A koronavírus-járvány elmúltával a munkáltatók azt szeretnék, ha a munkavállalók több időt töltenének az irodában. Miközben a magyarok fele szeretne otthonról dolgozni, a legtöbbnek olyan hibrid munkarend jut, ahol többet kell bent lenni a munkahelyen, mint otthon. Itthon a felső vezetők és az állami szektor ellenzi leginkább az otthoni munkavégzést.
„Az állásinterjún azt mondták, hogy itt nincs otthoni munkavégzésre lehetőség. Pedig az előző munkahelyemen otthonról dolgoztam, csak heti két napot kellett bemennem az irodába” – mondta a Szabad Európának Katalin, aki januárban váltott munkahelyet. Azóta sikerült az új helyén – egy állami intézményben – elérni, hogy „fű alatt” heti egy napot otthonról lehessen dolgozni.
László egy multinacionális cégnél dolgozik. Heti egyszer kellett bejárnia dolgozni, de januártól fordult a kocka: csak heti két napot dolgozhat otthonról. Nem csak Magyarországon vált népszerűtlenebbé a cégek körében a home office. A Business Insider számolt be arról, hogy az online értekezletek specialistájánál, a Zoomnál is megszűnt a teljes home office lehetősége, hetente két napot be kell menni az irodába.
Vissza az irodába
A Randstad legfrissebb kutatása szerint jelentős csökkenés látható az otthonról végezhető munkanapok számában. Jelenleg az otthoni munkavégzést megengedő vállalatok 19 százaléka heti egy, 34 százaléka kettő, 17 százaléka három, hat százaléka négy, egy százaléka öt munkanapot biztosít home office-ban. 2022-ben még mások voltak az arányok: kevesebb volt az egynapos és több a háromnapos otthoni munkavégzés.
A háromnaposak aránya 27 százalékról csökkent 17-re, míg az egynaposaké tíz százalékról nőtt 19-re. Azon munkaadók aránya, akik nem engedik meg az otthoni munkavégzést, a 2022-es két százalékról 11 százalékra nőtt idénre. A trend egyértelmű: a cégek azt szeretnék, hogy a koronavírus-járványt követően a munkatársak ismét személyesen legyenek jelen a munkahelyükön.
A Randstad kutatása arra is rávilágít, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Ennek súlya jelentősen emelkedett, ami nagyrészt az elszálló inflációnak köszönhető. A hivatalos adatok szerint tavaly átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a Szabad Európának azt mondta, hogy ők is érzékelik a trendet, hogy a munkaadók egyre kevésbé kultiválják az otthoni munkavégzést. „A korábbi teljes home office-ról sokan a heti egy-két napos benntartózkodásra váltottak, és azok, akik korábban heti két irodai napot követeltek, szintén elmozdultak a heti három-négy napos benti munka felé” – mondta.
Nógrádi József szerint a teljes visszarendelést csak kevesen merték meglépni, mert az ilyen rendelkezések általában visszafelé sülnek el: megnőhet a fluktuáció a kollégák körében. Szerinte az a cég, amelynél nincs – bár lehetne – lehetőség home office-ra, versenyhátrányban van a többivel szemben.
„A most tapasztalható folyamat részben egyfajta válasz a gazdaságot sújtó recesszív folyamatokra. A cégek igyekeznek fokozni a hatékonyságukat, amit többek között azzal szeretnének elérni, hogy nagyobb kontrollt gyakorolnak munkavállalóik felett” – tette hozzá. Noha a szakember szerint a jól felépített online működés során ma már a kontroll számos munkakörben ugyanúgy megvalósítható, a reflex még sokáig megmarad.
Számos vezető egyszerűen nem szereti, ha fizikailag nincs kapcsolatban a munkavállalókkal. Ez részben generációs kérdés is: a korábbi évtizedekben szocializálódott főnökök számára a munkaköri kohézió és lojalitás elengedhetetlen feltétele a személyes kapcsolat fenntartása.
Összefolyik a magánélet és a munka
„Ugyanakkor az is tény, hogy bár a kollégák sokszor azt gondolják, hogy képesek magukat vezetni és kontrollálni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos nem mindenki alkalmas erre. Az otthonunk alapvetően nem alkalmas a munkavégzésre, mert nem így terveztük meg, ezért könnyen összefolyik a magánélet és a munka” – mondta.
Nógrádi József szerint az adott munkavállaló egy idő után antiszociálissá válhat, túlhajszolja magát, vagy épp ellenkezőleg, kiég. Ezek a folyamatok törvényszerűen torkollhatnak felmondásba bármelyik fél részéről. Mindez persze nem hazai jelenség, nemzetközi kutatások is megerősítik ezeket a tapasztalatokat.
Nógrádi József szerint a hibrid rendszerek alapvetően jók, feltéve, hogy a cégnek és a munkavállalónak sikerül megtalálni az egyensúlyt. Hogy ez hol van, az nagyon változó. Vannak olyan munkakörök, ahol egyszerűen nem lehet otthon lenni (a gyári dolgozók, rendőrök, tűzoltók vagy mentősök ugyanúgy nem dolgozhatnak otthonról, mint például az óvónők). Ugyanakkor vannak olyan munkakörök, amelyekben a munkatársak széles köre dolgozik két–három vagy három–két napos heti felosztásban (jogászok, marketingesek, pénzügyesek, értékesítők, egyéb tanácsadók).
„A nyitott pozíciókra bejelentkezőknél a második kérdés gyakran az, hogy van-e home office lehetőség, ezért a cégek többsége nem is tehet mást, mint hogy fenntart valamilyen hibrid rendszert az erre alkalmas munkakörök esetében” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy van-e különbség állami vagy magáncégek között, igaz-e, hogy az állami cégek jobban szeretik, ha bent van a munkatárs, Nógrádi nem tudott válaszolni. Egyszerűen azért nem, mert nincs rálátásuk az állami cégekre, mert „aránylag ritkán vesznek igénybe versenypiaci HR-szolgáltatót. (…) Ugyanakkor az állami szektorból bejelentkezőktől tudjuk, hogy a legtöbb helyen tiltott a home office. A versenypiacon az esetek nagy többségében elfogadott ez a forma” – tette hozzá.
Nógrádi József szerint a dolgozók egy olyan juttatási formának gondolják a home office-t, amely nagy előrelépés az elmúlt évtizedekhez képest, és ezt nem szívesen engednék el. „A technológia ma már lehetővé teszi a hatékony home office-t, sőt azt is, hogy valaki amolyan digitális nomádként a világ másik feléről dolgozzon egy cégnek” – mondta.
Szerinte a munkavállalók élvezik a szabadságot, és a hétköznapok során is tetten érhető, hogy a fiatalabb generációk számára az online térben való működés nem okoz problémát, egyre kevesebb interakciót akarnak személyesen végrehajtani, és ez a viselkedésükre is rányomja a bélyegét.
Simon-Göröcs Lili, a profession.hu HR-igazgatója szerint a pandémia miatti lezárások idején szinte egyik napról a másikra álltak át azok a munkahelyek a home office-ra, amelyeknél megoldható volt. Ez a felállás azonban azóta ritkult. A Profession tavaly nyáron készített egy felmérést, amely rámutatott, hogy hazánkban tízből hat munkavállalónak nincs lehetősége távmunkavégzésre, minden alkalommal be kell mennie a munkahelyére vagy a munkavégzésre kijelölt helyre.
Ez érthető módon elsősorban a fizikai munkát végzőkre jellemző (82 százalék), akiknek általában speciális, helyhez kötött eszközökre, munkakörnyezetre van szükségük a munkájuk elvégzéséhez. A válaszadók 46 százaléka viszont úgy nyilatkozott, hogy részben vagy teljes mértékben tudna dolgozni a munkahelyétől független helyről is, még sincs rá lehetősége.
Ehhez kapcsolódóan: Ausztráliában törvény mondja ki, hogy munkaidőn túl nem kell törődni a főnök telefonhívásával
„A kutatásunk rávilágított, hogy azon munkavállalók körében, akik kevésbé tartják hatékonynak az otthoni munkavégzésüket, többek között felülreprezentáltak a felső vezetők” – mondta. Bár Simon-Göröcs Lili szerint ebből közvetlenül nem következik, hogy saját helyzetük megítélése miatt kötik konkrét helyhez beosztottjaik munkavégzését, a döntéshozókat szükségszerűen befolyásolja a saját tapasztalatuk, ami hatással lehet a csapatukkal szemben támasztott elvárásokra.
„A kutatásunk rámutatott arra az összefüggésre, hogy minél több az otthonról ledolgozható napok száma egy munkahelyen, annál magasabb azoknak az aránya is a cégen belül, akik szerint hatékonyabb távolról dolgozni” – tette hozzá. Ezekben a munkakörökben és ezeknél a vállalatoknál a kollégáknak már megfelelően kialakított rendszere, jól működő gyakorlata van az otthoni munkavégzésre.
Az is kiderült a cég kutatásából, hogy a hazai munkavállalók kilenc százaléka választhatja meg teljesen önállóan munkavégzésének helyét. Ezzel megegyező azoknak az aránya, akiknek – bár rugalmasan választhatnak az iroda és a home office között – előre meghatározott napokon be kell járniuk. Azoknak, akik valamilyen formában lehetőséget kapnak a távmunkavégzésre, 17 százaléka dönthet szabadon, hogy él-e a lehetőséggel, a többieket valamilyen szabályozás korlátozza.
Simon-Göröcs Lili szerint viszonylag ritkán fordul elő, hogy teljesen otthonról végezhető a munka, és csak bizonyos feladatok, események miatt kell bemennie a munkavállalónak a munkahelyére. Az egész céget érintő távmunka lehetősége az átlagosnál nagyobb arányban jellemző a tíz fő alatti és a 25 ezer főnél nagyobb cégekre. A munkavégzés helyére vonatkozó szabályozások azonban nemcsak vállalatonként térnek el, de sok esetben még a cégen belül sem vonatkozik mindenkire egységesen a lehetőség.
Nem állt a szakember rendelkezésére friss adat, de tavalyi kutatásuk rávilágított, hogy azon munkavállalók körében, akik kevésbé tartják hatékonynak az otthoni munkavégzést, felülreprezentáltak az állami intézmények egészségügyi/szociális és oktatási dolgozói, a fizikai munkát végzők és a felső vezetők.
Népszerű a home office
Pedig a munkavállalók számára továbbra is népszerű a home office. A Boston Consulting Group nemzetközi, 160 országot érintő, szintén tavalyi kutatása – amelyben a Magyarországra vonatkozó részt a profession.hu végezte – kimutatta, hogy a munkavégzés módját illetően a munkavállalók többsége (54 százaléka) a home office lehetőségét, vagyis a hibrid munkavégzési modellt részesíti előnyben. Ez valamivel magasabb arány, mint a magyar 46 százalék, akik ha választhatnának és lehetséges lenne, akkor a hibrid rendszert pártolnák, amelyben előre meghatározott napokon vagy időszakokban a munkahelyről, máskor pedig otthonról dolgozhatnak.
„Azt is megkérdeztük, hogy milyen előnye van szerintük az otthoni munkavégzésnek: a többség szerint a rugalmas munkaidő-beosztás. Közel ennyien az időtakarékosságot emelték ki, ami az ingázás megspórolásának köszönhető” – mondta Simon-Göröcs Lili. Ezeken felül több mint egyharmaduk a munka-magánélet egyensúlyát jelölte meg a legnagyobb előnyök között. A szakértő szerint a munkahelykeresés során a fizetés a legfontosabb szempont: 80–82 százalék közötti arányban ezt jelölték meg legfontosabb motiváló tényezőként a munkahely szempontjából, amit a jó munkahelyi közösség és hangulat követ.
A harmadik helyre más-más szempont került be a munkavállalók életkorától függően: az X generáció számára a munkahely és a lakóhely távolsága (hetven százalék), az Y generációnál a rugalmas munkarend (ötven százalék) is, míg a Z generációnál a kellemes irodai környezet, valamint a cég által képviselt értékek fontosak még.
„Munkahelyváltásra többségében a rossz munkahelyi hangulat és közösség, a fizetés csökkentése, illetve a túlterheltség miatt szánják rá magukat a magyar munkavállalók” – tette hozzá.