Nem példa nélküli az Európai Unióban sem, sőt itthon is lehetséges azok számára, akik 18 éves kor alatt megházasodnak, ezáltal nagykorúvá válnak. A Momentum viszont minden 16 év feletti számára biztosítaná a szavazati jogot, egyelőre csak az európai parlamenti választáson. Javaslatuk elfogadása esélytelen, de már a téma felvetése is hozhat szavazatot egy választási szakértő szerint.
Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosítása címmel nyújtott be alkotmánymódosító javaslatot az Országgyűlésnek a teljes Momentum-frakció múlt héten. Mind a tíz országgyűlési képviselőjük aláírta az előterjesztést.
Az Alaptörvény általuk javasolt módosítása biztosítaná minden, tizenhatodik életévét betöltő magyar és itt élő uniós állampolgár számára a jogot, hogy szavazhasson az európai parlamenti képviselők választásán.
A Momentum szerint a fiatalok manapság egyre fogékonyabbak a közéleti ügyek iránt, és igényt tartanak arra, hogy elmondhassák a véleményüket, mert a törvényhozók döntései az ő életüket, jövőjüket is befolyásolja.
Az ellenzéki párt szerint a fiataloknak ezért demokratikus jogot kell biztosítani arra, hogy részt vehessenek azokban a jelentős folyamatokban, amelyekben az egész társadalmat érintő ügyekről döntenek.
A Momentum ennek fokozatos bevezetését javasolja, ezért előterjesztésükben első lépésként az európai parlamenti képviselők választásába vonnák be a 16 év felettieket, azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben valamennyi választásra kiterjedjen.
László Róbert: Nincs esélye a javaslatnak, de lehet vele kampányolni
Időről időre előkerül itthon és külföldön is, hogy csökkentsék a választói korhatárt, de mivel ennek nincs objektív határa, nincs egyértelmű választóvonal, ezért mindig egy politikai megállapodás eredménye lesz – mondta a Szabad Európának László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
Azt azonban nehéz vitatni szerinte, hogy ahogy halad az idő, a 16-17 évesek egyre többet tudnak a világról, mint húsz vagy ötven évvel ezelőtt. A maiak sokkal többet tudnak, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy érettebbek is, és megfontoltabb döntést tudnak hozni. Ugyanakkor közismert, hogy a felnőttek sem hoznak mindig megfontolt döntést, szinte mindenki érzelmi alapon és nem racionálisan szavaz, kevesen olvassák át a pártprogramokat vagy végeznek tényellenőrzést – mondta.
Vannak érvek, hogy lejjebb lehet vinni a korhatárt, sokak szerint azért, mert ha munkát lehet vállalni, adót lehet fizetni, jogosítványt lehet szerezni, vagy házasodni 16 évesen, akkor szavazni is. Ez utóbbi, vagyis a házasság esetében már egy 16 éves is nagykorúvá válik, ezáltal a törvény szerint szavazati jogot kap – hívta fel rá a figyelmet.
A választási szakértő a legutóbbi népszámlálási adatokból megállapította, hogy körülbelül kétszázezer fiatal van 16 és 18 év között. Elemzői várakozások szerint nagyjából a felük menne el szavazni a következő EP-választáson, ami nem egy akkora választói tömeg, amire nagy kampányt lehetne építeni, de a kezdeményezés szerezhet támogatókat a választók körében, akik például abból a megfontolásból támogatnák a korhatár 16 évre csökkentését, hogy a fiataloké a jövő – mondta László Róbert.
Kutatások szerint a fiatalok körében a Momentum – ahogy a régi LMP – vagy a Mi Hazánk – ahogy a régi Jobbik – kiemelten népszerű a többi korosztályhoz képest. A Fidesz magához képest gyenge ebben a korcsoportban, de még így is ők a legnépszerűbbek, csak nem olyan arányban, mint az idősebbeknél – ismertette.
Általában ez jellemző a 16 és 18 év közöttiekre is, bár erre nincsenek pontos mérések, de az elemzők erre következtetnek, ezért a Momentum, az MKKP és a Mi Hazánk joggal számíthat arra, hogy kedvező lenne nekik a szavazási korhatár 16 évre csökkentése, a Fidesznek ugyanakkor szerinte ez nem áll érdekében.
A szavazókorúaknak ebben a kérdésben szerinte nincs kialakult álláspontjuk, meggyőzhetők, ezért a Momentum vagy más párt részéről racionális lépés ennek kezdeményezése, mert nem megosztó téma, érdemes lehet vele kampányolni – mondta László Róbert.
Az Alaptörvény-módosításhoz kétharmados többség kell, amire nulla az esély a választási szakértő szerint. Mint mondta, elemző ilyen sarkosan nem szokott fogalmazni, de ebben az esetben meg meri kockáztatni. A NER 14. évében ugyanakkor megszokott jelenség, hogy olyan témákat is bedobnak az ellenzéki pártok, amelyek megvalósítására nincs esélyük, de a közbeszéd részévé válhat, növelhetik támogatottságukat. Ebben az esetben is erről lehet szó szerinte.
Az Európai Unióban Ausztria és Málta csökkentette 16 évre a választói korhatárt, ami László Róbert szerint sikeresen és békésen működik, nem tud arról, hogy vissza szeretnék csinálni. Mások mellett Brazíliában, Argentínában, Kubában, Ecuadorban és Nicaraguába lehet már 16 éves kortól szavazni. Több ázsiai és arab országban ugyanakkor 20-21 év a választói korhatár, a legmagasabb pedig az Egyesült Arab Emírségekben, ahol csak 25 éves kortól adnak választójogot.