Nem volt zökkenőmentes Greta Thunberg körútja a Kaukázusban

Greta Thunberg a georgiai ellenzék tüntetésén 2024. november 4-én Tbilisziben

A fiatal svéd aktivista nem vett részt Azerbajdzsánban az ENSZ 29. nemzetközi klímakonferenciáján (COP29), mivel az ország szárazföldi határai zárva vannak, ő pedig köztudottan nem utazik repülővel.

Greta Thunberg ezért a szomszédos Georgiában és Örményországban töltötte az idejét, próbálva kiigazodni a térség bonyolult politikai viszonyaiban. Első állomása a régióban Georgia volt, ahova Törökországon keresztül jutott el. Látogatása egybeesett a sokak szerint elcsalt október 26-i választást követő rendszeres ellenzéki tüntetésekkel. A kormányzó Georgiai Álom jelentős fölénnyel nyert a szavazáson, azonban számos szabálytalanságról érkezett jelentés, többek között az államfő sem ismeri el az eredményt.

A svéd klímaaktivista közvetlenül a megérkezése után, november 4-én részt is vett egy demonstráción. „Azért vagyok itt, hogy támogassam a georgiai nép harcát a demokráciáért és a szabadságért – húzta alá egy interjúban. – A klímaaktivizmus és az emberi jogok összekapcsolódnak” – tette hozzá.

De a szolidaritás nem mindig kölcsönös. Miközben Thunberg mindenhol sok támadást kap – különösen a konzervatív és a klímaváltozást tagadó erők részéről –, Georgiában az általa támogatni próbált csoportok is szembehelyezkedtek vele, ugyanis az álláspontja több ponton is ütközik a Tbilisziben tüntető liberálisokéval.

Környezetvédők kongatják a vészharangot a bakui klímacsúcs előtt

Eltérő nézetek

Thunberg a georgiai fővárosban tüntetésre szólított fel Azerbajdzsán és Törökország, valamint a SOCAR azeri állami olajvállalat ellen, amiért szerepet játszanak Izrael energiaellátásában, és „ezzel bűntársak a gázai palesztinok elleni népirtásban”. Sok Nyugat-barát georgiai másként látja a helyzetet, és antiszemitának nevezték, továbbá gúnyolták a kapitalizmuskritikája miatt. A látogatásáról szóló hírekhez rengeteg komment érkezett, amelyekben politikai nézetei miatt támadták. „Ártalmas posztokat ír Bakuról, Tbilisziről és Ceyhanról, veszélyeztetve a biztonságunkat (…) Minél hamarabb távozik, annál jobb” – vélekedett egy kommentelő. Az azeri olajat Georgián keresztül szállítják az országot Európával összekötő, így az Oroszországtól való energiafüggetlenséget biztosító Baku–Tbiliszi–Ceyhan vezetéken keresztül.

Mások azt kifogásolták, hogy Thunberg a saját programjával érkezett, ahelyett, hogy a georgiai tüntetők ügyét támogatta volna. Noha rendszeres résztvevője lett a Tbiliszi utcáin zajló tüntetéseknek, az ország helyzetéről jó ideig nem beszélt részletesen.

Ehhez kapcsolódóan: Épphogy megkezdődött a bakui klímacsúcs, a tárgyalások máris megakadtak

Nini Gabricsidze, a civil.ge hírportál rovatvezetője közölte, hogy a bírálatok egyik oka, hogy az aktivista személyes agendája érvényesítésére használta a tbiliszi tüntetéseket, emellett azzal is megvádolták, hogy antiszemita, hogy orosz báb, hogy a woke-izmus terjesztője.

Georgiai tartózkodása utolsó napján, november 11-én térségbeli aktivistákkal együtt tiltakozást tartott a bakui klímacsúcs ellen. Felszólaltak egyebek mellett az ellen is, hogy Azerbajdzsán megsérti az emberi jogokat, de voltak, akik a georgiai demokráciáért vagy az állatok jogaiért emeltek szót. A megmozdulás társszervezője a baloldali azeriekből álló Feminista Békekollektíva volt. „Nem fogunk választani Oroszország és a Nyugat között (…) Nem fogunk választani az önök által ránk kényszerített hagyományos értékek és az önök civilizált értékei között” – mondta egyikük a tömegnek.

Néhány száz méterrel arrébb egy másik tüntetés zajlott, ahol másként viszonyultak a Nyugathoz. Ezen az Európai Parlament több képviselője is részt vett, hogy támogatásáról biztosítsa a kormánypárttal szemben álló csoportokat.

Your browser doesn’t support HTML5

Eldugja a látogatók szeme elől az olajszennyezést Azerbajdzsán, a COP29 klímacsúcs soros házigazdája

„Kicsit eltereli a figyelmet”

Thunberg és társai csatlakoztak a nagyobb tüntetéshez, de a média egy részétől eltekintve figyelmen kívül hagyták őket. „Ez kicsit eltereli a figyelmet. Azt hittem, a demokráciáról fognak beszélni, a szabadságról vagy valami olyasmiről, ami a demonstrációnk valódi céljával kapcsolatos” – mondta az egyik Európa-párti tüntető.

A svéd klímaaktivista arról beszélt egy rövid interjúban, hogy a demokráciáért folytatott küzdelemnek nem kell geopolitikai dimenzióval rendelkeznie. „Nem szabad tovább táplálkoznunk e hamis dichotómiák narratíváiból. Nem választhatunk két rossz között, inkább egy új alternatívát kell létrehoznunk, minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy megteremtsük” – fogalmazott.

Másnap nyilatkozatot tett közzé a georgiai helyzetről, amelyben teljes támogatásáról biztosította az ellenzéki tüntetéseket. Sokak számára azonban valószínűleg már túl késő volt, nem tudta meggyőzni azokat, „akiknek erősen (geo)politizált, leegyszerűsített és egyre inkább széteső világképében nem volt hely Thunberg személyiségének elviselésére, nemhogy arra, hogy egyetértsenek vele” – írta Gabricsidze.

Örményországban töltött ideje sokkal zökkenőmentesebben telt, mivel nem volt ütköző belpolitikai programja, és az Azerbajdzsánnal fennálló konfliktusban is markáns örménybarát álláspontot képvisel. Egy konferencián például „abszolút undorítónak” nevezte, hogy Azerbajdzsán adott otthont az ENSZ- klímacsúcsnak, illetve szankciókat követelt a bakui rezsim ellen az emberi jogok megsértése miatt.

Az azeri kormány nemrég még Thunberg oldalán állt: áprilisban a külügyminisztérium elítélte, hogy egy klímatüntetésen őrizetbe vették Hollandiában. Baku gyakran nyilvánul meg ilyen ügyekben, hogy képmutatással vádolja a Nyugatot, és elbagatellizálja az azeri emberi jogi helyzetet érő bírálatokat. Ezúttal azonban a Müsavat című azeri lap cikkében Soros György és más erők bábjának nevezték, aki ráadásul hálátlan Azerbajdzsán korábbi támogatásáért.