Két év múlva már olyan listára is lehet majd szavazni, amely különböző nemzetiségű politikusokat tartalmaz, akiket a közös ideológia köt össze. Az Európai Parlamentben beindult a jogalkotási eljárás a választási törvény reformjára, amelyet azonban még a tagállamoknak és a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk.
Az uniós jogszabályok értelmében az Európai Parlamentnek joga van arra, hogy a megválasztásáról szóló jogszabályok megalkotását kezdeményezze. Ennek alapján az EP olyan javaslatot készíthet, amely valamennyi tagállamban egységes eljárással és közös elvek mentén szabályozza a választás körülményeit. Más kérdés, hogy utána ezeket a kezdeményezéseket nemcsak a tagállami kormányoknak, hanem a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk. Az EP most szeretne élni ezzel a jogával. Már egy éve elindították az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát, most pedig az első szavazást is megtartották. Ennek alapján már lehet tudni, hogy milyen változások várhatók a 2024-es európai parlamenti választásokon.
Huszonnyolc, nemzetek feletti képviselő
Talán a legfontosabb és legérdekesebb javaslat, hogy az európai választók szavazhassanak úgynevezett transznacionális listákra is. Vagyis nemcsak a nemzeti képviselőjelöltekre lehessen voksolni, hanem olyan politikusokra is, akik több, különböző nemzetiségű politikai tömörülés közös jelöltjei. Huszonnyolc képviselő kerülne így a jelenleg 705 fős uniós törvényhozásba, ez a képviselők négy százaléka. Javaslatukban a képviselők Domènec Ruiz Devesa (spanyol szociáldemokrata) előadó vezetésével azt javasolják, hogy minden választónak két szavazata legyen, egy a nemzeti választókerületekben, egy pedig az egész Európai Unióra kiterjedő választókerületben.
Az uniós szintű jelöltlistákat európai választási szervezeteknek kell benyújtani, ezek lehetnek európai politikai pártok vagy a választásokra létrejövő, többnemzetiségű politikai erőket összefogó koalíciók egyaránt. Az így felállított választási listáknak tiszteletben kell tartaniuk a földrajzi képviseletet, nem kerülhet hátrányba egyetlen kisebb tagállam sem. Mindezt egy újonnan létrehozandó Európai Választási Hatóság felügyelné.
A javaslat tartalmazza, hogy minimális választási normákat kellene minden tagállamban érvényre juttatni. Minden tagállamban jelölt lehet, aki legalább 18 éves, és be kell vezetni a legalább 3,5 százalékos kötelező választási küszöböt a nagy (legalább hatvan mandátummal rendelkező) választókerületekben. (Magyarországnak 21 képviselője van.) A szöveg emellett május 9-ét minden tagállamban közös európai szavazásnapként határozza meg. Május 9. nemcsak a második világháború végét jelenti, hanem ezt tekintik az EU születésnapjának, miután 1950. május 9-én a francia külügyminiszter javaslatot tett az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására.
Ezen túlmenően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az európai választási szervezetek ugyanolyan, egyenlő bánásmódban részesüljenek és egyenlő esélyeket kapjanak, mint a nemzeti politikai pártok. Ide tartozik, hogy a választásokon használt szavazólapoknak egyenlő láthatóságot kell biztosítaniuk a szervezetek nevének, betűszavainak, szimbólumainak és logóinak. Ugyancsak szerepel a javaslatok között, hogy minden állampolgárnak, beleértve a fogyatékkal élőket is egyenlő hozzáférést kell biztosítani a választásokhoz. Mindig biztosítani kell a levélszavazás lehetőségét, hogy például az EU-n kívüli országokban élő állampolgárok élhessenek szavazati jogukkal, és a nemek közötti egyenlőséget kötelezővé kell tenni a jelöltlistákon.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU eltörölné a tagállami aranyútlevél-programokatTöbbkörös döntés
Az EP Alkotmányügyi Bizottsága 19 igen szavazattal, 9 nem szavazattal, tartózkodás nélkül támogatta a javaslatot. A tervezet valószínűleg a májusi plenáris ülés elé kerül, ahol szintén szavaznak a szövegről, de jelenleg úgy tűnik, a parlament többsége egységesen támogatja a módosításokat. Az európai választási törvény egyébként 1976-os jogszabály, amelyet természetesen már többször, legutóbbi 2018-ban, azelőtt pedig 2002-ben módosítottak. A jelenlegi törvény azonban nem határoz meg egységes, EU-szerte alkalmazandó választási rendszert.
Ha az EP is elfogadja a javaslatot, akkor a tagállamok tanácsának egyhangúlag támogatnia kell, sőt a nemzeti parlamentek hozzájárulását is meg kell szerezni, csak így válhat érvényes eljárásrenddé.
A Fidesznek nem tetszik
A mostani magyar kormánypárt azonban nem ért egyet ezzel a kezdeményezéssel. Ezt onnan tudhatjuk, hogy amikor egy évvel ezelőtt elkezdődött a tervezet vitája a szakbizottságban, akkor a bizottság akkori tagja, Trócsányi László fideszes képviselő határozottan ellenezte a transznacionális listákat. A politikus fel is szólalt a vitában, és azt mondta, hogy a transznacionális lista nem alkalmas az Európai Parlament működésének demokratikusabbá tételére, pusztán a kisebb tagállamok befolyását csökkenti az európai politikában. Trócsányi szerint ez a föderalista képviselők és a hozzájuk kapcsolódó szakértők vágya, akiknek célja „egy nemzetek felett álló, transznacionális európai demokrácia megteremtése centralizált európai politikai pártok részvételével”. A képviselő úgy gondolta, hogy „amennyiben a transznacionális lista bevezetésre kerülne, a nemzeti pártok veszítenének jogosítványaikból, a választók pedig még távolabb kerülnének a megválasztott képviselőktől”.
Trócsányi szerint a bizottság néhány hangadója kiemelt jelentőséget tulajdonít a transznacionális lista bevezetésének. Emiatt a képviselő úgy gondolja, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy az Európa jövőjéről szóló vita kapcsán ezt a választójogi reformot sikerüljön süllyesztőbe tenni.
Ehhez kapcsolódóan: Európai Parlament: Védtelenek vagyunk a félretájékoztatással szemben