Hónapok óta egymást érik a pedagógusok helyzete és a közoktatás állapota miatti tiltakozások Magyarországon, ez a hétvége sem múlik el demonstráció nélkül. Szolidaritási tüntetés a tanárainkért a neve az 1956-os forradalom évfordulójára meghirdetett eseménynek. A Szabad Európa számos elemző cikket közölt, szakértőket szólaltatott meg arról, mi vezetett ideáig, mi történt a magyar közoktatásban az elmúlt években. Az egyik legátfogóbb elemzést Kerényi György készítette az év elején, ennek legfontosabb megállapításait elevenítjük fel.
Cikkünkben bemutatjuk, hogy 2010 óta milyen folyamatok zajlottak le a közoktatásban, amelyek az eddigi legjelentősebb tiltakozóhullámhoz vezettek.
Egységesítés és erős állami kontroll
Az Orbán-rendszer 2010 óta példátlan mértékben átalakította a magyar közoktatást. Ilyen beavatkozás talán csak az 1945 utáni években történt.
A Fidesz-kormány 2010 óta tartó oktatáspolitikai intézkedéseinek eredményei lesújtók: 2019-ben Európában utolsó lett a diplomásátlagbérhez viszonyított magyar tanárbér, Nógrádban már 25 százalék a korai iskolaelhagyók aránya. A volt szocialista EU-országok között a lemaradók közé csúsztunk.
A Fidesz fő vezérlőelve a centralizáció, az erős állami kontroll megteremtése volt, ahogy más ágazatokban is történt.
- Minden pedagógusnak be kellett lépnie a Nemzeti Pedagógus Karba.
- Az állami iskolákban gyakorlatilag megszűnt a tankönyvválasztás lehetősége.
- A tanterv és az arra épülő helyi tanmenetek minimálisra szűkítették a tanár lehetőségét, hogy alkalmazkodjon a különböző gyerekek igényeihez, fejlődésük különbözőségéhez.
- A korábban önkormányzati fenntartású iskolákat államosították.
- Irányításukra, az iskolaigazgatók kinevezésére előbb egy országos, majd a teljes irányításképtelenség miatt járási szintű oktatási központokat hoztak létre.
- Életbe lépett az állami pedagógus-előmeneteli rendszer (életpályamodell).
- A szakoktatásnak tíz év alatt három irányító minisztériuma is volt, jelenleg ez az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
- A korábbi szakmunkásképzők, jelenleg szakképző iskolák, amelyeket időközben szakközépiskolának is hívtak (a korábbi szakközépiskolákat először szakgimnáziummá keresztelték át) képzési idejét három évre csökkentették, és minimális lett az általános közismereti, nem szakmai tárgyak óraszáma.
- A közoktatásból még a NER első éveiben a Széll Kálmán Tervnek megfelelően nagyon jelentős forrást vont ki a kormány/parlament: a magyar állam tíz év alatt 16 százalékkal csökkentette a közoktatásra fordított kiadásait.
A korábban önkormányzati fenntartású iskolákat államosították. Irányításukra, az iskolaigazgatók kinevezésére előbb egy országos, majd a teljes irányításképtelenség miatt járási szintű oktatási központokat hoztak létre. Életbe lépett az állami pedagógus-előmeneteli rendszer, más néven az életpályamodell.
A közoktatásból még a NER első éveiben a Széll Kálmán Tervnek megfelelően nagyon jelentős forrást vont ki a kormány: a magyar állam tíz év alatt 16 százalékkal csökkentette a közoktatásra fordított kiadásait.
A tanulói képességeket, kompetenciákat rendszeresen, ugyanazon módszertannal felmérő tesztek szerint Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában romlott a közoktatás minősége 2010-ről 2020-ra. A legnagyobb esés a két utóbbiban volt. Magyarországon a 2010-es EU-15-átlag-közeli 512 pontról 495-re esett vissza. Cseh-, Észt- és Lengyelország, valamint Szlovénia jelentősen javítani tudott közoktatása minőségén.
Ehhez kapcsolódóan: Pénzt kaphatnak a tiltakozó tanárok, de autonómiát nem – vélik oktatáskutatókKorai iskolaelhagyóknak azokat a 18–24 közöttieket nevezik, akiknek maximum általános iskolai végzettségük van. Az EU célja 2020-ra ennek az aránynak tíz százalék alá csökkentése volt.
A magyar parlament 2012-ben 18-ról 16 évre vitte le a tankötelezettséget. Ennek az lett a következménye, hogy a 2010-es 10,8 százalékról 12,8 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. 2020-ban csak három volt szocialista uniós ország volt mind a fiúk, mind a lányok esetében tíz százalék fölött: Bulgária, Magyarország és Románia.
Az OECD 2019-es adatai szerint egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a tanárok fizetése a diplomásátlagbérhez képest.
Abban is utolsó helyen szerepel az ország, hogy hány év szükséges a fizetési skálán elérni a legmagasabb tanári fizetést. Lengyelországban húsz év, Magyarországon 42. Horvátország, Szlovákia és Románia is jobb ebben a mutatóban.
A kormány narratívája szerint azért nem tudják megadni a pedagógusoknak azonnal a kért béremelést, mert az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak szánt forrásokat. A legutóbbi kormányzati bejelentés szerint amennyiben létrejön a megállapodás az Európai Unióval, 2025-re a diplomásátlagbér nyolcvan százalékára emelnék a tanárok bérét. Ez januártól 21, jövőre 25, az azt követő évben pedig harmincszázalékos emelést jelenthet.
Az ígéret több ugyan, mint a kormány részéről eredetileg belengetett tíz százalék, de a Szabad Európának nyilatkozó egyik szakszervezeti vezető szerint a 21 százalék a jelenlegi gazdasági helyzetben már csak inflációkövető emelés, ezért az érdekképviseletek negyven százalékot szeretnének.