Hiába nem büntethető, attól még csalás – V. Naszályi Márta az I. kerületről

Őszre kisebbségbe került az I. kerületben a párbeszédes polgármester, a fordulatról még a miniszterelnök is megemlékezett. Az új, kormánypárti többség hamar át is vette az irányítást, megnyirbálták a polgármesteri jogköröket, megszüntettek egy alpolgármesteri pozíciót, újraosztották a fontos posztokat, és saját kezükbe vették az ingatlanok feletti rendelkezést. A Várnegyed elsősorban az önkormányzati ingatlanvagyon és a polgármesterségre pályázó Böröcz László személye miatt fontos a Fidesznek – mondja a Szabad Európának adott interjújában V. Naszályi Márta polgármester, a Párbeszéd elnökségi tagja. V. Naszályi tervezi 2024-es újraindulását.

2019-ben egy kényelmes, 10:5-ös többséggel a testületben vette át a kerület irányítását, ez a többség azonban mostanra elfogyott. Ez azzal kezdődött, hogy két képviselő, Varga Dániel és Zsitnyák János még 2020-ban kilépett a Jobbikból, majd a kerületi együttműködést is felmondták.

A kerületi koalíciónak 2022 nyár elejéig még mind a ketten tagjai voltak. Az országgyűlési választás kapcsán indult meg mozgás: Varga Dániel Bencsik János munkatársa volt az Országgyűlésben, és látni lehetett, hogy Varga Dániel munkahelye veszélybe kerülhet. (Bencsik János a Jobbik tagjaként lett országgyűlési képviselő. A pártból 2020 elején kilépett, de mandátumát megtartotta a ciklus végéig. A 2022-es választáson Bencsik már nem indult – K.-A. Á.) Próbáltunk keresni erre valami megoldást, hogy továbbra is olyan szabadsággal és lendülettel tudjon a kerületért dolgozni, mint addig tette. De ebben a kérdésben nem volt egyetértés a koalíción belül. Ennek a huzakodásnak lett az a vége, hogy Varga Dániel és Zsitnyák János úgy látták, hogy ebben a koalícióban nincs jövőjük. A Fidesszel paktáltak le.

Melyik párt volt a koalíción belül, amelyikkel összevesztek?

Nem egy párttal vesztek össze, hanem a koalícióval. A végső lökést a döntésükhöz az adhatta meg, amikor egyes képviselők azt mondták nekik, hogy ha nem lépnek be valamelyik pártba, akkor nem indulhatnak 2024-ben. Ezután mondta nekem Varga Dániel, hogy úgy érzi, nekik nincs jövőjük ebben a koalícióban a 2024-es önkormányzati választáson, és ezért el kell kezdeniük a saját útjukat keresni.

Ez lett az, amit azóta látunk, hogy a Fidesszel mozognak együtt.

Közben építik saját civil szervezetüket is, aminek a színeiben nyilván indulni terveznek 2024-ben.

Akkor nem igaz, amit Varga nyilatkozott az Indexnek? Két konfliktusos esetet is említett: hogy ön a fővárosi közgyűlésben a velük való egyeztetés nélkül megszavazta a Horn Gyula sétány elnevezést, és hogy az I. kerület támogatást adott az Átriumnak.

A fővárosi közgyűlés előterjesztései elérhetők mindenki számára, ezeket az aktuális ülés előtt rendre átbeszéljük, a kerületünket érintő anyagokat külön is megvitatjuk. Általában is csak az I. kerületet érintő fővárosi ügyekben tesznek észrevételeket a kerületi képviselők. Varga Dániel egyszer sem mondta nekem, hogy ne szavazzam meg a Horn Gyula sétány elnevezést, pedig lett volna lehetősége jelezni felém a fenntartásait. Csak utólag, egy testületi ülésen emlegette fel, hogy ezt problémásnak tartja.

Az Átrium támogatásával kapcsolatban valóban jelezték, hogy ők azzal nem értenek egyet, de a koalíciós többség ezt fontosnak tartotta. Én személyesen is fontosnak tartottam. Egy ilyen helyzetben, amikor a kormány visszavágta a független színházak támogatását, a kerületi önkormányzatoknak igenis van felelősségük abban, hogy segítsék a függetlenek megmaradását. Az Átrium a kevés budai színházak egyike, néhány száz méterre az I. kerülettől, így az I. kerületieknek is nyújt színházi élményeket, színvonalas, XXI. századi színházi élményeket. Ráadásul a konkrét támogatás, amiről szó volt, olyan érzékenyítő drámapedagógiai programoknak a finanszírozásáról szólt, amihez az Átrium nyilvánosságban zajló dolgainak nincs is köze. De azt is el kell mondjam, hogy méltatlannak tartom az Átrium elleni fideszes hadjáratot, ami egy Alföldi Róberthez köthető homofób hadjárat. Alföldit amúgy is egy nagyon komoly szakembernek tartom, de ha nem tartanám annak, akkor is méltatlan lenne ez a lejáratókampány.

Szeptemberben időközi választást kellett tartani, mert Gerencsér Ferenc, a Momentum elnöke tavasszal bejutott a parlamentbe, így önkormányzati mandátumáról le kellett mondania. A választáson a fideszes Fazekas Csilla nyert a Momentum jelöltjével szemben. Miért a Fidesz jelöltje nyert, amikor tavasszal az országgyűlési választásokon még tudta hozni a körzetet az ellenzék? Nem tudott mozgósítani az ellenzék, apátiában voltak a szavazóik, vagy annak volt döntő jelentősége, hogy a Fidelitashoz köthető személyek és családtagjaik az időközi választást megelőző hetekben nagy számban jelentkeztek be egy kerületi ingatlanba?

Több okra vezethető vissza, hogy nem a Momentum jelöltje nyerte meg az időközi választást. Az egyik ok valóban az volt, hogy az országgyűlési választás után apátiába süllyedtek az ellenzéki szavazók. Számos időközi választást tartottak ebben az időszakban, és nagy részüket elveszítették az ellenzéki jelöltek. Másik ok talán, hogy az ellenzéki szavazók egy része rossz néven vette, vehette, hogy a momentumos képviselőjük otthagyta a kerületet a parlamentért. A 37 százalékos részvételi arány is a Fidesznek kedvezett, mert a Kubatov-listáknak köszönhetően komoly előnyük van a mozgósításban. Biztos, hogy vannak olyan választók is, akik csalódtak a kerületi koalícióban, vagy mást vártak az én munkámtól, de nem hiszem, hogy önmagában ezzel magyarázható lenne ez a vereség.

De része volt annak is az eredményben, hogy a Fidesz végső soron csalással a választás előtt beköltöztetett embereket a körzetbe.

Hiába változtatták meg a törvényt, így a jogszabályok szerint ez már nem büntethető, de etikailag és politikailag igenis csalásnak számít. Fazekas Csilla képviselőségét körüllengi a csalás szellemisége, mert képviselői megbízásakor és még utána is Böröcz László asszisztense volt a Miniszterelnökségen. Ezt az összeférhetetlenséget csak azután szüntették meg, miután Kun János képviselőtársam felhívta erre a figyelmet.

Szeptemberben lett volna egy testületi ülés, de arról a fideszes és a volt jobbikos képviselők kivonultak. Pedig egy sor előterjesztéssel készültek, még az ön jogköreit is visszavágták volna. November végén már határozatképes volt a testület. Egy maratoni hosszúságú ülésen meg is szavazták az új szmsz-t, többek között egyre csökkentették az alpolgármesterek számát. Miért lettek visszafogottabbak a fideszes követelések? Önnek voltak egyeztetései a Fidesz képviselőivel a két ülés között?

Polgármesterként feladatom, hogy mindenkivel egyeztessek, így a Fidesszel is tárgyaltam. Szeptemberben a Fidesz olyan előterjesztéseket hozott be az ülésre, amik egyrészt jogsértők voltak, másrészt működésképtelenné tették volna a kerületet. Akkor ezeket az előterjesztéseket levettem a napirendről, mert a kerületi szmsz értelmében a törvényességi észrevétellel ellátott előterjesztéseket törölnöm kellett. Ezt politikai támadásként értékelte a Fidesz és a két volt jobbikos képviselő, ezért kivonultak az ülésről.

V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester, a Párbeszéd elnökségi tagja

Október 6-án pótoltuk be az elhalasztott ülést, ott levették a napirendről azokat az előterjesztéseimet, amelyeket nem akartak tárgyalni. Kezdeményezték egy rendkívüli testületi ülés összehívását is annak érdekében, hogy az szmsz-ből töröljük azt a passzust, ami arra kötelezte a polgármestert, hogy törölje a törvényellenes előterjesztéseket a napirendről. Ezt végül csak másodszorra sikerült megszavazni, mert elsőre ezt is jogszerűtlenül adták be.

Így jutottunk el a november 24-i üléshez, ahol már az általuk beterjesztett új szmsz-t fogadtuk el. Ez is tele van hibákkal és átgondolatlan passzusokkal, de legalább már nem okoz teljes működésképtelenséget.

Egy ilyen testületi felállás a 2010 utáni Esztergomra emlékeztet, ahol a független polgármester került szembe a fideszes többséggel, és gyakorlatilag működésképtelenné vált a város. Nem tart attól, hogy az I. kerületben is ez történhet?

Erre nem számítok. Az a dolgom, hogy működtessem a kerületet, ezek a politikai játszmák nem érdekelnek. Azért egyeztetek mindenkivel, hogy a kerület érdekében tudjunk együtt dolgozni. Azt látom, hogy erre van esély. Ez a november 24-i testületi ülés délelőtt 11-től másnap hajnali fél 4-ig tartott, összesen több mint hetven előterjesztés volt. Fontos előterjesztéseket fogadott el a képviselő-testület, módosítottuk például az adórendeletet és a költségvetést is.

Voltak egyezkedések, voltak fideszes módosítók, de végül sikerült megegyezni. Nem lehetetlen az együttműködés.

Sok személyi változást is megszavaztak, lecserélték a kerületi cégek vezetőit, újraosztottak sok bizottsági helyet.

Az összeset.

Erre mondja azt a kerületi Fidesz, hogy ebben semmi különös nincs, hisz új többség van a testületben, és ezt a felállást tükrözik az újraosztott bizottsági helyek.

De ez nem igaz. A 15 fős testületben egyfős többsége van a Fidesznek a volt jobbikosokkal. Ők nyolcan vannak, mi heten, egy embernél pont fordulna a többség. Ehhez képest a bizottságokban öt–kettes és hat–hármas arányokat alakítottak ki, az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiban pedig kétharmados többsége lett a jobboldalnak. Ez egyáltalán nem tükrözi a testületi arányokat.

Melyik az a terület, amelyik kiemelt fontosságú a Fidesznek?

Az előterjesztéseikből és a Fidesz működéséből az látszik, hogy a kerületi ingatlanállomány feletti rendelkezést szeretnék megszerezni. A polgármestertől elvettek minden vonatkozó jogkört, és egy bizottság hatáskörébe sorolták, ahol ugye a Fidesz van többségben. Mostantól még azért is össze kell majd hívni a bizottságot, ha egy lakó ki akarja cserélni a gáztűzhelyét. Teljesen leuralják az önkormányzati ingatlanokat, ezért mondom, hogy egyértelmű, hogy a Fidesz a kerületi ingatlanvagyonra gyúr. Nemcsak az elhíresült bérlakásokra kell gondolni, de a kerületben lévő üzlethelyiségek túlnyomó többsége is önkormányzati tulajdonban van, ez nem mindegy. Nem csak ezek eladása lehet napirenden, a bérleti szerződések is komoly értéket képviselnek.

Hogy áll a budavári bérlakások eladásának ügye?

110 házat kell társasházzá alakítani, ami nagyon sok időt vesz igénybe. Ennek része egy építészeti felmérés, tervdokumentáció, alapító okirat elkészítése. Műemlék épületekről van szó, ezt a munkát a nulláról kellett elkezdeni. Ez tart sokáig, még úgy is, hogy ennek a munkának az előkészítését már azelőtt elkezdtük, hogy az Országgyűlés elfogadta volna az önkormányzatot a lakások eladására kötelező törvényt. Közbeszerzésen választottuk ki a céget, ami ezt a munkát végzi, de akadnak problémák, ezért most kiírunk még egy közbeszerzést, hogy legyen legalább még egy cég, amelyik párhuzamosan tudja végezni a munkát a folyamat felgyorsítása érdekében.

Akkor jól értem, hogy csak azokat a lakásokat lehet majd kedvezményesen megvenni, amiben tényleg ott laknak azok, akik nem vehették meg a bérleményüket a kilencvenes években?

Sajnos nemcsak azokat, hanem azokat is, amikhez legalább öt évvel korábban cserével jutottak hozzá a mostani bérlők. Ez az intervallum ebben az egy évben állt nyitva. Lehet, hogy aztán ki fogják nyitni, és azok is megvehetik majd a lakást, akik később szerezték meg a bérleti jogot, és később telik le az öt év. Ezt nem tudjuk.

Nem akarom bántani azokat, akik cserével jutottak a bérleti joghoz, de úgy gondolom, hogy őket nem érte olyan történelmi hátrány, mint azokat, akik már a rendszerváltás előtt is bérelték a lakást. Akik cserével jutottak a bérleti joghoz, pontosan tudták, milyen jogviszonyt szereznek. Azokat érte történelmi hátrány, akik a rendszerváltáskor már bérlők voltak, vagy adott esetben korábban tulajdonosok voltak, államosították a lakásukat, és így lettek bérlők. Ők aztán nem vehették meg ezeket a lakásokat a rendszerváltás után. Ebben sem az volt a legnagyobb sérelem, hogy nem vehették meg, hanem az, hogy voltak, akik megvehették. Ha az egész Várnegyed egységesen maradt volna önkormányzati tulajdonban, és senki nem veheti meg a lakást, akkor az korrekt lett volna. De így, hogy kiszemezgettek épületeket, ahol megvehették a lakásokat, a többit meg nem, így ez valóban történelmi igazságtalanság. Ez viszont nem érinti azokat, akik később lettek bérlők.

Annak mi a jelentősége annak, hogy Böröcz László, a kerületi Fidesz elnöke Budapest világörökségi területfejlesztésének kommunikációjáért felelős miniszteri biztosként jogot kapott arra, hogy felszólalhasson a testületi üléseken?

Ez az ő polgármesteri kampányának része. A Fidesz azt is szerette volna, hogy kérdezési, sőt interpellációs joga is legyen, de az már törvénybe ütközne. Ő nem egy megválasztott képviselő, az országgyűlési választást pedig egyenesen elbukta. Tisztán látszik az új szmsz-ből, hogy a Fidesznek két dolog volt fontos: az ingatlanok fölötti rendelkezés, és hogy Böröcz László hivatalosan is megszólalhasson a képviselő-testületi ülésen.

A novemberi testületi ülésen a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. vezetőjét is lecserélték azzal az indokkal, hogy bevonják a cégbe a kerületi lapot. Varga Dániel szerint ön kicenzúrázta őt a kerületi lapból. Böröcz László pedig arról írt, hogy romlott a kerület kulturális élete, amióta ön a polgármester, és hogy „megfenyegette” azokat, akik nem az ön utasítása szerint járnak el.

Persze hogy romlott a kerület kulturális élete 2019-hez képest, mert volt közben két Covid-év, amikor zárva kellett tartani a kulturális intézményeket, és csak lassan indultak újra a kerületi kulturális programok. Valóban, az előző polgármester (a fideszes Nagy Gábor Tamás – K.-A. Á.) szinte mást sem csinált, csak ilyen-olyan kulturális eseményeken vett részt, kabinetje is jórészt kulturális szakemberekből állt, ez volt neki a legfontosabb. Szerintem nem ez a kabinet legfontosabb feladata. Mi a kulturális helyszíneket tavaly ősszel egy új kulturális kft.-be integráltuk. Az új ügyvezetőt pályázat útján választottuk ki, ő csak idén nyár közepétől kezdte meg a munkát, azóta pedig látványosan javult a kulturális élet. A Budavári Kulturális Nonprofit Kft. megalapításakor egy évre egy ideiglenes ügyvezetőt neveztünk ki, az ő egyik munkatársa volt Hudi László, aki ezeket a hazugságokat írogatta rólam. Ő felmondott aznap, amikor az új ügyvezető megkapta a kinevezését, valamiért meg sem próbált együtt dolgozni vele.

És Varga Dániel cenzúrával kapcsolatos vádjai?

Nem abban a lapszámban jelent meg az interjú, amikor Varga Dániel akarta, de a következő számban benne volt. Varga Dániel korábban is rendszeresen megjelent az újságban, aminek a szerkesztéséhez nekem semmi közöm nincsen. Akkor láttam először az újság valamennyi számát, amikor már nyomtatásban megjelent. Az igaz, hogy vannak olyan kiemelt önkormányzati események vagy témák, melyekről jelzem, hogy szerintem fontos lenne, hogy írjanak róluk. De ennek módjába soha nem szóltam bele, illetve ha készült velem személyes interjú, azt megjelenés előtt korrektúráztam.

Az I. kerület viszonylag jó anyagi helyzetben lévő kerületnek számít. Hogy érinti önöket a válság, illetve a korábbi kormányzati elvonások? Böröcz László szerint teljesen átláthatatlan a kerület anyagi helyzete, és ön tanácsadókra és politikai kinevezettekre költ, fűtéstámogatásra viszont nem.

Az önkormányzati dolgozók fűtéstámogatását a Fidesz vezette jobboldal vette le a napirendről. A kerület költségvetését lehet, hogy Böröcz László nem látja át, de a szakemberek igen. Böröcz szerint elköltöttük a tartalékainkat is, valójában viszont 7,6 milliárd forint tartalékkal vettük át a kerületi költségvetést 2019-ben: ebből felépítettünk egy 2,5 milliárdos művelődési házat, és több más fejlesztést is befejeztünk. Mindeközben elvették tőlünk a gépjárműadót, ami évi kétszázmillió forint, egy évre pedig a parkolási bevételeket is, ami évi 1,5 milliárdos kiesést jelentett. A kormány megemelte a szolidaritási hozzájárulást, ami idén 430 millió forint volt, jövőre kétszer ennyi lesz. A Covid miatt nem volt idegenforgalmi adó, az évi félmilliárdos kiesés. Az utóbbi két-két és fél évben mintegy ötmilliárd forintot vettek el a kerületünktől, és most van hatmilliárd forintunk lekötve a bankban: a kerület gazdálkodása stabil. Nagyjából kilencmilliárd forint működési bevételünk volt eddig idén, és nagyjából 8,5 milliárd működési kiadásunk. Erre azt mondani, hogy rossz a gazdálkodás, egyszerűen politikai csúsztatás.

Tervezi a 2024-es újraindulást? Melyik pártok támogatására számít?

Tervezem, és a kerületi lakók támogatására számítok.

Egyre többet hallani, hogy a DK és a Momentum nem akar előválasztást, és hogy felborulhat az az egységes indulás, ami az ellenzéki oldalon megvalósult 2019-ben.

Nézze, ha most valaki önnek azt mondja, hogy tudja, hogyan indul az ellenzék a 2024-es önkormányzati választáson, annak mást se higgyen el, mert hazudik. Én sem tudom még, hogyan lesz pontosan az indulás. Nyilvánvalóan azért dolgozom, hogy minél nagyobb legyen az egység, mert a kerületiek érdeke az, hogy minél nagyobb stabilitással lehessen ezt a kerületet vezetni. Én elsősorban nem a pártok kegyeiért kuncsorgok, hanem a kerületi lakókkal szeretnék együttműködni. Végzem a munkát, amit elvállaltam 2019-ben, és szeretném a következő öt évben is ezt a munkát végezni.