A Szabad Európa információi szerint sikerült előre megtalálni a kompromisszumot a NATO fokozottabb ukrajnai szerepvállalásával kapcsolatban a szervezet vezetése és a magyar kormány között.
Budapesten tárgyal ma Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Ezt sokan korábban úgy értelmezték, hogy új front nyílt a védelmi szövetség vezetése, többi tagja és a magyar kormány között. Magyarország már az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetétől jelezte, hogy semmilyen formában nem vállalna részt egy esetleges NATO-reakcióban, és fegyvert sem szállít Ukrajnának, illetve ahhoz sem járul hozzá, hogy a területén keresztül szállítsanak fegyvert.
A kardcsörtető nyilatkozatok ellenére a magyar kormány hozzáállása eddig is sokkal pragmatikusabb volt konkrét ügyekben (például többször bebizonyosodott, hogy a magyar légtéren keresztül, akár a pápai légi bázis érintésével kerültek fegyverek Ukrajnába), és ez információink szerint így lesz a NATO legújabb tervével kapcsolatban is.
Nyomás alatt
A szövetség több tagja szorgalmazza ugyanis, hogy a NATO emelje az Ukrajnának adott támogatás szintjét. Bár Emmanuel Macron korábbi kijelentését katonák lehetséges küldéséről széles körű elutasítás fogadta, az több tagállam részéről felmerült, hogy NATO-katonák képezzék ki Ukrajnában az ukrán hadsereg tagjait a nyugati fegyverek használatára.
A magyar kormány ez elől mereven elzárkózik, Orbán Viktor több nyilatkozatában jelezte, hogy ezzel a NATO „azt kockáztatja, hogy belesodródik a háborúba”, a „békepárti” Magyarország mindenképpen ki akar maradni egy ilyen akcióból, ezért „a kormány jogászai dolgoznak valamilyen megoldáson”. Orbán Viktor korábban azt is sejtette, hogy Jens Stoltenberg főtitkár azért készül Budapestre, hogy „példátlan nyomást gyakoroljon rá”.
Ehhez kapcsolódóan: A NATO főtitkára nem tulajdonít nagy jelentőséget a Kreml fenyegetésének az Ukrajnáról szóló új amerikai döntés után
Egy kormányzati forrásunk szerint ugyanakkor sikerült előre megtalálni a kompromisszumos megoldást, így – hacsak fel nem merül valami teljesen új téma – nem várható konfliktus a tárgyalásokon. „A NATO, pontosabban több tagállam, azt szeretné, hogy mostantól koordinált formában támogassuk Ukrajnát. A megoldás végül az lett, hogy a katonai támogatás gyakorlatilag ugyanabban a formában történik majd, mint eddig. Azaz egyes tagállamok döntenek úgy, hogy szándékaik és lehetőségeik szerint fegyvert küldenek Ukrajnába, de ez mostantól hivatalosan, koordinált formában történik majd. Mi pedig ennek nem fekszünk keresztbe” – vázolta fel a kompromisszum lényegét.
Jens Stoltenberg (b) és Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten 2024. június 12-én
Kilencek
Így az is eldőlni látszik, hogy NATO-keretek között kiképzés sem folyik majd Ukrajnában, miközben a szövetség országaiban továbbra is felkészítik az ukrán katonákat a nyugati fegyverrendszerek használatára, „koordinált formában”. Forrásunk szerint egyébként már csak azért sem várható komoly konfliktus, mert Stoltenberg kifejezetten elismeri, hogy Magyarország teljesíti a NATO elvárását, védelemre költi GDP-je két százalékát, illetve a magyar törekvések a közös európai uniós védelem erősítésére (ami a magyar elnökség egyik fő témája is lesz) közvetve bár, de szintén egybevágnak a NATO céljaival.
Stoltenberg a bukaresti kilencek rigai üléséről jön majd, ezen Sulyok Tamás köztársasági elnök nem vett részt. A Financial Times azt írta kedden, hogy mivel a magyar kormány ellehetetleníti a szervezet működését, kizárhatják az országot. Forrásunk ezzel kapcsolatban azt mondta: a zárónyilatkozat szövegében valóban nem sikerült megegyezni, de nem csak Magyarország miatt, Szlovákia sem támogatta a szövegtervezetet.