Kína hszincsiangi és hongkongi emberi jogi gyakorlatát ítélte el a G7 csúcstalálkozó után kiadott közös nyilatkozat. A londoni kínai nagykövetség ezt az ország belügyeibe való masszív beavatkozásnak nevezte.
Kínát rendszeresen érik nemzetközi kritikák a Hszincsiang tartományban élő ujgur, kazah és más muszlim lakosok kezelése miatt. Az Egyesült Államok egyenesen népirtásnak nevezte azokat az atrocitásokat, amelyeket az őslakos ujgurokat elszenvednek.
„Terjeszteni fogjuk az értékeinket. Ezen belül felhívjuk Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat és szabadságjogokat, különösen Hszincsiangban, továbbá tartsa tiszteletben a Hongkong magas szintű autonómiáját garantáló jogokat, amelyeket a kínai–brit közös nyilatkozatban fektettek le” – állt a G7-ek zárónyilatkozatában.
Kína válasza – a londoni nagykövetsége nyilatkozata útján – erre az volt, hogy „a G7-nek többet kellene tennie a nemzetközi együttműködés népszerűsítésére, ahelyett hogy súrlódásokat és konfrontációt okoz.”
Peking: Ne avatkozzanak a belügyeinkbe!
„A hetek kihasználják a Hszincsianggal kapcsolatos kérdéseket a politikai manipulációra és arra, hogy beavatkozzanak Kína belügyeibe, amit határozottan elutasítunk” – írta egy követségi szóvivő a június 14-én kiadott kommünikében.
Hongkong Kína része, de azóta, hogy 1997-ben Nagy-Britannia visszaadta a volt gyarmatot, az „egy ország, két rendszer” elve alapján kormányozták. A területen védelmet élvezett saját jogrendszerük, garantálva volt a szólásszabadság és a sajtó szabadsága.
Sok hongkongi és demokráciapárti aktivista, valamint a nyugati demokráciák szerint Peking az utóbbi években fokozatosan elkezdte aláásni e szabadságjogokat és az autonómiát.
Kína rendszeresen visszavág azért, mert szerinte a nyugati hatalmak megpróbálják korlátok közé szorítani az országot.
Ehhez kapcsolódóan: Kína lecsap a Tienanmenről megemlékezőkre HongkongbanA demokráciák és tekintélyelvű kormányok versenye
Joe Biden amerikai elnök azt mondta: „a demokráciák világszerte versenyben állnak az autokrata kormányokkal” és hogy a G7-nek életképes alternatívákat kell felmutatnia.
„Mi nem magával Kínával állunk vitában, hanem a világon mindenhol az autokratákkal, az autokrata kormányokkal. A kérdés az, tudnak-e velük versenyezni a demokráciák a gyorsan változó XXI. században.”
A G7-es vezetők emellett sürgették Kínát, hogy vizsgálja ki a SARS-CoV-2 koronavírus eredetét. A londoni kínai követség erre azt válaszolta, hogy „a feladatot tudományos, objektív és fair módon” kell elvégezni, de nem egyezett bele új vizsgálatba.
„Még mindig tombol a világon a járvány, a lekövetési munkát nemzetközi tudósokra kell bízni, és nem szabad politizálni” – állt a követségi nyilatkozatban.
Az Egészségügyi Világszervezet januárban küldött nemzetközi szakértői csapatot Vuhanba a Kínában 2019-ben feltűnt vírus eredetének kivizsgálására.
Véleményük végül nem fogalmazott meg határozott következtetéseket. A vizsgálatot azóta többször bírálták átláthatatlansága és korlátozott hozzáférése miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Megvétózta Magyarország, hogy az EU elítélje Kínát