Diplomáciai jegyzéket, úgynevezett demarsot próbált átadni személyesen Szijjártó Péternek több jelentős NATO-tagállam diplomatája, de a külügyminiszter nem fogadta őket. Már nem először történt ilyen – értesült a Szabad Európa. Közben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kihelyezett frakcióülésének második napján bejelentette, hogy a jövő héten az Országgyűlés elé kerül a svéd–finn NATO-csatlakozás kérdése.
Több mint hét hónappal a benyújtása után, március elején kezdheti meg az Országgyűlés Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját – írta a hvg.hu. Ezzel Magyarország lesz az utolsó uniós tagállam, amelyik igent mondhat a csatlakozásra, hiszen a Mi Hazánk kivételével minden parlamenti párt támogatja a katonai szövetség kibővítését a két skandináv állammal.
Magyarországon kívül már csak Törökország nem ratifikálta a svéd és a finn tagságot. Arra hivatkozik, hogy egyelőre nem kapott megfelelő garanciákat, főleg Svédország részéről, hogy kiadják a terrorista tevékenységgel gyanúsított kurdokat.
Jövő héten szavaz a parlament, Orbán Viktor a frakció támogatását kérte.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kihelyezett frakcióülésének második napján bejelentette, a jövő héten az Országgyűlés elé kerül a svéd–finn NATO-csatlakozás kérdése.
A Telex beszámolója szerint Kocsis Máté a KDNP-s Simicskó Istvánnal közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, a frakció megosztott a kérdésben, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, küldjön delegációt a két országba tájékozódás céljából. Kocsis szerint ez nem jelenti az Országgyűlés döntésének elhalasztását, Orbán Viktor a frakció támogatását kérte, Kocsis nagyon kicsi esélyt lát arra, hogy ne szavazzák meg a csatlakozást.
„Társadalmi egyeztetés”
A kormánypárt részéről ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy az erről szóló jogszabály tavaly nyári benyújtása óta a parlamentnek miért nem került sor a szavazásra. Főleg azok után, hogy novemberben a NATO parlamenti közgyűlésén még maguk a fideszesek mondták, hogy december 7-én szavaznak róla az Országgyűlésben, és mint megírtuk, Kövér László, valamint Németh Zsolt is személyesen biztosított NATO-diplomatákat arról, hogy még 2022-ben meglesz a ratifikáció.
Ehhez kapcsolódóan: Először az uniós forrásokról szóló brüsszeli döntéssel akarta összekötni a kormány a szavazást.
Mint korábban írtuk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium először arra hivatkozott, hogy „társadalmi egyeztetés” folyik a kérdésben, ami azért furcsa, mert nemzetközi szerződésekről nem szoktak ilyet folytatni.
Ráadásul a jelek szerint a kormány éppen ebben a kérdésben volt a legkíváncsibb az emberek véleményére, mivel más ügyekben jellemzően jóval kevesebb ideig tart a „társadalmi egyeztetés”. Ezután olyan érv is előkerült a kormányzat részéről, hogy az Európai Bizottság rengeteg törvénymódosítást kért a magyar kormánytól annak érdekében, hogy hozzájussunk végre az uniós forrásokhoz, ezért „nem jutott rá idő” a parlamentben.
Ehhez kapcsolódóan: Megnéztük, valóban egyeztet-e „társadalmilag” a fontos ügyekben a kormány.
Ugyanakkor, mint írtuk, gyakorlatilag konszenzus van a kormánypártok és az ellenzék között a kérdésben, így négyötödös többséggel akár a napirendtől való eltéréssel is, egy nap alatt le lehetett volna zavarni a ratifikációt.
Hoppon maradtak
Minden bizonnyal ezt elégelte meg néhány jelentős NATO-tagállam, ezért több, egymástól független forrásból megerősített információnk szerint tavaly év végén és a napokban is diplomáciai jegyzéket, úgynevezett demarsot akart átadni nagykövetei révén Szijjártó Péter külügyminiszternek. A diplomaták között volt a francia, a német és a brit nagykövet is.
Egy forrásunk szerint éppen a tervezett találkozó idején találkozott Szijjártó Péter Vang Ji kínai külügyi államtanácsossal (aki ezután Moszkvába utazott), de ezt más nem erősítette meg lapunknak. Az tény, hogy a találkozó sem decemberben, sem most nem jött létre.
A demars egyébként elég erős jelzés a diplomáciában, és szokatlannak számít, ha egymással elvileg szövetséges országok között támad olyan konfliktus, amelynek során előkerül. A magyar kormány legutóbb 2014-ben kapott ilyet, ebben Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet a készülő igazságügyi reform (ezt nagyrészt éppen az EU kifogásai miatt kell ismét „megreformálni”) és a választási törvény módosítása miatti aggodalmát fejezte ki a diplomata.
„Szerintem hiba”
„Máig nem értem, Magyarország miért akadályozza a két ország felvételét. A törökök ellenérveit legalább pontosan ismerjük, és azt is, hogy mit akarnak a támogatásért cserébe. A magyar kormány álláspontja nem ilyen tiszta, így csak következtethetünk rá, hogy ezzel a Brüsszellel folyó tárgyalásaikon szeretnének előnyösebb helyzetbe kerülni. Ami szerintem hiba” – mondta az esettel kapcsolatban a Szabad Európának Mark Galeotti politikai elemző, Oroszország-szakértő.
Ehhez kapcsolódóan: Kína is szerepet vállalna az ukrán békekötésben.
Mint fogalmazott, azt sem érti, „miért nem látja be a magyar kormány, hogy végső soron magának árt ezzel. Nem csak két, teljes egészében a tagságra alkalmas európai ország csatlakozását akadályozza, de olyan kormányokat is elidegenít a hozzáállásával, melyek egyébként nem állnának feltétlenül Orbán Viktorral szemben.”
A szakértő szerint a demars „nagyon erős jelzés, főleg ha egyszerre több országtól érkezik, és különösen, ha ezek az államok partnerek, szövetségesek. Ez egy nagyon komoly ügy.” Nem átvenni pedig „nem jelenti azt, hogy ezzel az egész meg sem történt. Ez csak azt mutatja a többiek számára, hogy a magyar külügyminiszter homokba dugja a fejét a problémák láttán, és hogy a magyar kormánynak nincs megoldási javaslata egy vitás kérdésre.”
Nem csak a demars volt az egyetlen a napokban, amire nem jutott ideje a magyar külügyminiszternek. Mint a Népszava megírta, Szijjártó Péter egyedüli külügyminiszterként nem szerepel abban a videóban, amelyben az uniós politikusok Ukrajna melletti kiállásukat demonstrálják a háború egyéves évfordulójának közeledtével. Szijjártó Péter helyett Sztáray Péter államtitkár szerepel. A lap szerint igaz, hogy a felvétel készítésekor a magyar diplomácia vezetője nem volt Brüsszelben, de például osztrák kollégája sem, ő azonban elküldött egy rövid videót magáról, amely be is került a filmbe.
A demarssal kapcsolatban kerestük a külügyminisztérium sajtóosztályát, válaszukat közölni fogjuk.