Edoardo Ronzoni egy Milánó melletti építkezést ellenőriz, amelyet márciusban hagyott félbe, mert az anyagköltségek az egekbe szöktek. Nem tudja befejezni a körforgalmat a koccanásokról hírhedt kereszteződésben, mert az aszfalt, az öntöttvas csövek és a beton túl drága lett.
Az árakat tovább növelte Oroszország ukrajnai háborúja.
Olaszországban éppen akkor állnak le a közmunkaprojektek, amikor az Európai Unió 108 milliárd eurót fektet a világjárvány utáni helyreállításba, melynek el kéne indítania az építési őrületet.
Ronzoni azon siránkozik, hogy cége már elbukta a három legforgalmasabb hónapot, és arra számít, hogy a legrosszabb még hátravan: „Attól tartunk, hogy idén nem fogunk tudni dolgozni. Minden építkezésünket bezárjuk.”
Sokkoló árak mindenhol
A háború felgyorsította az inflációt Európában és világszerte, az energia, az anyagok és az élelmiszerek ára évtizedek óta nem látott ütemben ugrott meg. Sokkot okoznak az árak az élelmiszerboltokban, a benzinkutakon, a villanyszámlákban és az építkezéseken.
A szárnyaló olaj- és gázárak az infláció fő mozgatórugói Európában, amely nagymértékben függ az orosz energiától a villamosáram-termelés és az energiaipar terén. Az infláció az idén várhatóan csaknem hét százalékot ér el a 27 tagú EU-ban, és hozzájárul a lassuló növekedési előrejelzésekhez.
A halárusok és a gazdálkodók arra kényszerülnek, hogy olyan árat számítsanak fel az árujukért, amelyet még ők is csillagászatinak tartanak. A magas üzemanyagárak azzal fenyegetnek, hogy megbénítják a szárazföldi áruszállítást. A kenyérár Lengyelországtól Belgiumig szárnyal. Olyan helyeken robbantak ki tiltakozások az áremelések miatt, mint Bulgária. Miközben a kormányok adócsökkentéssel és egyéb segélyekkel reagálnak, kénytelenek felismerni, hogy korlátokkal találják szemben magukat az ingatag energiapiacok hatásai enyhítésében.
Ehhez kapcsolódóan: Végéhez közelít a McDonald’s-korszak Oroszországban, eladják az éttermeketA tehetetlenség érzése
Még a spórolósak is, akik tyúkot tartanak a hátsó udvarban, most azon töprengenek, hogy a takarmány ára megéri-e az általuk megtermelt tojást. Köztük Alina Czernik varsói bolti eladó is, aki azt látja, hogy a tyúkjainak szánt gabona ára 150 százalékkal nőtt, száz kilogrammonként kétszáz złotyra (16.600 forint).
A tehetetlenség érzése terjed, különösen az alacsony jövedelműek körében.
„Mindig pozitív személyiség voltam, de egyelőre nem látom a fényt az alagút végén” – mondja Eva Fuchsova háromgyermekes édesanya a nyugat-csehországi Touškov városában.
„Meg kell húznom a nadrágszíjat. Veszek gyümölcsöt és zöldséget, hogy a gyerekeimnek meglegyen mindenük, de én nem nyúlok hozzá” – meséli.
Tökéletes vihar
A közgazdászok ezt tökéletes viharnak hívják. Az országok elengedték a kiadásaikat, hogy ösztönözzék a gazdasági fellendülést a Covid–19-világjárvány után. A megnövekedett kereslet túlterhelte a gyárakat, a kikötőket és az árufuvarozó telepeket, az ebből eredő hiány pedig felhajtotta az árakat.
Ehhez még tegyük hozzá, hogy az ukrajnai háború gátolja a Nyugat-Európának fontos nyersanyagok, így az acél és az ásványkincsek exportját, akárcsak az olyan árukét, mint a gabona és az étolaj, ezzel is fokozva a globális hiányt.
Az infláció különösen az ukrajnai hadszínterekhez legközelebb eső közép- és kelet-európai országokban pörög. Az árak áprilisban Csehországban 14,2 százalékkal, Lengyelországban 12,3 százalékkal, Görögországban 10,8 százalékkal emelkedtek. A növekedés leginkább Törökországban elképesztő, 61 százalékos, ahol tavaly a nemzeti valuta 44 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Még rúgott egy nagyot a magyar gazdaságA vásárlók visszavettek
A bolti eladók Varsótól Isztambulig azt mondják, hogy a vásárlók visszavettek, olcsóbb termékeket vásárolnak, lemondanak az olyan kellemes dolgokról, mint a friss vágott virág és az olyan halasztható tárgyakról, mint az új ruhák.
A török fővárosban Bayram Koza hentes azt mondja, hogy húszszázalékos csökkenést tapasztalt az eladásokban, miután az árak közel megduplázódtak nagyrészt a takarmányköltség miatt. Ez veszteségessé teszi az állattenyésztést, sok gazda eladja a jószágait, és a városba költözik – meséli.
„Még a tehetős kerületben, Çankayában sem a szükségleteik szerint vásárolnak az emberek, hanem aszerint, hogy mit engedhetnek meg maguknak. Aki két kiló darált marhát vett, az most legfeljebb egy kilót vásárol” – mondja.
A görögországi Rodosz szigetén Paris Parasos halétterem-tulajdonos hajnalban kel, hogy halászni menjen, ezzel is csökkentve a költségeit. De így is emelnie kellett az árakat a sziget fővárosában lévő éttermében, mert az étolaj ára a négyszeresére nőtt. Ráadásul a gáz- és a villanyszámlák is háromszor magasabbak most.
„Lejjebb mehetnék a minőséggel, többször használhatnám ugyanazt az olajat, de nem vagyok hajlandó ezt megtenni. Azt akarjuk, hogy az ügyfelek visszatérjenek, és ugyanarra a minőségre számíthassanak” – mondja Parasos.
Egy ideig hajlandók, de aztán feladják
Lengyelországban harminc százalékkal nőtt a kenyér ára, a vásárlók így az akciós üzleteket keresik. Belgiumban a pékek dolgozókat bocsátanak el, mert egy vekni ára harminc centtel, 2,70 euróra emelkedett.
„Ismerek pékeket, akik napi 13 vagy 14 órában dolgoznak azért, hogy kilábaljanak ebből, és kifizessék a kölcsöneiket – mondta Albert Denoncin, a francia ajkú pékek szövetségének elnöke a La Premiere rádiónak. – Egy darabig megtehetjük ezt, de amikor azt hallom a Világbank vezetőitől, hogy a helyzet 2024-ig fog tartani, nem csináljuk tovább.”
Spanyolországban némileg könnyített a kamionosok helyzetén, hogy a kormány rendkívüli intézkedéseivel kismértékben enyhített a gázolaj árán, és engedte, hogy a magasabb üzemanyagköltségeket áthárítsák a fuvarozók az ügyfeleikre.
De még így is nagy rajtuk a teher. Óscar Baños, aki saját pótkocsis teherautójával hajt ki a közép-spanyolországi Palenciából, azt mondja, hogy a gumiabroncs ára négyszázról ötszűz euróra, az új teherautó fülkéje százezerről 120 ezer euróra, a gázolaj literje pedig 1,20-ról 1,90-re emelkedett az elmúlt egy évben.
„Nagy a bizonytalanság, nemcsak a mi szektorunkban, hanem mindenhol” – panaszkodik Baños.
Az európai autópiacon is drágulás várható az ukrajnai gyárak bezárása, az Oroszországgal szembeni szankciók és a globális félvezetőhiány miatt.
Ennek eredményeként Nishant Mishra, az Acuity Knowledge Partners befektetési kutatási igazgatója szerint az új autók átlagos ára Európában idén várhatóan ötszáz–kétezer dollárral emelkedik.
Buknak az állami beruházások és velük a várt munkahelyek is
Visszatérve Milánóba, a körforgalom csak egy a fél tucat építkezés közül, amelyeket Ronzoninak az elmúlt hónapokban be kellett zárnia. Nem tudja a munkát a szerződött áron elvégezni.
A magas költségek azt jelentik, hogy a vállalatok nem pályáznak közmunka elvégzésére, beleértve azt a római hidat is, amely az első olyan projekt, amelyet uniós helyreállítási forrásokból építenének. Az ANCE Építőipari Dolgozók Országos Szövetsége szerint az infrastruktúrára elkülönített pénz, amely az EU-tól érkező 220 milliárd euró csaknem felét jelenti, veszélyben van – azokkal a munkahelyekkel együtt, amelyeket teremthetett volna.
A kormány hárommilliárd eurót jelentett be az áremelkedések ellensúlyozására, de az építőknek ez kevés. Átlag negyven százalékkal nőttek a költségeik, de néha ennél sokkal többel. A vas ára például 170 százalékkal magasabb most – mondja Ronzoni.
„És ez egyre csak gyorsul” – teszi hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Úton: hová vonatoznak az ukrajnai roma menekültek?