Az idei esztendő utolsó és 2023 első negyedévében technikailag recesszióba süllyed az európai gazdaság, miként a tagállamok többségének gazdasága is – jósolja pénteken bemutatott őszi előrejelzésében az Európai Bizottság, amelynek várakozásai szerint a magyar gazdaság jövőre közvetlenül a recesszió közelébe kerül az egész unióban legmagasabb inflációval.
Hiába teljesített az első három negyedévben várakozáson felül jól az európai gazdaság, a háború és a csökkenő külső kereslet begyűrűző hatásai miatt az utolsó negyedévben és 2023 első negyedévében is a tagállamok többségéhez hasonlóan technikailag recesszióba süllyed majd. Az Európai Bizottság pénteken bemutatott őszi gazdasági előrejelzése szerint ezzel együtt az EU és az euróövezet is épphogy megússza jövőre a recessziót, mielőtt 2024-ben újra szerény növekedési pályára áll.
Zéró közeli magyar növekedés várható
Brüsszel várakozásai szerint a magyar gazdaság a 2022-es dinamikus, 5,5 százalékos növekedés után 2023-ban padlót fog majd a GDP 0,1 százalékára becsült, lényegében nulla körüli növekedéssel, és az egész EU-ban a legmagasabb, 15,7 százalékos inflációval. Az Európai Bizottság úgy látja, hogy a magas infláció és energiaárak a romló finanszírozási feltételekkel ötvöződve a következő negyedévekben visszahúzzák majd a gazdasági tevékenységet az országban, amely csak 2024-re jöhet ki a lejtmenetből 2,6 százalékos GDP-növekedéssel.
Magyarországról szóló gazdasági prognózisában a testület arra számít, hogy a háztartások elkölthető jövedelmének a rendkívül magas inflációval kapcsolatba hozható visszaesése miatt jövőre csökkenni fog a fogyasztás. A lakosságot ugyanakkor a rezsiszabályozás részben továbbra is megvédi a növekvő energiaáraktól és pénzügyi következményeitől. A szűkülő hitelforrások és a rosszabbodó gazdasági kilátások miatt a testület a beruházások visszaesésére számít jövőre. Különösen az építőipari beruházások hanyatlására van kilátás, az ingatlanpiac előre jelzett lefagyása és a közberuházások volumenének csökkenését eredményező költségvetési konszolidációs intézkedések miatt.
A gyengülő külső kereslet korlátok közé szorítja majd az export növekedését, jóllehet az ellátási láncokban keletkezett zavarok valamelyest enyhültek. Az Európai Bizottság várakozásai szerint az emelkedő energiaárak 2021 és 2023 között az ország nettó energiaimportja a GDP körülbelül öt százalékával növekszik majd.
Az előrejelzés arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya tovább nő, és 2022-ben a GDP 7,6 százalékán tetőzik, mielőtt 2024-ben 4,3 százalékra húzódna vissza.
Brüsszel szerint a fenti előrejelzés zömében negatív kockázatoknak van kitéve. Ezek közül is kiemelkednek az esetleges energiaellátási zavarok, amelyeknek súlyos gazdasági hatásai lennének, tekintettel arra, hogy az országnak rövid távon korlátozottak a lehetőségei az orosz kőolaj- és földgázimport helyettesítésére. A magas energiaárak és általában a magas infláció, továbbá a romló finanszírozási feltételek is veszélyt jelentenek, és a testület szerint egy megszorítóbb jellegű gazdaságpolitikai alapállást tehetnek szükségessé.
A munkanélküliség növekedésének ugyanakkor várhatóan határt szab, hogy a képzett munkaerő hiánya miatt a cégek előreláthatóan kitartanak majd munkavállalóik mellett. A magas infláció azonban 2023-ban a reálbérek csökkenését fogja eredményezni.
Európa-bajnokok vagyunk inflációban
A dokumentum arra is emlékeztet, hogy a háztartási energiafogyasztásra vonatkozó ársapka megszüntetése után idén szeptemberben 20,7 százalékra gyorsult fel a maginfláció. A nem az energiával összefüggő áremelkedések 19,2 százalékkal EU-szerte a legmagasabb inflációt eredményezték, amit Brüsszel a hazai inflációs nyomásnak és a forint leértékelődésének tulajdonít. A bizottság 2022-re 14,8 százalékos, míg jövőre már 15,7 százalékos inflációt vár Magyarországon, mielőtt 2024-ben 3,9 százalékra esne vissza az áremelkedés mértéke.
Az Európai Bizottság szerint a magyar államháztartásnak a következő időszakban kihívásokkal kell majd szembenéznie. A testület az idei évre az első félév dinamikus növekedése ellenére is 6,2 százalékos hiánnyal számol, és azt jósolja, hogy a magas energiaárak ellensúlyozására megnövelt kiadások 2022-ben és azon túl is nyomás alá helyezik a magyar közpénzügyeket. Az előrejelzés szerint, amely mindig egy pillanatnyi állapotot tükröz, 2023-ban 4,4 százalékra csökkenhet a deficit, majd 2024-ben újra öt százalék fölé emelkedhet. A bizottság becslése szerint a magas energiaárak hatásainak ellensúlyozására bevezetett intézkedések teljes költségvetési vonzata 2022-ben a GDP 0,9, 2023-ban 2,5, majd 2024-ben 1,8 százaléka lehet.
A magyar államadósság szintje a friss prognózis értelmében a 2021-es GDP-arányosan 76,8 százalékról 2024-re 75,1 százalékra csökkenhet. A gyorsan romló finanszírozási feltételek miatt ugyanakkor az adósságszolgálat költségei Brüsszel várakozásai szerint lényegesen növekedni fognak, a GDP 2,3 százalékáról (2021) annak 3,4 százalékára 2024-ben.
Jövőre recesszióba süllyed a német gazdaság
Ami az EU-t illeti, az őszi gazdasági előrejelzés jövőre három uniós tagállamban prognosztizál recessziót: Svédországban, Lettországban és az unió legnagyobb gazdaságában, Németországban (–0,6 százalékkal). Uniós átlagban a bizottság a 2022-es 3,3 százalékos növekedés után jövőre 0,3 százalékos, 2024-ben pedig 1,6 százalékos GDP-bővülést jelez előre.
A testület azt valószínűsíti, hogy uniós és eurózónaszinten már az év végén tetőzhet az infláció 9,3, illetve 8,5 százalékkal, mielőtt megindulna egy lassú normalizálódás 2023-ban. Brüsszel másfelől jelentésében méltatja az európai munkaerőpiac ellenállóképességét, amelynek köszönhetően a technikai recesszió nem jár majd tömeges munkanélküliséggel.