A korábbi győri tényfeltáró újságíró a város független polgármestere lett, de kétharmados fideszes közgyűléssel kell együttműködnie. A testület már Pintér Bence hivatalba lépése előtt módosította szmsz-ét, elvette tőle az előző fideszes polgármester jogköreit és még néhány ráadást. Az új polgármester épp tárgyalásban van fideszes testületével egy kompromisszumról. Interjúnkban beszél arról, hogy jogkörökért cserébe lehet-e, hogy nem piszkál meg minden szerződést; hogy mennyire volt a NER része Győr; lehet-e, hogy a büntető szmsz-t nem is Győrben, hanem a Fidesz-központban írták; hogy köt-e szerződést a városháza korábbi helyi lapjával, és hogy milyen tárgyalásokra készül a város legfontosabb üzemével, az Audival.
A korábbi újságírói kapcsolat miatt az interjút leírva is tegező formában tartottuk.
Az önkormányzati tulajdonú Győr Plusz Rádió közleménye szerint újra kellett strukturálni a rádió műsorrendjét, ennek eredményeként megszűnt a Polgármesteri vizit című műsor – október 1-jével, az új testület és a te hivatalba állásoddal. Valóban elég kicsinyes megoldás, ahogy ezt akkor kommentáltad. Milyen médiád lesz? Mert anélkül nehéz.
Az önkormányzati médiának elképzelésem szerint közszolgálti mintára kéne működnie. Ez az elmúlt években nem így volt. Most azt látom, hogy kivárnak, de viszonylag mértéktartó tájékoztatás folyik, tehát nem hallgatják el, ha a polgármester megjelenik valahol. Úgyhogy ezzel egyet tudunk működni, de a Polgármesteri vizit megszűnése nyilván intő jel volt arról, hogy milyen szelek fújnak.
Előző munkahelyeddel, az ugytudjuk.hu-val nem lesz egy Önkormányzati hírek rovat önkormányzati szponzorációval?
Az ugytudjuk.hu-nak jelenleg nincs győri újságírója. Bízom benne, hogy lesz. Mielőtt eljöttem, jeleztem, hogy számítok arra, hogy a független sajtó továbbra is működni fog a városban, úgyhogy remélem, hogy az ugytudjuk.hu-nak lesz győri tudósítója. Az önkormányzatnak most a Kisalfölddel van egy szerződése X-es cikkek megjelenésére. Szerintem azon a helyen kell megjelentetnünk az önkormányzatra vonatkozó információkat, ahol eddig is igazságot mondtak a városban történő dolgokról. Tehát nem kizárt, hogy lesz ilyen, igen.
Egyébként van jogod ilyet kötni, vagy azt is elvonta a képviselő-testület?
Ilyet tudunk kötni. A polgármesteri hivatal 340 főt foglalkoztat, rengeteg dolgot intéz. Ha jogkörökről beszélünk, akkor döntésekről beszélünk. Vannak az önkormányzati törvényben lefektetett alapjai annak, hogy mit nem lehet elvonni a polgármestertől. A szeptember 24-i puccsszerű szmsz-módosítás ezekből is vont el. De ettől függetlenül a polgármesternek a hivatalon keresztül van ráhatása az ügyekre.
Tehát aláírhatsz egy médiatámogatási szerződést?
Igen.
Egymilliós értékhatár a bűvszó?
Nem tudom, hogy milyen értékhatár, ha eljutunk oda, akkor majd a jogszabály betartásával, aljegyző asszonynál együttműködve rendezzük. A hivatal működtetése nem a közgyűlés, hanem a polgármester és a jegyző hatásköre. Jegyző most nincs, az aljegyző asszony jár el.
Persze a házon belül folyó munkát az szmsz-módosítás – ami szerintem eléggé gyenge jogi munka – jelentősen megnehezíti. Mosonmagyaróváron hasonló a helyzet, ott emiatt közgyűlésen kellett dönteni arról, hogy vehet-e két porszívót az egyik óvoda. Nálunk az elmúlt hetekben merülnek fel sorra azok a kérdések, amelyekről most egy bizottságnak – ami még nem állt fel – kellene döntenie. Ezek az apró-cseprő ügyek már jelzik, hogy a bizottságnak hetente többször kell üléseznie. Életszerűtlen, hogy olyan ügyek, melyekben eddig a polgármester nevében az osztályvezető, főosztályvezető, akár a csoportvezető aláírhatott, most bizottsági döntést igényelnek.
Tehát médiaszerződést köthetnél, de két porszívót nem vehetne a hivatal vagy önkormányzati cég, intézmény?
Igen. Az egyik óvodában elromlott a gázkazán, ezt nyilván meg kellett oldani. De már itt is felmerült, hogy ha olyan a helyzet, hogy erre nagyobb összeget kellene átcsoportosítani a költségvetésünkön belül, ami eddig egy aláírás volt a polgármestertől, egy polgármesteri határozat, az most bizottsági döntés.
Ha az szmsz alapján kezdünk el működni, akkor ez jól fog látszani, és el fogjuk mondani a győrieknek, hogy ez fölöslegesen nehezíti a város működését. Jóhiszemű hozzáállás szerintem, ha azt mondom, hogy bizonyára azért szeretné ezt a többségi közgyűlési frakció, hogy kontrollt gyakoroljon a városi pénzek elköltése fölött. Örültem volna, ha ezt az elmúlt öt évben is gyakorolták volna, és nem folytak volna el minden sarkon tízmillió forintok, de oké, most ezt szeretnék csinálni. De ez olyan szinten lassítja, megnehezíti a polgármesteri hivatal működését, ami nem áll a város érdekében.
Szerintem ezt a Fidesz-frakció is be fogja látni. Nem hiszem, hogy arra szerződtek, hogy heti háromszor hatórás bizottsági ülésen üljenek itt hivatali időben, miközben sokuknak polgári munkájuk van, olyan alacsonyak a képviselői tiszteletdíjak.
Minden politikusnak szüksége van tanácsadókra. Tudtál nekik állást adni vagy szerződést kötni velük?
Ezt megoldottuk, erre a jogszabályi keretek és a szervezeti és működési szabályzat jelen pillanatban is lehetőséget ad, nem mondom, hogy ideálisan.
Be tudtam hozni azokat az embereket, akik a város működtetéséhez és azokhoz a tervekhez, amiket meg akarunk valósítani, fontos tudással rendelkeznek. Ebben is van szűkítés természetesen az szmsz-módosításban. Ez a tárgyalási folyamat része. Azt szeretném, ha nevén tudnánk nevezni, és azt tudnám mondani, hogy ők a polgármester biztosaiként tevékenykednek. A jelenlegi szmsz erre nem ad így lehetőséget.
Tehát külső szerződéssel.
Igen. A Borkai- és a Dézsi-féle városvezetés is úgy működött, hogy volt három alpolgármester. Az már plusz három ember, aki akár döntést is hozhat. A polgármester delegálja a feladatait az alpolgármesternek, aki akár alá is írhat a polgármester helyett, illetve mindkettejüknél egy kiterjedt kabinet dolgozott a polgármester keze alá. Dézsi Csaba Andrásnak is volt kabinetvezetője, volt főbiztos és volt egy csomó polgármesteri biztosi szinten működő ember. Nem kérek extra dolgot, amikor azt mondom, hogy szerintem is három alpolgármesterre meg egy normálisan működő kabinetre van szükség.
Annyi státusszal, amennyi Dézsinek volt?
Ez a tárgyalási folyamat része.
Hol tart ez a tárgyalás?
Nagyon sok kérdésben múlt héten nyugvópontra jutottunk. Mindenki engedett egy kicsit, én az igényemből, a másik oldal pedig a semmiből. Jelen állás szerint ők semmit nem adnak meg. Viszont vannak olyan területek, ahol elég keményen egymásnak feszülnek az állapotok.
Mit adtál cserébe?
Cserébe? Nem tudok mit adni cserébe, nincs mit adnom.
Dehogynem. Azt tudod mondani, hogy oké, ezt a szerződést nem piszkáljuk.
Ilyet nem mondok. Ha bűncselekményt látunk valahol…
A bűncselekmények sokszor ott lebegnek a szürkezónában.
Ha nekem fejjelentési kötelezettségem van valamivel kapcsolatban, az nem lesz alku tárgya. Ezért mondom, hogy olyat nem fogok ígérni, hogy valamit nem piszkálunk. Engem azért választottak meg a győriek, hogy piszkáljuk ezeket a dolgokat.
Ugyanattól a kertészettől fogjátok beszerezni az ingyenes tavaszi virágosztáshoz a több ezer palántát, mint az elődöd?
Ezt meg kell vizsgálnunk. Nyilván értem a kérdést, konkrét választ nem tudok adni, de elkezdtük átnézni ezeket a dolgokat. A problémát azt jelenti, hogy amíg az önkormányzat, illetve az intézmények ilyen jellegű szerződéseire rálátok, az önkormányzati cégek szerződéseire az szmsz-módosítás nyomán jóval nehezebben.
Azoknak is eleve kint kéne lenniük a neten.
Amit én öt éve mondok és amiért öt éve pereskedek. Most nyilván erre azt mondja az, aki védi ezt a felállást, hogy kint van. De sok nincs. A Győr-Szolnak, a legnagyobb cégnek a holnapján van egy olyan fül a közérdekű adatoknál, hogy ötmillió forint feletti szerződések negyedéves bontásban. A választási kampányban született meg a Kúria döntése, és kaptam meg a 2021-es és 2022-es év szerződött partnereinek listáját, hogy mennyit fizettek ki nekik.
Direkt erre szólt az adatigénylés, nem a szerződésekre. Jól látszott, mi az, ami nincs ott az ötmillió forint feletti szerződések listáján. Például van olyan szerződés, ami ötmillió forint feletti, de nincs ott, mert óradíjak vannak benne. Év végén az jött ki, hogy mondjuk 180 millió forintot kapott a cég.
Ügyvédi irodák?
Városüzemeltetési kérdések. A városüzemeltetésnél óradíjban ment a fűnyírás. Úgyhogy én azt mondom, hogy teljes transzparencia igényeltetik a cégeknél is. Mi itt, a városházán létre fogunk hozni egy átláthatósági szobát, ahová bárki bejöhet, és megnézheti az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, illetve az intézmények szerződéseit. Az átláthatósági szobára addig van szükség, amíg a digitális transzparenciát meg tudjuk teremteni.
Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy a bürokráciának anonimizálnia kell bizonyos szerződéseket, ami nagy munka, de már elkezdődött. Örömmel vettem, hogy a budapesti Fidesz-frakció átvette ezt az ötletünket. Budapesten az alakuló közgyűlésen került egy ilyen javaslat az asztalra, de továbbfejlesztve, hogy a cégeknél is legyen átláthatósági szoba. Én is be fogom terjeszteni a közgyűlés elé, hogy a győri cégeknél is legyen átláthatósági szoba. Szükségünk van egy nagy rendrakásra. Ez nemcsak az én érdekem, hanem a városé is, ezért a Fidesz-frakciónak is partnernek kell lennie ebben.
Pintér Bence győri polgármester
Újságíróként valószínűleg pontosan tudtad, hogy azon a néhány területen, ami minden önkormányzatnál a legnagyobb kifizetés és állandó megbízás – parkolás, közétkeztetés, útfelújítás, zöldfelület-kezelés és még talán idevehetjük az ingatlanfelújítást is –, a tendernyertesek NER-es bekötésűek-e.
Ezt egyenként meg kell vizsgálni.
De te tudod, hogy melyik az. Nem kérem, hogy nevezd meg.
Szerintem van ilyen. De Győrre érdekes módon mindig is jellemző volt, hogy az országos érdekek ritkán törtek be ide. Úgy értem, hogy a NER országos hálózatai.
Hát Paár Attila azért fölbukkant.
Igen, Paár Attila nyilván fölbukkant itt: Győrben van egy háza, itt működik a cége, és itt van az ETO Park, amit átvett, és el is kezdte működtetni a korábbi zombipláza-állapothoz képest. Tehát igen, van olyan győri vállalkozó, akire mondhatjuk azt, hogy része a Nemzeti Együttműködés Rendszere körül kialakult gazdasági hálózatnak. De a konkrét feladatoknál, mondjuk a városüzemeltetésben, nem az országos szereplőket látom. Van olyan terület, ahol látom őket, de nagyon nagy százalékban szerintem helyiek. Borkai Zsolttal kapcsolatban sokszor kritikaként merült fel a Fidesz részéről, hogy nem engedte, hogy nagyon betörjön az országos Fidesz ide.
Ez az elmúlt öt évben némileg változott, Mészáros Lőrinc azért épített itt a városban. De igen, ilyen szempontból nyilván érdemes körülnézni. A város érdekeiben a lehető legjobb és legolcsóbb megoldást kell megtalálni.
A politikai racionalitás is indokolja, hogy a Fidesz-frakció engedjen, hogy ne hajtsák túl a szívatásodat, mert azon végeredményben ők fognak bukni a közvélemény előtt, és egy esetleges előrehozott választáson ebből a polgármester szokott jobban kijönni. De azért neked is kell, és ilyenekben tudsz is engedni, hogy esetleg nem piszkálod annyira, hogy egy négyzetméter fűnyírásnak valóban annyi-e a reális ára. Pláne olyan esetekben, amikor a benchmarkok is hiányoznak.
Jelen pillanatban ez az egész a közgyűlési többséget adó Fidesz-frakció felelőssége. Ők a 24-i puccsszerű szmsz-módosítással magukra húzták azt, hogy ezekben a kérdésekben ők fognak dönteni. Ők lesznek többségben, amikor mondjuk arról döntenek, hogy elfogadják-e a Győr-Szol Zrt. éves beszámolóját. Én mindent meg fogok tenni azért, hogy ezek a cégek átláthatóan és gazdaságosan működjenek, és ebből az átláthatóság az első lépés.
Nem is tudod utasítani a céget?
Nem tudom utasítani a Győr-Szol igazgatóját.
Tehát nem tudod elérni, hogy tegyék ki az összes szerződést rendesen a holnapra?
Nem tudom, viszont mindent meg fogok tenni érte. Szeretném, ha nem jutna el idáig a dolog, de szerintem ez jogos kérés a város polgármesterétől, mivel én felelek a költségvetésért. Ahhoz, hogy azt tudjam mondani, amikor a költségvetést összeállítom, és a városüzemeltetésre ennyi és ennyi pénzt kér jövőre a Győr-Szol Zrt., hogy rendben van, értem, hogy miért kerül ennyibe, ha tudom, hogy miért kerül ennyibe. Ha nem tudom, akkor azt mondom, hogy bocsánat, erre nem tudunk ennyi pénzt adni.
Természetesen a közgyűlési többség adhat be módosító indítványt a költségvetéshez, hogy ennyit akarnak adni, de akkor ők vállalták érte a politikai és a döntési felelősséget is. Szerintem kár lenne belemenni a győri Fidesz és a cégek részéről ebbe a játékba, mert a végén nem rajtam csattan az ostor.
Mit indítottál már el, amit a legfontosabbnak tartasz?
Az egyik az átláthatósági szoba, a másik a marcalvárosi kiserdő. Az kampánytéma volt.
De pont Dézsi Csaba Andrásék hoztak egy rendeletet, amelyben erdővé minősítették. Csak két és fél százalékát hagyták meg nem erdőként.
Igen, de ez azért volt, mert mi decembertől ezért kampányoltunk. Fizikailag ez egy erdő, de nem volt az, mert fel volt parcellázva. Ott voltam képviselőjelölt, ott élek Marcalvárosban, azért indítottam aláírásgyűjtést, hogy legyen jogilag is erdő.
Több ezer aláírás összegyűlt, és akkor a kampány hevében Dézsi Csaba András bejelentette, hogy jó, akkor erdő lesz, mindig is erdőt akart oda. Elindították márciusban a folyamatot úgy, hogy a terület száz százaléka erdő lesz. Úgy került a közgyűlés elé augusztusban, hogy két és fél százalék kimaradt belőle. Ez a két és fél százalék az, ahová az idősotthon bővítését megálmodta Benkovics Ferenc atya. Azzal a történettel egyébként komoly problémák vannak az egyházon belül, amihez én nem akarok hozzászólni. Nekem azzal van problémám, hogy velem együtt három polgármester ígérte meg, hogy az zöldterület lesz. Szóval amikor bejöttem a hivatalba, azt mondtam, hogy kezdjük el a két és fél százalék erdővé minősítését is. A következő közgyűlésre be szeretném vinni. (Az interjú október 19-én, pénteken készült - K.Gy.)
Dézsi azt nyilatkozta, hogy a mögötted álló építési vállalkozó miatt maradt ki az a rész.
Ezek Dézsi Csaba András nagy szövegei.
De van mögötted építési vállalkozó?
Nincs.
Hogy lehet úgy nyerni, hogy az ember mögött nincs egy rendes építési vállalkozó?
Ezek Dézsi úr fantazmagóriái, mondjuk így.
Korábban volt olyan nyilatkozatod, hogy a jelenlegi képviselőket is beleszámolva kevés olyan ember van ma a városban, aki jobban képben van a város ügyeit illetően, mint te.
Bocsánat, még az előzőhöz annyit hadd mondjak, hogy a másik ilyen téma, amit tényleg elkezdtünk, a közbiztonság. Az elmúlt napokban jelentősen romlottak az állapotok éjszaka a sétálóutca, a vidéki buszpályaudvar meg a vasútállomás tengelyén, úgyhogy a rendőrséggel együttműködve megerősített járőrszolgálatért fogunk folyamodni, és ezt ki is fogjuk fizetni. Illetve a kamerarendszer Győrben leromlott állapotban van, elkezdjük a teljes felújítását.
Azt lehet tudni, hogy kicsoda az alpolgármester-jelölted?
Elhangzott Fekete Dávid frakcióvezető úr részéről, hogy a bukott baloldal embereit akarjuk visszahozni. Ezt határozottan cáfolnám. A közgyűlésbe teljesen új embereket hoztunk, nincs köztük olyan, akire azt lehetne mondani, hogy a bukott baloldal. Lokálpatrióta civilek, közülük szeretnék alpolgármestert és alpolgármestereket választani.
Kettő lesz a kompromisszum?
Azt, hogy mi lesz a kompromisszum, még nem tudom. Én két alpolgármestert szeretnék a közgyűlésből, és továbbra is nyitott vagyok arra, hogy ha valaki vállalja ezt a feladatot a Fidesz-frakcióból, én örömmel dolgozom együtt.
Ehhez kapcsolódóan: Akár negyven képviselőjét lecserélheti a Fidesz, tisztogatás jöhet a hátországban, Orbán coming outokról is beszélt
Beszéljünk az akkumulátorgyárról. Most is úgy látod, hogy az előző városvezetésnek volt olyan szándéka, hogy akkugyár legyen Győrszentivánon?
Egyértelműen igen. Ezt a végletekig tagadni fogja mindenki a másik oldalon, hiszen már annyira rájuk égett az ügy. Először az iparkamara vezetője egy interjúban elmondta, hogy Győr az egyik esélyes arra, hogy a Volkswagen-konszern akkumulátorgyártója legyen. Voltak erről tárgyalások, és ezt megerősítette az, hogy a Győr Plusz újságban – ami nem ellenzéki médium volt – talán tavaly márciusban leírták, hogy Győr is egy lehetséges helyszín. Kérdés, hogy milyen szinten, tehát volt-e már valamilyen előzetes megállapodás. Biztos, hogy beszélgetés volt róla.
Ezzel teljesen egy időben a győrszentiváni, négyszáz hektár területű, ipari park 2-nek hívott területnek megtörtént a kijelölése és az elindítása. Ilyen véletlenek nincsenek. Ott van négyszáz hektár ipari terület, ami veszélyes – GIPZ – övezetként került besorolásra a kormány által. Ez helyben egyébként még nem ment át a rendszeren, de veszélyes ipari terület. A polgármester úr azt mondta, hogy neki sikerült elérnie, hogy ne GIPZ-övezet legyen, de ez egyébként a mai napig nem igaz. A GIPZ van benne a kormányrendeletben.
Azt gondolom, hogy volt szándék erre, kérdés, min bukott el. A szentiváni tiltakozás, ami elindult azon év augusztusában, már volt annyira erős azon az őszön, hogy lehet, hogy erre azt mondja egy felelősségteljes vállalat, hogy ez nekünk inkább nem kell.
Miben tudnád megjelölni azt, hogy mennyire volt része Győr a Nemzeti Együttműködés Rendszerének?
Nem tudom. Ez egy érdekes kérdés.
Mondtad már, hogy volt valami autonómiája Borkai Zsoltnak.
Mondjuk úgy, hogy nem tudom, hogy autonómiája volt-e, de ő a helyben lévő vállalkozókat szerette volna helyzetbe hozni. Hogy ez a jogszabályoknak megfelelt-e, vagy nem, az egy másik kérdés. Erről nyilván sok szó esett 2019-ben, ez volt a győri polipnak elnevezett történet.
Nagyberuházás nem nagyon volt az elmúlt öt évben Győrben. Dézsi Csaba András sokat leállított, amint hivatalba lépett. Ilyen volt a Győri Nemzeti Színház felújítása, ami egyébként szerintem hiba volt. Ami keresztülment, a fürdő felújítása és kibővítése és vízi élményparkká alakítása, az volt az egyetlen nagyberuházás, ami végigment. Huszonhárommilliárd forintba került. Ott azért tevékeny szereplők voltak fontos NER-es vállalkozók. De alapvetően nem látom ezt.
Hallani arról, hogy erős lázongás van a NER másod-harmad vonalában, a vállalkozói szinten különösen. Volt közülük, aki megkeresett téged?
NER-hez köthető vállalkozók? Nem nagyon.
Akik most lázonganak amiatt, hogy a kevésből mindent a család és az első vonal kap.
Nálunk azért Győrben hármas verseny volt. Dézsi Csaba András és Borkai Zsolt is ott volt a színen. Azt gondolom, hogy ha voltak ilyen elégedetlen vállalkozók – most csak abból ítélve, hogy engem nem kerestek meg –, Borkai Zsoltot logikusabb lett volna megkeresniük. De nem tudok erről tényeket.
Az Audi vezetésével van már egyeztetett időpontod?
Igen, jövő héten találkozunk.
Mit szeretne a város a cégtől? Vagy ez csak protokolláris látogatás?
Ez egy protokolláris találkozó. Egyébként voltam már az Audinál még október 1-je előtt, akkor már megválasztott polgármesterként elhívtak engem is az új típus indítóeseményére. Tehát már voltak bizonyos szintű egyeztetések. De jövő héten találkozunk először Breme vezérigazgató úrral.
Mit szeretnék az Auditól? Nagyon jó együttműködés volt az elmúlt évtizedekben az Audi és Győr között. Több mint harminc évről beszélünk. Ez megjelenik a kulturális élet támogatásában, a sport, a kézilabdacsapat támogatásában és ezer egyéb helyen, az oktatásban is. Ezt a jó viszonyt mindenképpen szeretném fenntartani.
Volt egy szerződés, amit a város és az Audi kötött, amiből következett, hogy Győr akkori vezetése leszállította az iparűzési adót 1,6 százalékra. Lehet vitatkozni azon, hogy ez jó volt, vagy nem. Nyilván azt, hogy mi van az Audival kötött szerződésben, én már tudom, az egy titkosított szerződés, Dézsi úr sem beszélhetett róla. De elkezdtem megtárgyalni az Audival, hogy ezt a szerződést megmutatnánk a győrieknek. Üzleti titkot már nem sért, mivel túl vagyunk azokon a dátumokon, amit az Audi akkor még csak prognosztizált – szerintem legalábbis ez okozta ezt a záradékot. Ezért elkezdtük megbeszélni, mert szerintem joga van minden győrinek tudni, hogy miben állapodott meg az akkori városvezetés az Audival.
Hogy mit kért a város az 1,6 százalékért?
Így van.
Ez mikor köttetett?
2010-ben. Ez egy hosszú távú történet volt, most nem tudok róla részleteket mondani. Dézsi úr azt mondta, hogy szerinte nem állt a város érdekében. Én ezt még nem látom át.
Az viszont biztos – és ez nem az Audin múlik –, hogy az, hogy 1,6 százalék az iparűzési adó, jelen pillanatban nem áll a város érdekében. Nem azért, mert alacsonyak az adóbevételek Győrben. Továbbra sem ez a probléma. Az Audi szerintem alapvetően tartotta magát ahhoz, amit megígért. A probléma abból adódik, hogy az idei költségvetésből elvisz az állam tizenegymilliárd forint iparűzési adót, az esélyegyenlőség, a szolidaritás elve mentén szétosztja az országban. Ez nem csak minket érint, hanem Budapestet, Székesfehérvárt, minden nagyobb iparközpontot. Ezzel elvi szinten egyetértek, nyilván Győr egy gazdag város, vállaljon szolidaritást az ország többi részével. Olyan oldalról viszont már van problémám, hogy most is előkerült egy javaslat, hogy még több pénzt vegyenek el a városok iparűzési adójából, és a járásokban osszák szét.
Pontosabban befogyasztani az ideit, és ami fölötte lenne plusz, azt elvennék.
Így van. Én ennek sem vagyok elvi szinten ellene, hiszen nagyon szeretném szorosabbra vonni Győr és a környező települések kapcsolatát. Ha lehet pénzösszeget rakni emögé, akkor csináljunk közös fejlesztéseket, ami érdeke mindenkinek, hiszen Győr nagyváros, amit sokkal többen használnak, mint akik itt laknak. Azt viszont nem tartom jó dolognak, hogy közben továbbra is elvesz tőlünk az állam tizenegymilliárd forintot szolidaritási adó néven. Tehát a szolidaritási adót ki kell vezetni, és az, hogy a járáson belül hogyan költjük el, egy demokratikus folyamatban dől lesz, ha jól értettem, amelyben minden polgármesternek egy szavazata lesz, így nekem is.
Ehhez kapcsolódóan: Mégis folytatják a győrszentiváni talajszennyezés kivizsgálását
Onnan indultunk ki, hogy mit kérsz az Auditól.
Alapvetően azt, hogy tartsuk fenn a jó együttműködést a kultúra és a sport finanszírozása tekintetében. Nagyon sok területen egybeesik az Audi fejlesztési iránya azzal, ami a város érdeke. Az Audi sok mindent tett azért, hogy fenntarthatóan működjenek az üzemei Győrben. Biztos, hogy a régió egyik legnagyobb napelemparkja van az Audi tetején. Nyilván az Audinak kötelezettsége és érdeke is, hogy minél kisebb legyen a karbonlábnyoma, ebből a napelempark is kiveszi a részét, de az is benne van, hogy hogyan utaznak oda a dolgozók. Tehát jó lenne, ha tudnánk együtt dolgozni azon, hogy ne mindenki a saját autójával menjen. Én például amikor hivatalos voltam legutóbb az Audiba, kikerekeztem, hogy megnézzem, ki lehet-e menni biciklivel. Jelentem, ki lehet, egész korrekt az út. Tehát ezeken a területeken egybeesik az érdekünk.
A másik az, hogy nagyon szeretném, ha Győrben most már tényleg nem csak beszélnénk arról, hogy növesszünk több lábat, és ne csak az autóiparra támaszkodjunk, vagy az autóiparnak ne csak a nehézipari oldalára, hanem mondjuk a szoftverekre. Ha elektromos autókról beszélünk, akkor ne csak akkumulátorokról, hanem szoftverekről is beszéljünk. Van egy kiváló egyetemünk, van egy Audi, köztük van egy nagyon jó együttműködés. Olyan iparfejlesztésbe szeretnénk kezdeni, ami hasznosítja a városon belüli rozsdaövezeteket, és a szolgáltatásra koncentrál. Az Audi ebben is élen jár a városban, hiszen a konszern jelentős részét kiszolgáló szolgáltatóegységek itt vannak, Győrben. Ez tavalyelőtt indult állami támogatással. Szerintem nagyon jók az irányok. Azt szeretnénk, hogy ez a harminc év legyen még harminc év, és legyen ilyen gyümölcsöző.
Az, hogy folyamatosan tudósítottál és tényfeltártál a győri ügyekről, elmérgesítette a viszonyodat a testülettel, cégvezetőkkel, a városházi elittel?
Tudtam, hogy van egy utasítás Győrben az összes cégre és intézményre, hogy Pintér Bencének nem szabad adatot kiadni. Nem kellett összevesznem ezen X. Y. cégvezetővel, nyilván utasításba kapta. Én most egy utasításban, akinek tudtam és akinek kiadhatom, kiadtam, hogy adjuk ki az adatokat. Van egy peranyag nálam, amiben szintén perel minket valaki adatokért, mondtam, hogy nem fellebbezünk, kiadjuk. Innentől kezdve ezt szeretném megvalósítani. Válaszolva a kérdésre: nem gondolom, hogy Dézsi Csaba Andrással amiatt romlott meg a viszonyom, hogy adatokat kértem ki.
A szolnoki polgármester, aki szintén fideszes közgyűlési többséggel kormányoz, azt nyilatkozta nemrég, amikor a 444 összehasonlította a két város helyzetét, hogy ott egy újságírót választottak meg polgármesternek, és érezhetően brutális személyi konfliktusok terhelik a helyzetet.
Én ezt nem gondolom. A Fidesz-frakció jelentős része is lecserélődött, tizennégyből hét képviselő új. Akik maradtak, azokkal nekem nincs személyes konfliktusom, bármikor tudok velük beszélgetni, kezet tudunk fogni. Dézsi Csaba Andrással is tudtunk beszélgetni, amikor hajlandó volt erre nyáron. Úgyhogy én nem látok ilyen problémát.
Van felelősséged abban, hogy…
Bocsánat; több helyen is elmondtam nyáron, amikor a város életének különböző szereplőivel beszéltem, hogy eddig én nyilván újságíróként működtem a városban, az volt a dolgom, hogy komoly ellenszélben minél több információt nyilvánosságra hozzak. Ez nyilván együtt jár azzal, hogy néha elég kellemetlen alak voltam, mert ott álltam egy mikrofonnal, és olyan kérdéseket tettem fel, ami esetleg rosszulesett valakinek. Most már a város polgármestere vagyok, nem ugyanaz a szerepem, mint eddig. Azt az etikai elvet viszem tovább, amit hozok magammal, de egyáltalán nem abból a pozícióból, ahonnan eddig. Nyitottunk egy új lapot, és megnézzük, hogy ki tud dolgozni a városért.
Átkerültél a bot másik végére.
Így van.
Jelentős változás. Szerintem általában a politikusok sem hazudnak – na jó, jó párszor igen –, inkább csak nem bontják ki az igazság minden részletét. Te pedig újságíróként pont arra voltál szocializálva, hogy bontsd ki minél több részletét.
Én továbbra is annak a pártján vagyok, hogy amit a jogszabályok megengednek, azt el tudom mondani. Nyilván nem minden rajtam áll. Ezért néha az embernek homályosan kell fogalmaznia. Most azért nem beszélek az Audi-szerződésről, mert nem tudom, mit lehet elmondani. De szeretném elérni, hogy hozzuk nyilvánosságra. Ezt szeretném. Ez nyilván egy másik helyzet. Azt tudom mondani, hogy nekem nem lesznek titkaim.
Nem egy polgármester kormányzott már kisebbségben, de valahogy nincs emlékem arról, hogy ennyire eszkalálódott volna a helyzet, mint itt, valamilyen modus vivendit mindig találtak. Szerinted van felelősséged abban, hogy idejutott ez a dolog, hogy ilyen brutálisan a partvonalon kívülre akarjon téged tenni a kétharmados többség? Mert a győriek azért arra is szavaztak, hogy a Fidesznek kétharmada legyen a testületben.
Mosonmagyaróváron is ezt csinálták, Tatabányán is ezt csinálták az elmúlt öt évben. Mosonmagyaróváron is bement egy ugyanilyen szervezeti és működési szabályzat módosítása előttünk. Nem érzem úgy, hogy ez a személyem ellen szólna. Úgy érzem, hogy a Fidesznek ez a reakciója erre a helyzetre – nem itt, Győrben, hanem – országos szinten született. Hangsúlyozom, szerintem a Fidesz-frakciónak is az az érdeke, hogy jól működjön a város.
Van olyan információd, hogy lehet, hogy ez a pártközpontból jött?
Nem tudunk erről semmit, nem tudom, ki írta a módosítást. Azon a szövegen azt látom, hogy nem biztos, hogy helyismerettel rendelkező ember írta.
Enyhült valamit azóta a Fidesz?
Tárgyalunk.
Azt nyilatkozta Fekete Dávid fideszes frakcióvezető, hogy mielőtt megszavazzák a helyettesedet, bizonyos kérdéseket még le akar zárni. Melyek ezek a kérdések?
Most bocsánat, hogy ez egy ilyen politikusi válasz lesz, de ezt Fekete Dávidtól kell megkérdezni.
Azt hittem, hogy ezekről szó van a tárgyalásokon.
Jelen pillanatban nem érdemes erről nagy nyilvánosság előtt beszélni. Általánosságban azt tudom mondani, hogy szerintem amit fontos rendezni, az az, hogy gördülékenyen tudjon működni a hivatal. Ehhez szükséges, hogy a polgármesteri jogkörök egy része visszakerüljön hozzám, illetve ami teljes mértékben törvénytelen, az a frakcióvezetők értekezlete. Szerintem a Fidesz-frakciónak is be kell látnia, hogy ez az intézmény működésképtelen. Hiszen önkormányzati törvény adta joga a polgármesternek, hogy összehívja a közgyűlést, meghatározza a napirendjét, és vezesse. Tehát kitalálunk egy kamuintézményt, amiben a fideszes frakcióvezető szavazatának 66 százalékos súlya van, az szerintem nem állja meg a helyét.
Azért az önkormányzati törvény szerint is vannak alapvetően jogai a testületnek, amelyekből átruházhat a polgármesterre.
Tizennyolc évig úgy működött ez a város, amit most leváltottak szeptember 24-én.
Az más, hogy nem elegáns.
A felügyeleti eljárás, amit elkezdtünk, nem is erről szól. Nem is arról, hogy Dézsi Csaba Andrásnak jogköre volt, hogy tizenötmillió forintig eladományozza a város vagyonát. Nekem ez nem kell. Nem ezt vitatom. Vannak törvénytelen dolgok ebben az szmsz-ben, például a frakcióvezetők értekezlete. Mi ezeket támadtuk meg.
Szándékozol részt venni a polgármesterek valamilyen politikai szervezkedésében, amiről mostanában hallani?
Én nem akarok foglalkozni az országos politikával, nekem Győrben van dolgom. De voltam Tatabányán, beszélgettünk a polgármester asszonnyal, felvettük a kapcsolatot Mosonmagyaróvárral, fel fogjuk venni a kapcsolatot Pápával.
Tehát inkább a régióban. Őrsi Gergellyel, aki, úgy tudom, ennek a szervezkedésnek a motorja, nem?
Szívesen beszélgetek bárkivel, még nem egyeztettünk, de telefonon beszéltünk már Botka Lászlóval is az elmúlt hetekben. Minden tapasztalatra nyitott vagyok, még nem voltam polgármester, és sok tapasztalt kolléga van, aki csinálta ezt hasonló ellenszélben is. Politikai szempontból engem nem arra hatalmaztak fel a győriek, hogy országos politikával foglalkozzak, hanem hogy Győrt rakjuk rendbe.
A Tisza Párt erősödését látva lehet, hogy mindkettőtöknek, a Fidesznek is meg nektek is van okotok aggódni.
Én úgy látom, hogy ez Győrben még nagyon gyerekcipőben jár, vagy nem látom a jeleit.
Nincsenek Tisza Szigetek?
Biztos, hogy vannak, de nem látom egyelőre a városi közvéleményben vagy a közbeszédben megjelenni a Tisza Párt képviselőit. Nyilván ez erősödik majd a következő öt évben.
Előrehozott választásra nem számítasz?
Én nem fogok lemondani. Én ezt az öt évet végig fogom csinálni.
De lehet, hogy ledarálnak.
De lemondani akkor is csak én tudok.
Ehhez kapcsolódóan: Pintér Bence: „Nincs még egy város, ahol ilyen szintű megszorítás volt”