A katonai támogatások elakadása az amerikai kongresszusban már ma is érezteti hatását az ukrajnai harctéren – figyelmeztetett Jens Stoltenberg.
„Máris láthatják annak hatását, hogy az Egyesült Államok nem volt képes meghozni a döntését, de arra számítok, hogy hamarosan ez is megtörténik, és a kongresszus és a képviselőház egyetértésre fog jutni az Ukrajnának nyújtott támogatások folytatásáról” – jelentette ki a NATO-főtitkár a katonai szervezet brüsszeli védelmi miniszteri találkozójának második napján.
Számos ukrán és nyugati vezető hónapok óta hangoztatja, hogy a hadieszközök szállításának akadozása rendkívül nehéz helyzetbe hozza a védelmi erőket az orosz inváziós erőkkel szemben.
„Ha hagyjuk győzni Vlagyimir Putyin elnököt, az nem pusztán az ukránoknak lesz rossz, az ukránoknak lesz tragédia, de számunkra is veszélyt fog jelenteni. Ez még veszélyesebbé teszi a világot, minket pedig sebezhetőbbé” – mutatott rá Stoltenberg.
Leszögezte, hogy „széles körű egyetértést” tapasztalt legutóbbi washingtoni látogatása során azt illetően, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is segítenie kell Ukrajnát.
„Számítok az amerikai kongresszusra abban, hogy képes lesz ezt a támogatást döntéssé transzformálni az ukrajnai támogatások fenntartása érdekében” – mondta.
Az amerikai szenátus a hét elején már megszavazta az Ukrajna, Izrael és Tajvan támogatására szolgáló, 95 milliárd dolláros csomagot. Mike Johnson, a képviselőház Donald Trump volt elnök szövetségesének számító elnöke azonban egyelőre nem volt hajlandó napirendre venni a kérdést a testületben.
Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, hogy a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián is lobbizni fog a részt vevő amerikai törvényhozóknál a mielőbbi jóváhagyás érdekében.
Európában az utóbbi napokban erősödtek az aggodalmak Trump hétvégi kijelentése nyomán, miszerint ismételt hivatalba lépése esetén az Egyesült Államok nem védené meg a pénzügyi kötelezettségeiket nem teljesítő NATO-tagállamokat egy esetleges orosz támadástól, sőt bátorítaná is Moszkvát, hogy tegyen velük, amit akar.
Ehhez kapcsolódóan: A Fehér Ház mellett Európa vezetői is elítélik Trump kijelentéseit Oroszországról és a NATO-ról.
A NATO-tagok 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára emelik katonai költségvetésüket. A folyamat eleinte döcögve haladt, Donald Trump amerikai elnökké választása és az ukrajnai invázió két évvel ezelőtti megindítása azonban lökést adott neki.
Idén várhatóan tizennyolc szövetséges fogja GDP-je két százalékát védelemre fordítani. Ez újabb csúcs, hatszoros növekedés 2014-hez képest, amikor mindössze három ország teljesítette – derült ki az előző nap közzétett, friss adatokból.
Ehhez kapcsolódóan: A NATO üdvözölte az európai szövetségesek rekordszintű védelmi kiadásait
Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter aláhúzta, hogy idén országa is el fogja érni ezt a szintet.
Stoltenberg üdvözölte, hogy az európai szövetségesek többet költenek a védelmükre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ez nem jelent alternatívát a NATO-val szemben, csupán erősíti az észak-atlanti szervezetet.
Ehhez kapcsolódóan: Mindent egy lapra, Trump győzelmére tesz fel az Orbán-kormány?
Hangsúlyozta: a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikkely a washingtoni szerződésben továbbra is a NATO „szíve (…) És ez természetesen minden egyes szövetségesre vonatkozik” – tette hozzá.