Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását egy állami szervezet vezeti, de a kormányt nem érdekelte, hogy lesz-e megfelelő számú intenzíves orvos és ápoló a 17 ezer megvásárolt lélegeztetőgépre. Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a kabinet nem kért adatokat a regiszterből. A háromszázmilliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésről kiderült: túlárazottak voltak az eszközök.
Nem ellenőrizte a kormány 2020-ban az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora humánerőforrás-kapacitással rendelkezik az intenzív terápiás ellátás területén a magyar egészségügy – legalábbis ez derült ki egy szerdai bírósági tárgyaláson.
A Szabad Európa január 3-án fordult közérdekű adatigényléssel az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ). Ez a szervezet kezeli az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását 2021. január 1. óta, miután jogelődjétől, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól átvette a feladatkört.
Ehhez kapcsolódóan: Túl sok oltást vett a kormány, most ingyen osztogatják
Mennyi az annyi?
Arra voltunk kíváncsiak, hogy hány olyan egészségügyi dolgozó van Magyarországon, akinek megfelelő képzettsége van ahhoz, hogy bevethető legyen intenzív osztályon. A koronavírus-járvány alatt ugyanis drasztikusan megnövekedett az intenzív osztályokra kerülő betegek száma. A kormány közel 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt úgy, hogy szakmai szervezetek szerint korántsem állt rendelkezésre megfelelő számú egészségügyi dolgozó az eszközök kezelésére.
Tudni szerettük volna, hogy hány fő intenzív terápiás szakorvos, intenzív betegellátó szakápoló, intenzív betegellátó szakasszisztens, intenzív terápiás ápoló, intenzív terápiás szakasszisztens szerepelt az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában 2005–2021 között éves bontásban.
Az OKFŐ nem vitatta, hogy ő az adatgazda, de azzal érvelt, hogy az általunk kért formában nem tartja nyilván az információkat, és a jogszabályok nem kötelezik arra, hogy új minőségű adatot állítson elő, ha korábban ez nem történt meg. (A Szabad Európa a pert első fokon megnyerte, az ítélet még nem emelkedett jogerőre, így adatokat sem kaptunk még.)
Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása tartalmazza az egészségügyi szakképesítést szerző személyek névsorát. Ez egy széles adathalmaz, mert nemcsak az állami, hanem a magánellátásban dolgozók is benne vannak, sőt öt évre visszamenőleg minden egészségügyi dolgozó szerepel a regiszterben: olyanok is, akik per pillanat nem vagy nem a szakmájukban, esetleg nem a magyar ellátórendszerben dolgoznak.
Lényegében minden egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyről van adat, aki veszélyhelyzetben hadra fogható lehet. Így sokkal szélesebb adatbázisnak tekinthető, mintha a kormány egyszerűen csak bekérte volna a kórházak intenzív ellátásban dolgozóinak névsorát.
Ebben a cikkben egyebek között arról kérdezték a Szabad Európa olvasói Kunetz Zsombor orvost, egészségügyi szakértőt, hogy felelőtlenség vagy helyes döntés volt a több száz milliárdos lélegeztetőgép-beszerzés.
Csak becslések vannak
A koronavírus-járvány alatt több becslés is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy hány lélegeztetőgépre kapcsolt beteget képesek megfelelő minőségben ellátni a hazai intenzív osztályok.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora 2020 decemberében azt mondta, hogy a magyar egészségügy teherbíró képessége ezer lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el. 2021 márciusában az RTL Híradónak azt mondta, hogy a járvány alatt ez a kapacitás akár a duplájára is növelhető, vagyis kétezer lélegeztetett beteg is ellátható.
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szintén 2021 márciusában azt mondta a 24.hu-nak, hogy 1800 hadra fogható intenzíves ápoló lehet, vagyis egy műszakban országosan mintegy hatszázan tudnak dolgozni. Lantos szerint ideális helyzetben egy intenzíves ápolóra két lélegeztetett beteg jut, így 1200 betegnél többet nem lehet jó minőségben ellátni Magyarországon.
„Akkor van a baj, ha az egy ápolóra jutó betegszám meghaladja a három-négyet, ebben az esetben ugyanis annyira leromlik a kórházi ellátás minősége, hogy exponenciálisan nőhet a már most is magas halálozás” – tette hozzá a lapnak nyilatkozó szakember. Lantos szerint tehát 1800-2400 lélegeztetett beteg esetén már nagyon magas lenne a halálozás, mert nincs elég szakember.
Ennek tükrében érthetetlennek tűnik, hogy a járvány alatt a kormány miért vásárolt közel 17 ezer lélegeztetőgépet.
Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 1. rész: „Minden perc számít”
Drágán vett eszközök
Nemcsak a hatalmas darabszám okozott feltűnést, hanem a berendezések ára is. A Direkt36 számolt be arról, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nyilvántartja a lélegeztetőgépek kereskedelmét. A különböző termékekről nem egyesével, hanem több hasonló termékről együtt közölnek adatokat. A lélegeztetőgépek például az Ózon-, oxigén-, aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati légzőkészülék csoportba tartoznak.
Az Eurostat adataiból az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek. Így ki lehetett számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép.
Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz-, a németekének 14-szerese. Vagyis a számok alapján nagyon túlárazott összegeket fizethetett a magyar kormány a lélegeztetőgépekért.
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet kérte ki a kormányzati szervektől a gyanús lélegeztetőgép-beszerzés szerződéseit. Miután elutasították kérését, a bírósághoz fordultak.
Idén szeptember végén nyerték meg jogerősen is a pert, így most már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia azokat a szerződéseket, amelyeket az állami szervek kötöttek magáncégekkel lélegeztetőgépek beszerzéséről.
Ehhez kapcsolódóan: Elfogult volt a Sára Botond vezette kormányhivatal vizsgálata a Kúria szerint a Pesti úti idősotthon ügyében