Borisz Nagyezsdin, az orosz elnökválasztás reménybeli, egyetlen háborúellenes résztvevője február 8-án azt mondta, hogy az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) megtagadta névjegyzékbe vételét a márciusi voksolásra.
A CIK február 8-i határozata szerint csak 95.587 aláírás érvényes azok közül, amelyeket Nagyezsdin támogatói gyűjtöttek össze, miközben az elnökjelölt nyilvántartásba vételéhez százezer szignó szükséges. Ugyanakkor nem lehet 105.000-nél több aláírást leadni, amikor egy párt jelöltje a nyilvántartásba vételét kéri.
A CIK, amely rutinszerűen tagadja meg a lehetséges ellenzéki jelöltek bejegyzését azzal az ürüggyel, hogy nem adtak le elegendő számú érvényes aláírást, és egyfajta szűrővé változtatta az aláírásgyűjtés folyamatát a nemkívánatos fejlemények elkerülésére, korábban közölte, hogy hibákat talált a Nagyezsdin pályázatát támogató aláírások több mint 15 százalékában, ami jóval az ötszázalékos hibahatár felett van.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz választási bizottságnak gondja támadt a háborúellenes elnökjelöltre leadott aláírásokkal
Az üzbegisztáni születésű, hatvanéves akadémikus és egykori képviselő, akit a Polgári Platform párt javasolt elnökjelöltnek, megígérte: fellebbezni fog a döntés ellen, elmegy egészen a legfelsőbb bíróságig.
„Nem értek egyet a Központi Választási Bizottság döntésével. Több mint kétszázezer aláírást gyűjtöttem össze Oroszország-szerte. Nyíltan és becsületesen folytattuk a gyűjtést – az egész világ látta, milyen sorok kígyóztak a pártszékháznál és a gyűjtőhelyeken” – írta Telegramon.
„Életem legfontosabb politikai döntése, hogy elindulok 2024-ben az elnökválasztáson. Nem adom fel a szándékomat. Fellebbezni fogok a Központi Választási Bizottság döntése ellen az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságán.”
Az orosz választásokat a Kreml szigorúan ellenőrzi, nem szabadok és nem tisztességesek, de a kormányzat szükségesnek tartja a megtartásukat, hogy a legitimitás érzetét keltse. Az ellenzéki jelöltek kizárása, a szavazók megfélemlítése, extra szavazatok leadása és a manipuláció egyéb eszközei vetnek árnyat a választásokra Oroszországban.
Ehhez kapcsolódóan: „Vásári komédia, bohózat”: Putyin halad az ötödik ciklusa felé
Közben a politika, a média, az igazságszolgáltatás országszerte a Kreml szoros szorításában vergődik, és ez az Oroszországot 1999 óta elnökként vagy miniszterelnökként irányító Putyin biztos győzelmét jelenti, hacsak nem jön közbe valami nagyon jelentős váratlan fejlemény.
A kevéssé ismert Nagyezsdin meglepő támogatottsága azonban nehezíti a Kreml törekvéseit Putyin legitimitásának erősítésére. Nagyezsdin szerint Ukrajna megszállása „végzetes hiba” volt, Putyin a múltba rángatta vissza Oroszországot, ahelyett hogy fenntartható jövőt építene.
Nagyezsdint támogatja társaival együtt Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus, valamint a száműzetésben élő, ugyancsak ellenzéki Makszim Kac és Mihail Hodorkovszkij is.
Azok, akik Putyin fő kihívói lehetnének, jelenleg börtönben ülnek, vagy biztonságukat féltve elmenekültek az országból.
Putyin november közepén aláírta az elnökválasztásról szóló törvény módosítását, amely korlátozza a közvélemény-kutatások közvetítését, és feljogosítja a CIK-et a választási eljárás módosítására azokon a területeken, ahol hadijogot vezettek be.
Ehhez kapcsolódóan: A CIA igazgatója szerint az ukrajnai háború kikezdi Putyin hatalmát