A német kancellárt erős aggodalommal tölti el a francia választás második fordulójának kimenetele.
Olaf Scholz, aki általában nem kommentálja más európai országok belpolitikáját, az utóbbi hetek során többször is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) megszerezheti az abszolút többséget a szomszédos Franciaországban tartott választáson, ami lehetővé tenné a kormányalakítást.
A határozottan Európa-párti német kancellár nemrég még azt is elárulta, hogy a választás közeledtével napi rendszerességgel váltanak SMS-eket Emmanuel Macron francia elnökkel.
„Beszélünk a helyzetről, amely elég lehangoló – mondta. – Mindenesetre drukkolok, hogy a franciáknak, akiket szeretek és igen nagyra becsülök, az országnak, amely oly sokat jelent számomra, sikerüljön megakadályoznia egy jobboldali populista párt által vezetett kormány hatalomra jutását” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A francia miniszterelnök szerint elkerülhető a szélsőjobboldali többség
Scholz aggodalmai megalapozottak lehetnek, mert ha Marine Le Penék kerülnek kormányra a választás e heti, második fordulója nyomán, az valószínűleg a német–francia kapcsolat megromlásával járhat, amit az egész Európai Unió megérezne a szakértők szerint.
Az előző havi európai parlamenti választáson a radikális jobboldal valamelyest megerősödött, ahogyan Németországban is megfigyelhető volt, igaz, jóval kisebb mértékben, mint Franciaországban.
Az EU két legnagyobb gazdaságának számító és a történelem folyamán egymással számos háborút vívó, azonban a második világháborút követően igen szoros viszonyt kialakító Franciaország és Németország együttműködése az integráció motorja.
A két ország számos diákcsereprogramot tart fenn, virágzanak a testvérvárosi együttműködések, a két kormány rendszeres egyeztetést folytat, közös fegyverbeszerzések vannak; a lista sokáig folytatható.
A Nemzeti Tömörülés azonban elemzők szerint évtizedek után szakítana ezzel a közeli partnerséggel.
Noha jelenleg és a múltban is voltak bizonyos kérdésekben nézeteltérések Berlin és Párizs között, a két fél általában próbálja összehangolni az álláspontját az EU-s és a külpolitikai ügyekben.
„A német–francia kapcsolat valójában egyedülálló a nemzetközi politikában az együttműködést és az intenzitást illetően” – emelte ki Ronja Kempin, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet munkatársa.
Rámutatott: ezért nem meglepő, hogy Berlinben most sokan különösen idegesek amiatt, hogy „egy Németországgal rendkívül kritikus, sőt talán ellenséges párt” kaphat parlamenti többséget Franciaországban.
Your browser doesn’t support HTML5
Macron nagyot kockáztat – egész Európára hatással lesznek a francia választások
Jordan Bardella, az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje júniusban reményét fejezte ki, hogy lehetősége lesz tárgyalni a német kancellárral, de azt is sietett leszögezni, hogy meg fogja védeni hazája érdekeit, Olaf Scholzot pedig politikai riválisának tekinti.
A francia–német viszony elmérgesedése az egész EU-t érintené.
Az Európai Unió legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező tagállama egyes országok szerint túl nagy hatalommal rendelkezik a közösségben. Különösképp populista politikusok próbálják szítani az ezzel kapcsolatos haragot kontinensszerte.
Amennyiben egy jövőbeli szélsőjobboldali francia kormány is csatlakozna a nacionalista táborhoz, az Jacob Ross szakértő szerint hatással lenne az egész EU működésére, több közös projekt leállhatna.
Ehhez kapcsolódóan: A francia választók jelentős előnyhöz juttatták a szélsőjobboldalt az első fordulóban
Ilyen lehet például a blokk bővítése, amit Scholz pártol. „A Nemzeti Tömörülés biztos nem támogatná az EU gyors nyugat-balkáni kiterjesztését, ahogy Ukrajna vagy Georgia tagságát sem” – fogalmazott.
A borús kilátások ellenére sokan úgy vélik, hogy a német–francia kapcsolatok túl szorosak már ahhoz, hogy összeomoljanak.
Bár az elnöki tisztséget 2027-ig betöltő Macron kénytelen lenne egy szélsőjobboldali miniszterelnökkel dolgozni, az alkotmány alapján még mindig komoly hatáskörökkel rendelkezne a külpolitika, az európai ügyek és a védelem terén.
Martin Schulz, az Európai Parlament egykori elnöke szerint a kapcsolat olyan szoros, hogy még egy populista kormány sem tudná kisiklatni. „A két ország túlságosan összefonódott ehhez – gazdaságilag, a monetáris politikában, társadalmilag és kulturálisan is” – húzta alá.
„Ennyi évtized együttműködés után senki nem tudja egyik napról a másikra átállítani és felbontani ezt a kapcsolatot. Franciaországban az emberek többsége is érdekelt a közeli viszonyban Németországgal” – tette hozzá.
„A francia–német kapcsolatok folytatódni fognak, a kérdés csupán az, hogy milyen formában” – összegzett.