A Jobbik mindenképp Márki-Zay Péter vezetésével fut neki a választásnak, de másfajta vezetést vár tőle. Jakab Péter szerint nem nekik, hanem M.-Z. P.-nek kell több forrást hoznia a kampányra. Romakvótát nem szeretne, de árnyékkormányt igen. Interjú a Jobbik elnökével kampány előtt.
Jól érzékelhető a két legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció és a Jobbik tartózkodása Márki-Zay Pétertől. Hogyan fordítsa ezt le magának az ellenzéki választó?
Nem tartózkodunk tőle, teljes mellszélességgel támogatjuk. Márki-Zay Péter szerintem a legszerencsésebb miniszterelnök-jelölt olyan értelemben, hogy míg 2018-ban az összes miniszterelnök-jelölt mögött csak egy-egy párt állt, mögötte hat párt is felsorakozott. Hat hadsereget kapott. Neki most az a feladata, hogy jó karmesterként összehangolja ezeknek a haderőknek a mozgását és győzelemre vezesse az ellenzéket.
Azért az ön Mfor-interjúja nem ezt a feltétlen követést jelezte.
Részünkről megvan a támogatás, csak azt kérjük Márki-Zay Pétertől, hogy hangolja össze a hadseregeket. A karmesternek nem az a feladata, hogy elvegye a zenészektől a hangszert, és ő maga játsszon rajtuk, mert abból káosz és anarchia lesz. Az a feladata, hogy összehangolja a zenészek muzsikáját, és abból kijöjjön egy olyan harmónia, ami az egész országnak tetszik. Ezért volt az előválasztás, hogy megtaláljuk a megfelelő karmestert.
Tehát a Jobbik mindenképpen Márki-Zay Péter vezetésével fut neki a választásnak.
Ezt nemcsak a Jobbik, hanem az egységes ellenzék nevében kijelenthetem.
M.-Z. P. meg tudja jeleníteni a közös ellenzéki entitást?
Ezt a feladatot kapta. Bízom benne.
Hogy áll ennek a feladatnak a teljesítésével?
Egyelőre még adós a hadseregek összehangolásával. Inkább a hetedik frakcióval foglalkozik, holott az emberek nem hetedik frakciót akarnak. Az előválasztáson lefektettünk egy világos szabályrendszert: mindenki eldöntötte, hogy melyik frakcióba szeretne ülni. Márki-Zay Péter a Párbeszéd frakcióját választotta, akik be is fogadták.
Mi, jobbikosok negyvenhét választókörzetben indítottunk jobbikos vagy MMM-es (Mindenki Magyarországa Mozgalom, M.-Z. P. szervezete) jelölteket. Negyvenhétből tizenkettő volt civil jelölt Márki-Zay Péter mozgalmából, hat meg is nyerte a választást. Ők a Jobbik frakcióját választották. Ha van az összefogásnak szépsége, akkor ez az. Amikor civilek is képesek pártfrakciót választani, és a pártok is befogadják őket.
Akkor ön nem támogatja, hogy legyen hetedik frakció.
A választók akaratát tiszteletben kell tartani. Én akkor is így tettem, amikor igent mondtak Márki-Zay Péterre. Ezért támogatjuk teljes mellszélességgel, pénzzel, paripával, fegyverrel.
De azt is tudomásul kell venni, amikor a választók valamire nemet mondanak. Az Új Világ Néppártra, amelyből Márki-Zay Péter új frakciót szeretne gründolni, kemény nemet mondtak a választók. Olyannyira, hogy Pálinkás József, a párt elnöke a miniszterelnök-jelölti induláshoz szükséges aláírásmennyiséget sem tudta összegyűjteni. Az Új Világ Néppárt képviselőjelöltjei sehol sem nyertek előválasztást. Ezek után ha valaki új parlamenti frakciót szeretne létrehozni belőlük, az a választói akarat semmibevétele. Én tisztelem a választói igent, amikor megérkezik Márki-Zay Péterre, és tisztelem a választói nemet, ami az Új Világ Néppártra érkezett.
Akkor ezért is késik a közös ellenzéki lista?
Még vita zajlik arról, hogy lehet-e hetedik frakciót létrehozni. De a Jobbik álláspontja világos: nem támogatjuk az előválasztás szabályrendszerének megváltoztatását menet közben. A Fidesz szokott menet közben szabályokat átírni. Ha szeretnének népszavazást tartani, amit a veszélyhelyzet nem tesz lehetővé, akkor reggel hoznak egy rendeletet, és délután már lehet népszavazást tartani. Ez fideszes dolog, mi nem szeretjük.
Azt nyilatkozta, hogy az ellenzéket az tudja igazán összefogni, aki a végletekig kompromisszumkész. A pártelnökök mindent elkövettek, ezért megszületett az egységes ellenzék, csak vigyázni kell rá. A hadvezéri hasonlata nagyon plasztikus, de a sereg a leghierarchikusabb szervezet. Milyen alá- és fölérendeltségi viszony van a pártok és a miniszterelnök-jelölt között?
Attól szép az előválasztás utáni egységes ellenzék, hogy nincs hierarchia, minden döntés konszenzussal születik. Addig kell egymás álláspontját alakítani, amíg a konszenzus meg nem születik. Sokak szerint ez nagyon nehézkes, lassúvá, szinte már lehetetlenné teszi a döntéshozatalt. De az előválasztás pont ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Már a szervezésénél és az ellenzéki egység kialakításánál is mindig a konszenzusos döntéshozatal volt az alapvető szabály. Több ezer döntést hoztunk így, és sikerült egy rendkívül eredményes előválasztást lemenedzselni. A konszenzusos döntéshozatal működik, legfőképpen azért, mert ha mindenki rámondja egy döntésre az áment, azt a döntést mindenki el tudja fogadni, és teljes erőbedobással küzd a végrehajtásért. Ha hét szereplőből csak négy mondja rá az igent, akkor valószínűleg csak négy fog teljes erőbedobással küzdeni a döntés végrehajtásért. Márpedig amikor egységes ellenzékről beszélünk, akkor a döntéshozatalnál is az egységet kell megtestesíteni.
Le tudná rajzolni az egységes ellenzék szervezeti ábráját?
Nagyon sok munkacsoport létezik. Van, amelyik kampánystratégiával foglalkozik, van, amelyik a programalkotással. Ha vannak vitás kérdések, amelyeket nem tudnak konszenzussal eldönteni, azokról a pártelnöki szint mondja ki a döntést. De általában olyan előkészített döntéseket kapunk, ahol a konszenzus elérése már nem megugorhatatlan feladat.
Azokon ott van M.-Z. P. is?
Amióta megnyerte az előválasztást, természetesen ő is.
Ehhez kapcsolódóan: „Vannak eszközök ahhoz, ha valaki meg akarja buktatni belülről az ellenzéket” – Márki-Zay PéterA Novák Katalin államfővé jelölésére adott ellenzéki reakció megjárta ezeket a döntési szinteket? Vagy minden párt a maga kommunikációs csapatával döntötte el a választ?
Nem kellett hogy megjárja a munkacsoportokat, mert az ezzel kapcsolatos döntésünket már korábban meghoztuk. Nevezetesen azt, hogy közvetlen államfőválasztást szeretnénk. Ennek megfelelően kommunikáltak a pártok. Ne Orbán Viktor, ne a parlament döntse el, ki fogja megtestesíteni a nemzet egységét, hanem közvetlenül a választók. Felőlem az elnök pártpolitikus is lehet, ha egy népszavazás vagy egy közvetlen elnökválasztás során a választók azt mondják, hogy nekik egy pártpolitikus is elfogadható a nemzet egységének megtestesítőjeként.
Akkor az ellenzék nem is fog most államfőjelöltet állítani.
Ez nincs a legfontosabb feladatok között.
Tárgyalnak erről a pártelnökök?
Vannak beszélgetések, felmerülnek nevek is.
Született arról döntés, hogy állít vagy nem állít az ellenzék?
Erről még nem született. Én azt mondom, hogy ez ma nincs a dobogón Magyarország problémái között. Állíthatunk közös köztársaságielnök-jelöltet, de el fog vérezni. Az energiákat szerintem most arra kell fordítani, hogy vélhetően április 3-án, amikor választások lesznek Magyarországon, valóban rendszerváltást tudjunk végrehajtani. Azt követően ne fordulhasson elő az, hogy egy miniszterelnök azt mondja, hogy nekem ő a jelöltem, és ő lesz a köztársasági elnök, hanem döntsön a nép.
Ön azt nyilatkozta, hogy a pártelnökök mindent elkövetnek, hogy M.-Z. P. felvegye a kompromisszumkész, integrátori szerepet. Hogyan lehet „mindent elkövetni” azért, hogy M.-Z. P. ilyen legyen?
Úgy, hogy a pártelnöki értekezleten világossá tesszük, hogy mi az, amit elvárnak tőle a választók, és mit várnak el az ellenzéki pártok. Hiszen három évet dolgoztunk az ellenzéki egység megteremtéséért. Van már benne rutinunk, hogyan lehet ezt a sokszínű tábort összetartani.
Elfogadom, hogy ha valaki kívülről, civilként érkezik ebbe a rendszerbe, akkor kicsit úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban. De tudomásul kell venni, hogy hiába tudja az elefánt, merre szeretne haladni, attól még úgy kell haladnia, hogy közben a cserepek is megmaradjanak, mert a nap végén minden egyes szavazóra szükségünk lesz. Az LMP-stől a DK-son át a jobbikosig, a bizonytalanokig, mindenkire. Értem én, hogy Márki-Zay Péter szeretné megszólítani a csalódott fideszes szavazókat, nyilván rájuk is szükség van. De a legfontosabb az, hogy az ellenzéki egységet megőrizze. Mert a bizonytalan szavazók mindig az erőt keresik. Az erőt pedig ott fogják megtalálni, ahol egységet találnak.
Veszélyben érzi az ellenzéki egységet?
Vigyázni kell rá, ápolni kell, gondozni.
Ezt mondta háromnegyed éve is. Azóta rosszabb helyzetben van az ellenzéki egység?
A választók nem könnyű képlettel bízták meg az ellenzéket, de meg fogjuk oldani.
M.-Z. P. kapott egyébként pártelnöki fejmosást az egy héttel ezelőtti szabad európás nagyinterjúja miatt?
Nem szoktam nyilvánosan reagálni, de arra megtettem.
Amikor lement az előválasztás, kaptam tőle hideget-meleget, hogy áruló vagyok, mert összefogtam a DK-val. Miközben minden párttal összefogtunk, mert erről szól az összefogás. De még akkor is tartózkodtam a nyilvános bírálatától. Azt mondtam, hogy a legélesebb kritikáimat akkor fogom megfogalmazni, amikor minden pártelnök ott van az asztalnál. Nem négyszemközt akarok vele kritikákról beszélni, hanem akkor, amikor mindenki ott van, és mindenki kiteheti az asztalra a sérelmét. Beszéljük ki, simítsuk el, és menjünk tovább.
Ezek szerint a szabad európás interjú óta nem volt pártelnöki értekezlet?
Azóta nem. De nyilvánosan is meg kellett szólalnom, mert a Jobbik közösségét illette igaztalan vádakkal. Pont minket, akik a legtöbbet tettük bele az előválasztásba. Megkétszereztük a hozzájárulásunkat az előválasztás költségéhez, azért, hogy minél több vidéki kistelepülésen is meg lehessen tartani az előválasztást és legyen szavazósátor. Ezt követően a közös kampányba is mi tettük bele a legtöbb pénzt. M.-Z. P. mondott egy nem létező, 2,7 milliárd forintos számot a Jobbik állami támogatásáról, ami valójában ötszázmillió.
Ha jól tudom, ennek körülbelül három százalékát adta be a Jobbik a közösbe, hatvanmillió körül.
De nem csak a közös kampányra kell költenünk. Van 29 körzetünk, amelyek nem kényelmes bel-pesti körzetek, ahol minimális energiabefektetéssel megnyerjük a választást, hanem 29 csatatér, ahol még mindig a Fidesznek áll a zászló. Csak akkor tudjuk ezeket megfordítani, ha sokkal több pénzt teszünk a saját jelöltjeink kampányába, mint más pártok.
Ahol mi erősek vagyunk, pont ott erős a Fidesz is. Ahol mondjuk a Párbeszéd erős, ott a Fidesz már korábban elveszítette a zászlót, ezért ott olcsóbban is meg lehet úszni a küzdelmet, de nekünk sok pénzt kell beletennünk. Ha nem hozzuk ezeket a körzeteket, akkor hiába lesz meg Budapest és a nagyvárosok, a kormányváltás elvész.
Van egy elvi megállapodás, hogy a kampány mely elemeit ki fizeti? Mondjuk az egyéni jelöltek kampányát a pártjaik fizetik, vagy a közös kasszából is megy rá? És amikor ön leutazik valahova, hogy megtoljon egy helyi jelöltet, az a közösből megy, vagy Jobbik-pénzből? És M.-Z. P. miből kampányol?
Én és a jelöltjeink is alapvetően a Jobbik büdzséjéből tudunk kampányolni. Márki-Zay Péter kampányához és az összellenzéki közös kampányhoz viszont mindenkinek hozzá kell járulnia. Ezenfelül nekünk a saját jelöltjeink kampányába is sokkal több pénzt kell betolnunk, mint azoknak, akik ellenzéki terepen bűvészkednek.
A 106 egyénit a közösből kell támogatni?
A költségvetés még alakul. Miután van egy közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter, a támogatók, üzletemberek most nyilván őt keresik meg. Én azt várom, hogy ne tőlünk várjon még több támogatást. Én várok tőle támogatást a jelöltjeinkhez. Hiszen ha a mi 29 körzetünk nem lesz meg, akkor ő sem lesz miniszterelnök.
Hozzon ő több pénzt?
Így van.
Ehhez kapcsolódóan: Az előválasztás óta nem tudja visszaszerezni a figyelmet az ellenzékFontos városokban foszladozik az ellenzéki együttműködés a jobbikos vagy volt jobbikos polgármester mögött: Egerben és Jászberényben. Mit gondol ezekről, és hogyan hat ez az ellenzéki kampányra?
Ezek a tanulópénzek, amiket hála istennek kicsiben fizetünk meg. Nincs tuti recept, amit összefogás gyanánt kiveszünk a fiókból, kipipáljuk az egyes pontokat, és megvan a győzelem. Nekünk menet közben kell megtanulnunk harcolni, és közben természetesen kijöhetnek a hibák. Örülök annak, hogy ezek a hibák kicsiben, az önkormányzatok szintjén kijönnek.
Van, ahol briliánsan működik az ellenzéki összefogás. Dunaújvárosban Pintér Tamás polgármester úr egységben tudja tartani ezt a sokszínűséget. És vannak olyanok, mint Eger. Nekem kifejezetten fájó pont Mirkóczki Ádám pálfordulása. Kicsiben megtapasztaltuk, hogy milyen hibák jöhetnek az ellenzéki együttműködés során. Akár személyi hibák is, amelyeket egy előválasztással máris ki lehet küszöbölni, hogy ne gyenge jellemek kerüljenek vezető pozícióba, hanem olyanok, akik állják a sarat a rezsimmel szemben. A tanulópénzt kicsiben megfizettük, nagyban már nem kell.
Ha jól értem, ott a Fidesz megvette őket, beajánlott nekik valamit.
Nem tudok konkrétumot mondani.
Nem könnyű egy polgármester helyzete, ha támogatást akar szerezni ebben az átpolitizált országban.
Dilemmában van, hogy ki kell egyeznie a Fidesszel, és akkor talán életben hagyják. Én azt tapasztalom, ha valaki ellenzéki együttműködés révén megnyeri a választást, akkor hiába akar mosolyogni és jópofizni a Fidesszel, hiába gondolja azt, hogy ha beáll a sarokba, őt nem fogják megverni a rosszfiúk a kocsmában. De bemennek, és előbb-utóbb ő is meg fogja kapni a pofont. Ezért mondtam mindig, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak bástyaként kell részt venniük a kormányváltásért vívott küzdelemben.
Térjünk át a közös programra. Pár napja elkezdtek a nyilvánosság elé állni bizonyos részeivel. Most már teljesen készen van?
Még nincs teljesen kész. Kilencvenszázalékos készültségben már konszenzussal megszületett a döntés, azzal már ki lehet állni a nyilvánosság elé. De még szükség van legalább egy pártelnöki értekezlete, ahol megbeszéljük a program vitás kérdéseit.
Az Mfor-interjúban ezek között nevezte meg az euró bevezetését. A határon túli magyar választójog is ebben a tíz százalékban van?
Így van.
Nekünk a háromnegyed évvel ezelőtti nagyinterjújában azt pendítette meg, hogy a Jobbiknak rendben lenne, ha egyfajta parlamenti szószólóra szavazhatnának a határon túliak. Változatlanul ez az álláspontja?
Szerzett jogot elvenni nem lehet. Kizártnak tartom, hogy egy határon túli magyartól elvegyük a szavazás lehetőségét. De a rendszer megreformálásra szorul, mert joggal érzi azt a magyar adófizető, hogy miért egy olyan adófizető dönt az ő sorsáról, aki egy másik ország kasszáját gyarapítja. De miután egy nemzethez tartozunk, igenis nekik is meg kell adni azt, hogy véleményt formálhassanak az őket érintő kérdésekről. De egy határon túli magyar ne magyarországi pártok hangját erősítse. Ne a Fideszre szavazzanak, ne a Jobbikra, ne az MSZP-re, ne az egyesült ellenzékre, hanem szavazzanak a saját közösségükre. A saját közösségükből szavazzanak egy szószólót, aki a magyar parlamentben el tudja mondani a véleményét. Mert ez építi a nemzet egészét.
Melyik párt ellenzi ezt?
Vitás kérdésekről nem szeretnék nyilvánosan beszélni.
Ehhez kapcsolódóan: Elindult a tram-train – Vita a veszteségfinanszírozásrólKét programrészletet mutatott be nyilvánosan több párt képviselője. Amikor ez megtörténik, akkor minden ellenzéki politikus, mind a 106 egyéni jelölt megkapja az ezekhez tartozó szlogeneket és talking pointokat is? Vagy mindenki maga intézi, hogyan fordítja le ezeket a saját választóinak?
Van egy kampánytanács és van Márki-Zay Péter mögött egy kommunikációs stáb. Ők intézik azt, hogy a szakmai üzenetek a legkisebb faluba is, az adott képviselőjelölthöz jussanak.
Az ő dolguk, hogy mind a 106 ember megkapja azt az útmutatót, hogy ha tőle megkérdezi valaki, hogy mi a véleménye az európai minimálbérről, mit mondjon?
Senki ne beszéljen olyanról, amiről nincs az ellenzéki együttműködésben megállapodás.
Tehát ezeknek az üzeneteknek a kiküldése közös feladat?
Van egy kampánytanács és egy kommunikációs stáb, amelyik lemenedzseli, hogy a döntéshozatal során megszületett elképzelések, szakpolitikai programpontok a képviselőjelölteknél is megjelenjenek.
Akkor M.-Z. P.-nek a Zaránd Péter által vezetett kampánystábja nem ugyanaz, mint az ön által említett kampánytanács?
A kampánytanácsnak része Zaránd Péter és a pártok delegáltjai.
Annak van vezetője, vagy ott is konszenzusos döntéshozatal van?
Mindenhol konszenzusos döntés van.
Tehát nincs egy kinevezett ember ennek az élén?
Minden bizottságban van egy főnök, aki lemenedzseli a bizottságot. Megadja a szót, intézi, hogy meglegyen a jegyzőkönyv.
A felelősségek is le vannak osztva? Az operativitást ki biztosítja? Zaránd Péter?
Maga a kampánytanács.
M.-Z. P. egyébként miért nem áll ott, amikor három vagy négy párt képviselői bemutatják a közös ellenzéki programot?
Ez jó kérdés.
Ez közös döntés?
Nem. Hogy Márki-Zay Péter mikor hol jelenik meg, arra nincs rálátásom.
Furcsa, hogy a közös ellenzéki program bemutatásánál annak szimbóluma nincs ott. Ön melyiket képviseli: új korrupcióellenes ügyészség létrehozása vagy a jelenlegi Polt Péter-telenítése?
A kettő összefügg. Kell egy új korrupcióellenes ügyészség, amelyik elvégzi a jelenlegi ügyészség Polt Péter-telenítését. Az ügyészség nemcsak korrupcióval foglalkozik, hanem nagyon sok mindennel. De kell egy olyan korrupcióellenes ügyészég, amelyik az uniós pénzek által nem érintett közpénzek nyomát is felderíti.
Tehát három ügyészségi szervezet lenne? Mert csatlakoznánk az európaihoz, létrejönne a Romániából megismert korrupcióellenes szervezet, és maradna a hagyományos ügyészség is. Egyetért azzal, hogy valamelyiket Hadházy Ákos vezesse?
Szerintem ne politikus vezessen ügyészséget, hanem minimum jogász, aki rálát a szakmaiságára. Persze akár lehet politikai megbízott is, aki felügyeli, hogy az ügyek felderítésre kerüljenek, és semmi ne sikkadjon el. De adjuk vissza a szakterületeket a szakmának.
Vannak olyan nevek a más pártok által már megnevezett, a közös listára kívánt politikusok között, akiket ön szíve szerint nem szeretne ott látni?
Ehhez nincs közöm, nem is akarom véleményezni. A listaállítás során minden pártnak meg kell hagyni a szuverenitását. Akit egy párt jónak lát – mivel a párt mögött szavazók vannak, ezért, gondolom, a saját szavazótábor véleményét is leképezik a listaállításnál –, azt nekem csak tudomásul lehet vennem.
A Jobbik egyetért azzal, hogy a lista első harminc helyén legyen három roma jelölt?
Semmilyen kvótával nem értünk egyet. Ha vannak tehetséges cigány jelöltek, akkor felőlem legyen nyolc, ne három. De ne származás meg életkor meg nemi hovatartozás alapján határozzuk meg, hogy kiből lesz képviselő, hanem tehetség, érdem, szorgalom alapján.
A Jobbik miért nem nevezte még meg a jelöltjeit? Nem játszották még le párton belül?
Szerintem a többieknek sem kellett volna ennyire előreszaladniuk. Márki-Zay Péternek volt egy olyan kérése az első közös pártelnöki értekezleten, amit én maximálisan tudtam akceptálni, hogy először legyen meg a közös program, üssünk le minden vitás kérdést, és ha majd mindent véglegesítettünk, utána térjünk át a listaállításra. Mert a programhoz keresünk alkalmas embereket, és nem az emberekhez gyártunk programot.
Az azért nem volt megalapozatlan várakozás, hogy az ellenzék januárra már úgy fut neki a választásnak, hogy megvannak a jelöltjei, megvan a miniszterelnök-jelöltje, a programja és a közös listája. A program sincs kész, és a lista sem.
Januárra meglesz a közös program, már nem lehet sokat tökörészni. Ezután rá kell fordulni a lista kérdésére. Tisztázni kell a hetedik lista kérdését, és hogy milyen arányban jelenhetnek meg a pártok a közös listán. Ezután a Jobbik is meg fogja nevezni a saját listáját.
Sokak szerint minden félelemkeltés dacára 2010 óta alapvetően mindig gazdasági szavazás történt. 2014-ben a rezsicsökkentés volt a fő téma, ’18-ban pedig a két számjegyű reálbér-növekedést nem nagyon lehetett überelni. Valószínűleg a magyar történelem legnagyobb, választások előtti osztogatása zajlik most. Ezt hogyan tudják überelni?
Az Orbán-rezsimen most szorul a hurok, és a krumpli már nem elég a győzelemhez. Most azt kell éreznie a választópolgárnak, hogy az aprót adják vissza. Az elmúlt tizenkét évben napi szinten 2,2 milliárd forint uniós forrás érkezett az országba. Egy része nyilván betonban van, a másik pedig Mészáros Lőrinc zsebében. De a magyar embereknél nincs.
De ott lesz februárban a 13. havi nyugdíj. Ott lesznek az szja-visszatérítések. Százezrek jelennek meg a számlákon.
A Magyar Nemzeti Bank szerint egy magyar családnak átlagosan 16 millió forint megtakarítása van. A kedves olvasó nézze meg otthon, hogy megvan-e ez a pénz. Ha nincs, akkor elvették tőle. Na, ebből a 16 millióból valamit majd vissza fognak csorgatni. A többi még mindig hiányzik a kasszából.
A közös program eddig bemutatott részeiből az látszik, hogy bizonyos szakmacsoportokra fókuszálnának, nekik ígérnek többet. Egyelőre az egyik a rendőr, a tűzoltó, a másik pedig az egészségügyi szakdolgozó. Ez lesz az irány, és nem egy általános 14., 15. havi nyugdíj? Bizonyos, az újraelosztásban rosszul érintett csoportoknak akarnak adni?
Fontos, hogy az irányról beszéljünk, és ne az összegről. Sok mindent meg lehet ígérni, hogy ha mi jövünk, akkor majd az egyiknek kétszázezerrel, a másiknak négyszázezerrel fogjuk megemelni a fizetését. De akkor tudunk felelősen összegekről beszélni, amikor látjuk, hogy milyen kasszát veszünk át. Addig ez blöff.
De az irányokat ki kell jelölni. Több pénzt kell hagyni az embereknél, legfőképp azoknál, akik megsínylették az elmúlt tizenkét évet. Szinte mindenki ide sorolható, az államigazgatástól kezdve az egészségügyön keresztül, az oktatáson át a rendvédelemig. De lehet szó a vállalkozókról, az egyszerű melósokról is: ki van véreztetve a magyar társadalom. Nemcsak azért, mert kevés fizetést kapnak, de amit kapnak, annak az értéke is folyamatosan elolvad az infláció miatt.
A minimálbért nettó 111 ezerről felemelik 133 ezer forintra. Egy tankolás árát megkapják a munkavállalók. Miközben Szlovákiában már most ötvenezer forintnál többet kapnak.
Igen, több pénzt kell hagyni az embereknél, újraelosztásra van szükség. Nem forrást felélő, hanem forrást teremtő gazdaságpolitikára. Termelni kell a forrásokat, és az emberek fogják megtermelni. A beton csak viszi a pénzt, nem hozza.
Egyetért az üzemanyagok árbefagyasztásával?
Olyannyira, hogy mi követeltük, hogy legalább első lépésként, amíg ég a ház, addig ezt lépje meg a kormány. De ez önmagában még kevés, mert a 470-480-as benzin is drága. Főleg akkor, amikor a fele adó. Semmi mást nem követeltünk a kormánytól, csak hogy Orbán Viktor és a többiek hallják meg a korábbi saját ellenzéki véleményüket, és csökkentsék az üzemanyagot terhelő jövedéki adót és az áfát. Nonszensz, hogy Magyarországon még a jövedéki adóval terhelt üzemanyagárat is megadóztatják 27 százalékos áfával, még az adóra is adót vetnek ki. Unikum.
Azt nyilatkozták, hogy új stratégiai megállapodásokat kötnének a cégekkel, amelyekben azok bérfejlesztési terveiket rögzítenék. Mi az optimális beavatkozási szint a piacba?
Az irányát kell meghatározni. Amikor egy multinacionális vállalat minden újonnan létrehozott munkahely után kap 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást, az piszok nagy állami beavatkozás. A magyar kisvállalkozó azt érzi, hogy a másik versenyelőnyre tett szert. Egyébként is tőkeerős cég, túl fogja élni a válságot, mégis megtolja a magyar állam 15 millió forinttal. Mi lenne, ha én mint magyar kis- és középvállalkozás kapnám ezt a támogatást? Megőrizném a munkahelyeket, a bevételemet itt fogom elkölteni, itt fogom pörgetni a gazdaságot. Ha jön egy válság, én nem fogom a gyártósoromat áttenni Ázsiába. Ha kell, profilt fogok váltani. Kreatív vagyok, ügyes vagyok, szorgalmas vagyok: hagyjanak már élni!
És még egy fajta állami beavatkozást iktassanak ki, amit úgy hívunk, hogy korrupció. Mert azt látja egy magyar kis- és középvállalkozó, hogy akkor van siker, ha valakinek a valakije, mert mindenhova kapcsolati tőke kell. És ezek a tehetséges vállalkozók, tehetséges fiatalok, középkorúak azt mondják, hogy köszönöm szépen, akkor a tehetségemet és a szorgalmamat kiviszem Svájcba meg Angliába. Ott meg fogják köszönni, mert imádják a magyar tehetséget és a magyar szorgalmat. Magyarországra meg majd hoznak a helyemre román meg ukrán meg török vendégmunkásokat. Ezt a fajta állami beavatkozást nem támogatjuk.
Árnyékkormányra számíthatunk a választásokig?
Nem tartom kizártnak, hogy eljutunk abba a fázisba.
Jó lenne?
Szerintem hasznos lenne, ha a jövőről, szakmaiságról tudnánk beszélni, és nem listákról.
A pártja által állított listán a nyerhető körzetben induló párbeszédes Szabó Tímea hátul kapott helyet, az MSZP-s Kunhalmi, Hiller nincs rajta, az LMP-s Schmuck Erzsébet sem. De például a szintén szocialista Harangozó Tamás – annak dacára hogy egyéniben indul – befutó helyre került. Mi a Jobbik álláspontja az egyéni körzetek jelöltjeinek listán való szerepeltetéséről?
Én azokat látnám elől, akiknek a tudására, szakmaiságára, tapasztalataira nagy szükség van, de olyan választókörzetben indulnak, ahol nagyon nehéz lesz nyerni. Ahol egyéni győzelemre jelentős esély van, ott ki kell harcolni az egyéni győzelmet.
Akkor azt inkább ne is tegyék fel?
Vagy ne az elejére. Nekik hozni kell a kötelezőt. Még véletlenül sem kell azt a biztonsági hálót kifeszíteni, hogy lehet itt lébecolni, mert a lista adta biztonságos háló majd meg fog védeni. Lesznek olyan körzetek, jellemzően vidéki apró településes körzetek, ahol a legtehetségesebb jelöltünket is elindíthatjuk, a Fidesz valószínűleg akkor is hozni fogja a győzelmet, mert megy krumpli meg szja-visszatérítés és a polgármestereken keresztül a fenyegetés. Vagy a voksturizmussal hozzák majd a fiktív lakcímeseket, akik a billegő körzeteket eldönthetik. Viszont nem engedhetjük meg, hogy a Fidesz trükközése miatt tehetséges és fontos szakpolitikusok kihulljanak a parlamentből.
Ehhez kapcsolódóan: "Ha korrupciós ügyekkel választást lehetne nyerni, akkor már 2014-ben az ellenzék győzött volna"29 egyéni jelöltje van a Jobbiknak. Elégedett az ő kampányolásukkal, az előválasztás utáni teljesítményükkel?
Abszolút.
Úgy érzi, hogy felszántják a körzetüket? A legtöbb jelölt Facebook-falán a legjobb esetben egy-két olyan eseményt találtam két hónap alatt, ami a választóikkal való találkozást mutatta.
Nem biztos, hogy most, nyomban az előválasztás után tovább lehet szántani. Az előválasztás során rengeteget mentek ezek az emberek meg az aktivistáink. Most erőt, lelkesedést kell adni a csapatnak. Járom most az országot, de még nem utcafórumokat tartok választóknak. Most magát a hadsereget, az aktivistákat, szimpatizánsokat kell megerősíteni, lelkesíteni. Ezek az emberek ingyen, bérmentve, lelkesedésből, a családjuktól távol töltött időben küzdenek azért, hogy ezek a körzetek meglegyenek az ellenzék számára. Azt nem lehet tőlük elvárni, hogy ugyanolyan tűzben égjenek, főleg egy nagyon hosszú előválasztási folyamat után. Kicsit rendezni kell a sorokat, lelkesíteni őket, nyugtatni őket, minden rendben lesz, együtt vagyunk, győzni fogunk. Aztán majd lesz három hónap, amikor fel kell szántani a körzeteket.
De egyetért azzal a sajtóban és a közvéleményben is elég általános értékeléssel, hogy az ellenzék elvesztette az előválasztáson szerzett lendületét?
Ha ugyanúgy égetjük az erőinket, akkor hamarabb fog kihunyni a tűz, mint hogy eljutnánk a csatatérre. Nekünk a lelkesedést ott kell majd száz százalékon pörgetni, amikor eljön a választás pillanata. Az előválasztás után kialakult az erősorrend, megvan a karmester, megvan a zenekar. Most kell megtervezni hat pártnak, plusz Márki-Zay Péternek a közös kampányát, a közös arculatát.
Gondolom, látta a friss Medián-felmérést. A teljes választani tudó népességben 45 és 40 százalékon áll a Fidesz és az ellenzék, a biztos szavazók között szinte egálban vannak. Ezt nem úgy értékeli, hogy elveszett a svung?
Akkor jók a pozícióink. Ha még ennyi le nem zárt kérdés után is fej fej mellett állunk, az azt jelenti, hogy amikor minden összeáll egy csapattá, meglesz az esélyünk a győzelemre.
Ön szerint az ön megfigyelését a kormánypárti sajtó végezte, vagy másról is van információja? Esetleg kiadta magándetektíveknek, esetleg a Pegasus?
A biztonsági szakembereink szerint olyan eszközökkel végezték azokat a megfigyeléseket, amit a legatyásított magyar államigazgatásban nem biztos hogy a titkosszolgálat el tud végezni, de magáncégek igen. A magánszektor jobban fel van szerelve megfigyelő eszközökkel, mint maga az állam, amely igyekszik mindenen spórolni. De ha van egy haveri cég, amelyhez ezt ki lehet szervezni, az meg tudja csinálni.
A Jobbik ott erős, ahol a Fidesz. A kormányváltás ott fog eldőlni, ahol mi indulunk, a 29 csatatérkörzetben. A Fidesznek megvan a motivációja, hogy a legfőbb konkurens párt elnökét próbálja meg ezekben a vidéki körzetekben amortizálni.
Számít még hasonló, akár önt, akár a jelölteket érintő leleplezésekre?
Nem leleplezésről beszélnék, hanem hazugságokról, lejáratókampányokról. Az első, a lakásbérlésemmel kapcsolatos pert már megnyertük. Most szépen jönnek majd a sajtóperek és győzelmek. A Fidesznek az a célja, hogy ha sokat ismételgetik a hazugságot, akkor előbb-utóbb azt igazságként fogja fel az emberi tudat. A helyreigazítás pedig már csak egy szűk réteghez fog eljutni. Ez a választási csalás kategóriája. Ebben nincs újdonság, megcsinálták ’18-ban is Vona Gáborral szemben. Most megcsinálják velem szemben is, és az összes veszélyes ellenzéki szereplővel szemben el fogják követni. Nem ez az újdonság, hanem az, hogy mi összefogtunk. És ez még egy nehezített pályán is meghozhatja a győzelmet.
Akkor nem számít atombombára?
A hazugságok mértékében mindig tudják emelni a tétet. Atombombának hathat, de attól még hazugság marad.