Három éve keres új EP-képviselőcsoportot a Fidesz; a most lezajlott választások sem segítették hozzá a megoldáshoz. Megtörtént a sokat emlegetett jobbra tolódás, de az új erőviszonyok nem a magyar kormánypártnak kedveznek. Közben Orbán érdeke az uniós intézmények mielőbbi felállítása.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Your browser doesn’t support HTML5
Nem hozta közelebb az új szélsőjobb frakcióalakítást az EP-választás
Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) A Fidesz lehetőségeit az EP-frakció-keresésben nem szűkíti, hogy az eddigi 13 helyett 11 mandátumot nyert, inkább az Orbán-kormány külpolitikája rontja az esélyét annak, hogy a megcélzott frakció befogadja.
(2) A néppárti kilépés után két pártcsoport esélyes: a jobbközép Európai Konzervatívok és Reformerek vagy a szélsőjobb Identitás és Demokrácia. Az előbbinél csak a lengyel tagok számítanak Orbán elkötelezett támogatóinak, és akadály lehet az Orbán-kormány oroszpártisága is, az utóbbi pedig túl szélsőséges ahhoz, hogy a magyar kormányfő nyugodt szívvel csatlakozzon.
(3) Az ECR esetében probléma lehet, hogy a román szélsőséges AUR párt az eddigi egy helyett már hat mandátummal bír, és elég éles az ellentéte a Fidesszel; kölcsönösen a másik kizárását tartják a frakcióhoz való csatlakozás feltételének. Ez is mutatja, mennyire illuzórikus vágy egy nagy szélsőjobb frakció egyesítése.
(4) Orbánnak két lehetősége marad: vagy vállalja az ID-tagsággal járó szélsőjobbos bélyeget, vagy a Fidesz-képviselők függetlenek maradnak az EP-ben, kevesebb politikai lehetőséggel. Valószínűleg függetlenség vár a Mi Hazánk képviselőjére is, mivel a bolgár Újjászületéssel, a holland Szabadság Párttal és a most nagyot nyerő német AfD-vel tervezett frakcióhoz nem teljesül az egyik szükséges feltétel: úgy tűnik, nem lesz hét különböző országból csatlakozó képviselő.
(5) A magyar kormány abban érdekelt, hogy mielőbb megegyezzenek az Európai Bizottság elnökéről és a biztosokról, mert minden késlekedés veszélyezteti a még függőben lévő, több milliárd eurós uniós források megszerzésére vonatkozó december 15-i jogvesztő határidőt.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.