Több ezer magyar gondolja azt, hogy ismeretlen, kihalt nyelven beszél otthon, családi körben. A HVG kikérte ugyanis azok listáját, akik a népszámláláskor nem elismert nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.
Magyarországon a 2022-es népszámlálás során 2439-en vallották magukat szkítának – írja a HVG. Eggyel pontosabban ennyien mondták a kérdezőbiztosnak, hogy
a szkíta a „nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük.
Ez szokatlan, hiszen összesen pártucatnyi megfejtett vagy megfejtetlen, hitelesnek tekinthető szkíta kifejezésről lehet tudni.
Az MTA szerint lehetetlen, hogy élő, hagyományait és nyelvét őrző nemzetiség legyenek Magyarországon, mivel kétezer éve „eltűntek a történelem színpadáról”.
Ez utóbbit onnan lehet tudni, hogy tavaly több mint ezer aláírással egyesek megpróbálták hivatalos nemzetiségként bejegyeztetni a hazai szkítákat, a parlament azonban leszavazta a kezdeményezést.
Szintén nehezen elképzelhető, mégis több százan gondolták, hogy jellemzően hunul vagy kunul beszélnek otthon. A kun nyelv utolsó ismerője a hagyomány szerint a XVIII. században halt meg, bár kétséges, hogy valóban kunul tudott-e.
Előkerült több száz, jászul beszélő válaszadó is. Korábban ők is sikertelenül próbálkoztak magyarországi hagyományait, nyelvét őrző nemzetiséggé nyilváníttatni a jászokat, noha támogatóik között tudhatják például Pócs János fideszes országgyűlési képviselőt, aki korábban azt is levezette, hogy „Jézus Krisztus is jász volt, mert jászolban született”.
Ehhez kapcsolódóan: Székely góbé, kopjafaerdő, Csaba királyfi: Hermann Gusztáv történész a mítoszokról és a székely piaci márkáról