Németország állítólag kiadta az első elfogatóparancsot az Északi Áramlat 2022-es felrobbantása miatt

A műholdfelvételen az Északi Áramlat gázvezetékből származó gáz buborékjai láthatók a Balti-tengeren 2022. szeptember 29-én

Szerdai sajtóértesülés szerint a német ügyészség kiadta az első elfogatóparancsot az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket megrongáló, 2022-es, tenger alatti robbanások ügyében. A német hatóságok nem kívánták kommentálni a hírt.

Az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató, a Süddeutsche Zeitung napilap és a Die Zeit hetilap közös jelentésében azt állítja, hogy a szövetségi ügyészség júniusban adta ki az elfogatóparancsot egy ukrán férfi ellen, akiről feltételezik, hogy a közelmúltig Lengyelországban tartózkodott. A forrásokat nem közlő jelentések a férfit Wolodymyr Z.-ként említik.

A szövetségi ügyészség közölte, hogy nem kommentál sajtóértesüléseket vagy elfogatóparancsokat.

2022. szeptember 26-án robbanások rongálták meg a vezetékeket, amelyeket azért építettek, hogy a Balti-tenger alatt orosz földgázt szállítsanak Németországba. Az eset tovább növelte a feszültséget az ukrajnai háború miatt, éppen akkor, amikor az európai országok elkezdték függetleníteni magukat az orosz energiaforrásoktól. Hogy ki felel a szabotázsért, az továbbra is rejtély. A nyomozók eddig szűkszavúak voltak azt illetően, hogy mit találtak a vizsgálat során.

A svéd és a dán hatóságok februárban lezárták a saját nyomozásaikat, így már egyedül a német ügyészség folytatott vizsgálatot az ügyben.

Ehhez kapcsolódóan: Svédország lezárta a vizsgálatot az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében

A robbanások akkor történtek, amikor Európa megpróbált leválni az orosz energiaforrásokról a Kreml teljes körű ukrajnai invázióját követően. Lyukat ütöttek az Északi Áramlat 1 vezetéken, amely Oroszország fő földgázszállítási útvonala volt Németországba mindaddig, amíg Oroszország 2022 augusztusának végén meg nem szakította az ellátást.

Kárt tettek az Északi Áramlat 2 vezetékben is, amely soha nem állt üzembe, mert Németország felfüggesztette az engedélyezési folyamatot röviddel azelőtt, hogy Oroszország februárban megszállta Ukrajnát.

Ehhez kapcsolódóan: Az EU jelentősen csökkentette függőségét az orosz gáztól, de még nem kész a teljes leválásra

Oroszország az Egyesült Államokat vádolta a robbantások megszervezésével, de Washington tagadja. A vezetékeket sokáig bírálták az Egyesült Államok és egyes szövetségesei, akik arra figyelmeztettek, hogy kockázatot jelentenek Európa energiabiztonságára, mert fokozzák a függést az orosz gáztól.

2023 márciusában a német média arról számolt be, hogy egy ukránbarát csoportnak köze volt a szabotázshoz. Kijev visszautasította a felvetéseket, hogy ő rendelte volna el a támadást. Német tisztviselők óvatosságra intettek a váddal kapcsolatban.

Tavaly közölték, hogy a nyomozók tenger alatti robbanóanyag nyomait találták azokban a mintákban, amelyeket a vizsgálat során átkutatott jachtról vettek.

Ehhez kapcsolódóan: Robbanóanyag maradványaira bukkantak az Északi Áramlat közelében is járó jachton