
A morál erősítése
A támadások azonban Ukrajna számára morális lökést jelentenek, és képességeinek bemutatását a sokkal nagyobb megszállóval szemben. Ráadásul szakértők szerint ha Ukrajna folytatja a finomítók elleni támadásokat, Oroszországnak egyre nehezebb lesz időben megjavítani őket az amerikai és európai szankciók miatt – vélik. Oroszország olajfinomító ipara fejlett technológiáinak egy része nyugati eszközökre támaszkodik.
Bár a támadásoknak egyelőre nem volt jelentős hatásuk, hosszabb távon jelentkezhetnek – mondta Isaac Levi, a CREA elemzője.
A dróntámadások folytatása nyomást gyakorolhat Oroszország kiterjedt vasúti hálózatára is, ha a benzint és a dízelüzemanyagot több ezer kilométerre kell nyugatra szállítani az uráli és szibériai finomítókból – mondják a szakértők.
Joe Biden amerikai elnök kormánya sürgette Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz finomítók elleni támadásokkal, mivel attól tartanak, hogy ez felhajtja az olajárakat egy olyan időszakban, amikor a világ számos részén még mindig magas az infláció. Oroszország a világ egyik legnagyobb finomítottolajtermék-exportőre.
A dróntámadásoknak eddig nem volt érdemi hatásuk a globális piacokra. Az olajárak május 28-án háromhavi mélyponton voltak.
Ukrajna szerint a finomítók legitim célpontok. Úgy tűnik, Kijev nem veszi figyelembe az amerikai kéréseket, és valószínűleg továbbra is képes lesz sikeres csapásokat mérni az orosz energiaiparra, annak ellenére, hogy Moszkva megpróbálja megerősíteni a védelmét – vélik szakértők.