„Nem bántam meg semmit” – interjút adott a Szabad Európának Ahmadinezsád volt iráni elnök

Your browser doesn’t support HTML5

A volt iráni elnök interjút adott a Szabad Európának.

Hosszú idő után először adott ismét interjút Mahmud Ahmadinezsád volt iráni elnök, aki a Szabad Európának azt mondta, nem bánt meg semmit az elnöksége óta. Az interjú során szóba kerültek az Iránban történt jogsértések is, amelyekkel kapcsolatban a volt elnök nem adott konkrét választ.

A heves Nyugat- és Izrael-ellenes retorikájáról ismert Mahmud Ahmadinezsád 2005 és 2013 között volt az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke. Hivatala elhagyása óta nem vállalt aktív politikai megbízatást, és bár a 2017-es választáson megpróbált újraindulni az elnökségért, az Iránban a legfelsőbb hatalmat betöltő főpapi testület, az Őrök Tanácsa megakadályozta az indulását. Nem sokkal később az iráni gazdaság meggyengülése miatt bírálta Hasszán Rohani akkori elnök kormányát, sőt Ali Khamenei legfelső vallási vezetőt is – sajtóhírek szerint emiatt rövid időre házi őrizetbe is került. Az utóbbi hónapokban pedig a Twitteren keltett feltűnést, egy üzenetben például felajánlotta az ENSZ főtitkárának és a szaúdi koronahercegnek, hogy közvetít a jemeni konfliktusban az Irán által támogatott felkelők és a Szaúd-Arábia támogatását élvező kormány között. Ez már csak azért is furcsa, mert a Twittert épp az ő elnöksége alatt tiltották be Iránban.

Kellemetlen kérdések

Ahmadinezsád a Szabad Európa riporterének azt mondta, a szaúdi herceg stábja már válaszolt az ajánlatra, és most „mások válaszára vár”. A jemeni helyzetről szóló levélben Ahmadinezsád azt írta, „nagyon megérinti” a jemeniek szenvedése. Arra a kérdésre, hogy sajnálja-e a 2009-es iráni tüntetések leverését, kitérő választ adott. „Minden emberrel együtt kell érezni, ha bajban van, akárhol is él” – mondta. 2009 novemberében mintegy 70 tüntetőt öltek meg az iráni karhatalmi erők, akik Ahmadinezsád újraválasztása ellen tiltakoztak. További százakat letartóztattak, és kínzásokról is érkezetek hírek.

A volt elnök most azt állítja, akkor nem értett egyet az erőszakos fellépéssel, és ennek hangot is adott. „Ez dokumentálva van. De ez már 11 éve volt, most a jelen problémáival kell foglalkoznunk” – mondta a Szabad Európa riporterének.

A választások után nemcsak tüntetőket tartóztattak le, hanem az Ahmadinezsád ellenében induló jelölteket is, mert megkérdőjelezték a választás tisztaságát. Az ő letartóztatásukkal kapcsolatban a volt elnök azt mondta, ellene van „bármely ember letartóztatásának, bebörtönzésének, vagy bármilyen korlátozásának az egész Földön. Ezt többször elmondtam.” Ennek ellenére az ellenzéki politikusok, Mir Hosszein Muszavi és felesége, Zahra Rahnavard, valamint Mehdi Karrubi 2011 óta házi őrizetben vannak. Ahmadinezsád 2009-es hírek szerint az ellene tüntetőket „piszoknak, kosznak” nevezte. A mostani interjúban azt mondta, ezt csak azokra értette, akik köztulajdont rongáltak.

Állítja, nem térne vissza a politikába

Arra a kérdésre, hogy Donald Trump vagy Joe Biden győzelmének örülne az amerikai elnökválasztáson, Ahmenidezsád azt mondta, neki nem számít, mivel szerinte az amerikai külpolitika nem változna akkor sem, ha más lesz az elnök. Pedig Donald Trump elődjénél, Barack Obamánál (akinek volt alelnöke most Trump kihívója) sokkal konfrontatívabb politikát folytatott Iránnal szemben. 2018-ban a jelenlegi elnök döntése után az Egyesült Államok felmondta az Obama által megkötött atomalkut, és újra súlyos gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen. Joe Biden ezzel szemben a kampánya során azt ígérte, újrakötné az egyezséget Iránnal, ha az Iszlám Köztársaság hajlandó betartani az atomprogrammal kapcsolatban előírt szabályokat.

Ahmadinezsád az interjúban cáfolta az arról szóló híreket, hogy elindulna a 2021-es elnökválasztáson, és hogy a közelmúltban megpróbálta meggyőzni az Őrök Tanácsát, hogy engedélyezzék az indulását. Beszélt a Twitter-fiókjáról is, ahol csak angolul oszt meg üzeneteket, és politikai témák mellett kifejtette a véleményét többek között Kobe Bryant kosárlabdázó haláláról és az amerikai gazdaságvédelmi intézkedésekről. Elmondása szerint a fiókot csak azért nyitotta, hogy az őt érdeklő témákról beszélgessen a barátaival. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy milyen eszközzel tudja elérni az Iránban blokkolt közösségi oldalt, bár utalt arra, hogy az internetcenzúráért felelős állami hivatal tette lehetővé számára a hozzáférést. Bár az átlagemberek számára a Twitter nem elérhető, iráni állami szervek és vezető politikusok is használják a külvilággal való kommunikációra, többek között Khameneinek is van Twitter-fiókja.