Noha Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök is határozottan az euró bevezetése ellen vannak, a lakosság körében óriási a bevezetés iránti lelkesedés. Még azt se gondolják, hogy a stabil euróért cserébe csökkenne az országos gazdaságpolitika mozgástere.
A magyarok nagy többsége bevezetné az eurót, derült ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. Ez alapján a lakosság 69 százaléka bevezetné a közös uniós valutát, ami Románia után a második legnagyobb érték a vizsgált országoknál.
A Republikon Intézet nem sokkal korábbi hazai felmérése alapján itt nem annyira megosztott a társadalom pártok alapján, a kormányt kedvelők és a más pártokat kedvelők is inkább bevezetnék, írta a Magyar Narancs.
Az euró bevezetését még az első Orbán-kormány célozta meg 2006–2007-re, majd ezek a céldátumok folyamatosan csúsztak. 2012-ben felelőtlenségnek érezte volna az euró bevezetését, mert a magyar gazdaság még nem érett meg rá. Egy évre rá pedig már úgy látta, hogy 2002 és 2008 között lehetett volna belépni, a következő lehetőség pedig lehet, hogy csak harminc év múlva lesz. De addigra talán fel is számolódik az eurózóna.
Matolcsy György június végén külön cikkben támadta az euróbevezetés ötletét. Szerinte ha nyerne, akkor az ellenzék bevezetné, amivel örökre elvágnák Magyarországot a felemelkedés lehetőségétől. Ha nem nyerik meg a választásokat, akkor titkos, de Matolcsy György által megismert tervük viszont utcai anarchiával kényszerítené az országot a közös valutára.
Az euró bevezetése szerinte azért rossz ötlet, mert egy 2019-es modell alapján csak három országnak érte meg bevezetni, de Matolcsy szerint még azoknak sem.
Az MNB elnökének érvelésével a Momentum gazdaságpolitikusa, Ilyés Márton szállt rögtön vitába. Ilyés szerint be kéne vezetni az eurót, a forint folyamatos elértéktelenítésére ugyanis nem jó ötlet gazdaságpolitikát alapozni. Bár az euró sem csodaszer önmagában, biztonságot és kiszámíthatóságot adna, és a valóságban számos ország mutatott felzárkózást az euró bevezetése után.
A vizsgált országok közül egyébként Magyarországon volt a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint az euró bevezetésével csökkenne az ország gazdaságpolitikai mozgástere. Míg Svédországban 67 százaléknyi válaszadó gondolta ezt így, Magyarországon csak 24 százalék.
Ezekben a hónapokban egyébként már a KSH által mért, többek közt a lakhatási költségeket is alig tartalmazó infláció is meglehetősen magasan, öt százalék felett jár. Utóbbiról itt olvashat bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: Egy nem túl rutinos apuka is észrevette, hogy hirtelen mennyivel lett drágább a popsitörlő