Az Európai Unió négy országa tervezi, hogy 2050-ig legalább 150 gigawattnyi energiát termelő északi-tengeri szélerőműparkokat épít, hogy segítsen csökkenteni az éghajlatváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátást – közölte a dán sajtó szerdán.
A terv szerint Belgium, Hollandia, Németország és Dánia partjainál telepítenek szélturbinákat – írta a Jyllands-Posten című dán napilap.
A projekt megtízszerezné az EU jelenlegi tengeriszélerőmű-kapacitását.
„Az Északi-tenger sok mindenre képes” – mondta Frederiksen dán miniszterelnök a lapnak, hozzátéve, hogy a négy uniós ország közötti szoros együttműködést most kell elkezdeni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök és Alexander De Croo belga miniszterelnök a tervek szerint szerdán részt vesz az Északi-tengeri Csúcstalálkozón a Koppenhágától 260 kilométerre nyugatra lévő Esbjergben.
Ehhez kapcsolódóan: Az utolsó európai őserdő a politika viharaibanBrüsszelben a bizottság az orosz energiáról való lemondását célzó tervek felgyorsítására tett lépéseket, és csaknem háromszázmilliárd eurós (115 ezer milliárd forint) csomagot javasolt az üzemanyagok hatékonyabb felhasználása és a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetése érdekében.
Az EU végrehajtó szerve által indított beruházási javaslat célja, hogy segítse az EU 27 tagállamát abban, hogy még idén kezdjék meg a leválást az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. Ezzel sokmilliárdos bevételtől fosztanák meg Oroszországot, az EU fő kőolaj-, földgáz- és szénszállítóját, és megerősítenék az uniós éghajlat-politikát.
„Magasabb szintre emeljük ambícióinkat, hogy a lehető leggyorsabban váljunk függetlené az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól” – mondta Von der Leyen Brüsszelben, amikor bejelentette a REPowerEU nevű csomagot.
Az EU vállalta, hogy 2030-ig az 1990-es szint 55 százalékéra csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.
Az Európai Bizottság azt is célként tűzte ki, hogy 2050-ig háromszáz gigawatt tengeri energiát állítsanak elő.
Az éghajlatváltozás mellett az ukrajnai háború miatt törekednek arra az uniós országok, hogy csökkentsék az orosz földgáztól és kőolajtól való függőségüket. Tavaly az unióban felhasznált gáz mintegy negyven százaléka, az olaj 25 százaléka Oroszországból érkezett.
Egy március 11-i találkozón az EU vezetői elvben megállapodtak abban, hogy 2027-ig fokozatosan leállítják az orosz gáz-, olaj- és szénimportot.
Mindent ellep a vörös homok – Madagaszkár küzdelme a szárazsággal