Georgiában a tüntetők december 3-án reggel szétszóródtak, miután öt egymást követő éjszakán csatároztak a könnygázt és vízágyút bevető biztonsági erőkkel. A kormányzati tervek robbantották ki a folyamatos tiltakozást, amelyek 2028-ig felfüggesztenék az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
Taktikát változtatva december 3-án több száz tüntető hagyta el a tbiliszi Csavcsavadze sugárutat az állami egyetem közelében, miközben a biztonsági erők maszkot viselő tagjai felsorakoztak a környéken az éjszakai összecsapások után a parlament épülete előtt. Ez az a helyszín, ahol november 28. óta minden este összegyűltek a demonstrálók, miután a kormányzó Georgiai Álom bejelentette döntését az uniós tárgyalásokról.
A Szabad Európa újságíróját, Beka Beradzét december 3-án reggel elengedték tbiliszi ideiglenes fogdájából. Beradze december 1-jén a parlament közelében sétált, amikor őt és testvérét, Tornike Beradzét megtámadták, megverték, majd elvitték a biztonsági erők. Ügyvédje azt mondta, hogy védence nem dolgozott a letartóztatása idején. Apróbb garázdaság és rendőri intézkedésnek ellenszegülés miatt vádat emeltek ellene, de nem küldték bíróság elé az ügyét, őt magát pedig szabadon engedték.
Tornike Beradze elmesélte, mi történt a rendőrségi kisbuszban, miután őt és testvérét letartóztatták. A megvert tüntetőkkel teli jármű padlóját vértócsa borította. Őt agyrázkódása miatt ellátták egy klinikán. Azt mondta a Szabad Európának, hogy a rohamrendőrök agresszíven faggatták a testvérét, aki előtte és egy barátja előtt haladt. Szóltak a rendőröknek, hogy ha lezárták az utcát, más útvonalat választanak, de elkezdték verni őket. „Megpróbáltam figyelmeztetni a testvéremet, hogy legyen óvatos, de amikor megfordultam, még több ököl csapott az arcomba. (…) Ahányszor csak felemeltem a fejem, újabb ököl csapott le rám, a különleges alakulatok minden tagja, aki szembejött, ütött.”
Ehhez kapcsolódóan: Megverték és őrizetbe vették a Szabad Európa georgiai újságíróját TbiliszibenA belügyminisztérium szerint 224 tüntetőt vettek őrizetbe közigazgatási, hármat pedig büntetőjogi vádak alapján. A minisztérium december 2-án közölte, hogy három rendőrt kórházba szállítottak, és még 113 orvosi ellátásra szorult.
Georgia Európa-párti elnöke, a tüntetők mellett kiálló Szalome Zurabicsvili az X-en azt írta, hogy a letartóztatottak közül sokan szenvedtek fej- és arcsérülést. Néhány embert módszeresen vertek, miközben a letartóztatás után a fogdába vitték őket – tette hozzá.
Irakli Kobahidze miniszterelnök azt állította, hogy a tüntetéseket külföldről finanszírozták, és kijelentette, hogy „nem lesz forradalom Georgiában”. Zurabicsvili a nyugati médiának adott interjúiban visszautasította Kobahidze állítását; azt mondta, hogy az emberek szabad választásokat akarnak, nem forradalmat. „Ez minden, csak nem forradalom. Ez egy hatalmas, mondhatnám nemzeti mozgalom, amely földrajzi és társadalmi értelemben tényleg az egész országra kiterjed, felöleli a lakosság minden szegmensét” – mondta a Reutersnek december 2-án. A különleges erők maszkot viselő tagjai „a tüntetők elleni erőszakos elnyomás részesei” – tette hozzá a CNN-nek.
A kormány olyan politikát folytat, amellyel megpróbálja korlátozni, hogy a georgiai nép kinyilvánítsa: nem kér a közeledésből Oroszországhoz – közölte. Mindez válasz Kobahidze „felháborító döntésére” az EU-csatlakozási tárgyalásokról – fogalmazott.
Kobahidze arra figyelmeztette az ellenzéket, hogy „a törvény megsértése ellen a törvény teljes szigorával lépnek fel”. Korábban azt mondta, hogy Zurabicsvilinek hivatali ideje lejártával, még ebben a hónapban távoznia kell. Előzőleg az államfő azt ígérte, hogy hivatalában marad mindaddig, „amíg törvényesen meg nem választanak egy elnököt”, miután az országot több mint egy évtizede irányító Georgiai Álom a saját győzelmét hirdette ki az országos választások után.
Zurabicsvili és az ellenzék csalást és szabálytalanságokat emleget, és nem hajlandó elismerni az új parlamentet, amely a folyamatos jogi kihívások ellenére december 14-re kitűzte az új elnök közvetett megválasztását. „Nincs legitim parlament, egy illegitim parlament pedig nem választhat új elnököt” – mondta november 30-án.
Georgia polgárainak zöme támogatja az EU-tagságot, a csatlakozási erőfeszítések helyet kaptak az alkotmányban. A kormányzó Georgiai Álom azonban idén hatályba léptette azt a jogszabályt, amelyet Zurabicsvili és más bírálók orosz törvénynek neveznek, mert szigorítja a külföldről finanszírozott civil szervezetek és média működését. Elfogadtak egy vitatott törvényjavaslatot az LMBTQ-jogokról is, miközben Kobahidze és más tisztviselők nyilvános támadásai a Nyugat ellen sokakban keltettek félelmet, hogy a jelenlegi kormány visszavezeti Georgiát Oroszország pályájára.
A nyugati kormányok megkérdőjelezték az októberi parlamenti választásokat – amelyeken a Georgiai Álom a szavazatok 54 százalékát szerezte meg –, azzal érvelve, hogy a voksolást jogsértések és orosz befolyásolás zavarta.
Georgia 2023 decemberében kapott EU-tagjelölti státuszt, ám az elmúlt hónapokban megromlott Brüsszelhez fűződő viszonya a vitatott „külföldiügynök-törvény” elfogadása után, amely bírálói szerint szerkesztőségek és civil társadalmi csoportok ezreit hitelteleníti el nyilvánosan azzal, hogy külső hatalmak szolgálójaként bélyegzi meg őket.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter december 2-án bejelentette, hogy Tallinn megállapodott Lettországgal és Litvániával abban, hogy szankciókat vezetnek be „azok ellen, akik elfojtják a törvényes tiltakozásokat Georgiában”.
Your browser doesn’t support HTML5
Rendőrök bántalmazták a tüntetőket Tbilisziben