A stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) új jelentése szerint az elmúlt évtizedben stabilizálódott a globális fegyvereladások szintje. A képet azonban árnyalja, hogy 3 vezető exportőr növelte, míg két másik drasztikusan csökkentette az eladásokat. Ahová több fegyver került, mint korábban, az a Közel-Kelet volt.
A SIRPI máricus 15-én kiadott anyaga szerint 2011-15 és 2016-20 között stagnáltak a nemzetközi fegyvereladások.
Ebből a megállapításból azonban nem derül ki, hogy az Egyesült Államok, Németország és Franciaország növelte exportját és ezt ellensúlyozta, hogy jelentősen visszaesett az orosz és kínai ügyletek mértéke.
A jelentés szerint a stagnálás évtizedében is nőtt – 25 százalékkal – a Közel-Keletre irányuló fegyverexport. Szaúd-Arbia például 61%-kal, Egyiptom 136%-kal, Katar pedig 361%-kal több fegyvert vásárolt, mint a korábbi időszakban.
A SIPRI azt is megjegyzi, hogy bár átlagban nem adtak el több fegyvert a világon, de az export szintje megközelíti a hidegháború óta mért legmagasabb szintet.
„Egyelőre még korai megmondani, hogy búcsút mondhatunk-e a korábbi két évtized gyors fegyverexport-bővülésének” – mondta a SIPRI vezető kutatója.
„Például a COVID-19 gazdasági hatásai nyomán egyes országok felülvizsgálhatják fegyverbeszerzéseiket. Viszont több ország még a pandémia csúcsán is jelentős mennyiségről szóló szerződéseket kötött” - tette hozzá Pieter D. Wezeman.
Növekedett az amerikai, német és francia fegyverexport...
A jelentés szerint továbbra is az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyverexportőre és a vizsgált időszakban Washington még növelte is az összes eladáson belüli részesedését, 32%-ról 37%-ra.
Az Egyesült Államok az elmúlt négy évben 96 országba szállított fegyvert – sokkal többet, mint bármely más ország. Az amerikai eladások közel fele (47%) ment a Közel-Keletre. Ezen belül, az összes amerikai fegyvereladás 25% irányult Szaúd-Arábiába.
Franciaország is jelentősen növelte fegyverszállításait az elmúlt évtizedben – összesen 44%-kal ugrott meg az exportja, a globális eladásokból való részesedése pedig 2016-20 között meghaladta a 8 %-t. A francia fegyverek fő vásárlói (59%-os részesedéssel) India, Egyiptom és Katar voltak.
Németország közben 21 százalékkal pörgette fel a saját eladásait és 5,5%-os részesedést ért el a globális fegyverkereskedelemben. A németek fő ügyfelei Dél-Korea, Algéria és Egyiptom voltak.
Ehhez kapcsolódóan: Orosz rakétarendszer az örményországi válság hátterében... az orosz és kínai fegyvereladások viszont csökkentek
Oroszország a világ második, Kína pedig az ötödik legnagyobb fegyverexportőre, de ők ebben az időszakban jelentősen mérsékelték eladásaikat. Moszkva 2016-20 között a nemzetközi védelmi-jellegű export 20 %-t adta, de úgy, hogy közben 22 %-kal csökkent az eladások mértéke. Ez főleg az Indiába irányuló export drámai visszaesésének volt köszönhető.
„2011-15 és 2016-20 között Oroszország jóval több fegyvert adott el Kínának, Algériának és Egyiptomnak, de ez nem ellensúlyozta a jelentős indiai piacvesztést” – mondta Alekszandra Kuimova, a SIPRI kutatója. Hozzátette, hogy bár az oroszok a közelmúltban jelentős üzleteket kötöttek több országgal, - és emiatt ismét emelkedhet az exportjuk - , a világ legtöbb táján kemény versenytársuk az Egyesült Államok.
A kínai fegyverexport közben 7,8 százalékkal esett vissza. Peking főleg Pakisztánnak, Bangladesnek és Algériának ad el fegyvereket és 5,5%-kal részesedik a nemzetközi kereskedelemből.
Növekvő kereslet a Közel-Keleten
A vizsgált időszakban robbant ki a Közel-Kelet két legnagyobb konfliktusa, a szíriai és jemeni polgárháború, illetve folytatódott Irán és szunnita arab szomszédai szembenállása, amelyben utóbbiak fő nemzetközi szövetségese (és Teherán riválisa) az Egyesült Államok.
2011-15-höz képest az elmúlt négy évben negyedével ugrottak meg a közel-keleti államok fegyverbeszerzései. Mindez az Perzsa- (vagy másik nevén Arab-)öböl térségében folyó stratégiai versenyre utal – jegyzik meg a szerzők.
A térségben található a világ legnagyobb fegyverimportőre, Szaúd-Arábia, amely 61 %-kal növelte beszerzéseit. Még ennél is látványosabb a parányi Katar fegyverkezése, az ő esetében a bővülés elérte a 361%-ot.
Közben az Egyesült Arab Emírségek vásárlásai 37%-kal visszaestek. Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy 2020-ban az ország 50 darab F-35-ös amerikai harcigép beszerzéséről kötött megállapodást Washingtonnal – ez pedig arra utal, hogy az Emírségek folytatják a nagyvolumenű fegyverbeszerzéseket.
A térségben még Egyiptomban volt számottevő a fegyverimportőr, 136%-kal nőttek beszerzései a vizsgált időszakban. Az ország, amely a földközi-tengeri szénhidrogén mezők kiaknázása miatt területi vitában áll Törökországgal, jelentősen növelte a haditengerészetre fordított kiadásait.
Operaházból hadigyár: örmény zenészek is segítenek a hadifelszerelés-készítésben
Törökország politikai okokból kevesebb fegyvert vett, de növeli a gyártást
Törökország viszont 59%-kal mérsékelte beszerzéseit, bár ebben jelentős szerepet játszott az Egyesült Államokkal az Erdogan elnök ellen kirobbant puccs körüli politikai vita. Washington ennek nyomán leállította az F-35-ös, csúcstechnológiát jelentő harci gépek eladásait.
Ankara pedig azzal tört borsot a NATO-szövetségesek orra alá, hogy orosz légvédelmi rakétarendszert vásárol. Emellett pedig növelte hazai gyártókapacitásait.
Óceánia és Ázsia gyanakodva méregeti Kínát – és fegyverkezik
Sok fegyvert vettek az elmúlt négy évben az ázsiai és óceániai országok: India, Ausztrália, Kína, Dél-Korea és Pakisztán voltak a régió legnagyobb importőrei és globális fegyverbeszerzések 42%-a kapcsolódik hozzájuk az időszakban.
Pacifista alkotmánya ellenére, az időközben távozott Sinzo Abe kormányfő nacionalista politikájának is köszönhetően az elmúlt évtizedben 124%-kal nőtt a japán fegyverimport.
A legtöbb ország beszerzései mögött az áll, hogy tartanak a térségben magát egyre határozottabban pozicionáló Kínától.
Európához közelebb egy épphogy lezárult konfliktus két volt szembenálló fele is fokozta fegyverimportját. A 2020-as karabahi konfliktusban összecsapó Örményország fegyverei 96%-t Oroszországból szerezte be az elmúlt négy évben, míg a doktrínáját radikálisan átalakító és ezért jelentős győzelmet arató Azerbajdzsán 69%-ban izraeli fegyverekre támaszkodott.
Ehhez kapcsolódóan: Tűzszünetekkel segítenék a konfliktusövezetekben élők beoltását