Szombaton indul a népszámlálás Magyarországon, először online, majd azokat, akik nem éltek vele, számlálóbiztosok keresik fel. A legtöbb kérdésre kötelező válaszolni, de a nemzetiségi, vallási témájúakra nem. Kovács András szociológus szerint sokat elárul majd, hogy milyen válaszok születnek ez utóbbiakra, és a Fidesz fő politikai lépéseinek tízéves eredményeiről is képet kaphatunk.
A tízévente tartott népszámlálás eredetileg 2021-ben lett volna itthon, de a koronavírus-járvány miatt a kormány idénre halasztotta. Október elsején kezdődik, a részvétel kötelező. A kérdőíveket október 16-ig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett online kérdőív.
Nagyon érdekes kérdés lesz, hogy az érzékenyebb témákra, például a nemzetiségi és vallási kérdésekre, amelyeket nem kötelező kitölteni, milyen válaszok születnek, egyáltalán a válaszadási hajlandóság mennyiben változik – mondta a Szabad Európának Kovács András Széchenyi-díjas szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Emlékezetes, hogy a legutóbbi, 2011-es népszámláláson sokkal kevesebben mondták magukat cigány nemzetiséghez tartozónak, mint ahányan más adatok alapján az országban élnek – emelte ki a szociológus. Hamarosan kiderül, ez változott-e tíz, pontosabban 11 év alatt. Szerinte nem, az oka pedig világos: az emberek nem szívesen választanak önstigmatizáló megjelöléseket. Ma Magyarországon a legtöbb esetben ez ilyen kategória szerinte.
„Németnek, szlováknak, lengyelnek, örménynek lenni nem az, de vannak olyanok, ami az, ilyen a cigány és bizonyos szempontból a zsidó is” – fogalmazott.
Mint mondta, a vallás esetében fontos szempont, hogy a kérdés mire irányul, a vallásgyakorlásra, a felekezethez-vallási közösséghez tartozásra vagy a családi hagyományokra.
Ehhez kapcsolódóan: „A fajgyűlölet, ami a cigányok életét meghatározza, tarthatatlan” – interjú Zsigó JenővelA 2011-es népszámláláskor például nagyjából 11 ezer ember mondta azt, hogy a zsidósághoz tartozik mint vallás, pár százan jelölték be nemzetiségként. Ugyanakkor más adatokból ismert, hogy Magyarországon azok száma, akiknek legalább egy szülője zsidó, százezer felett van.
Nem tudja megmondani, hogy tíz év alatt ezen a területen milyen változás lesz a számokban, de arra tippel, hogy körülbelül ugyanígy marad. Sokan azért félnek az érzékenyebb kérdésekre válaszolni, mert attól tartanak, hogy ezeket az adatokat majd nyilvántartják róluk. Szerinte ez nem jogos félelem, mert szigorú szabályok vonatkoznak az adatok anonimitására.
Az opcionális kérdések jobban kitettek a politikai környezet hatásainak, sokszor nem a valós képet adják – mondta Kovács András. Az adatok azért is torzíthatnak szerinte, mert például az Iványi Gábor vezette Metodista Egyházat sokan választhatják szimpátiából is, anélkül hogy oda tartoznának. A vallási adatok sokkal érzékenyebbek a politikai konjunktúrára, mint a demográfiai és társadalmi adatok – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Számokban – Elfogy-e a magyar? Az elmúlt évtized demográfiai folyamatai, 1. rész: Termékenység„Az 1910-es népszámláláskor gyakorlatilag mindenki valamilyen felekezethez tartozott, elenyésző volt a felekezeten kívüliek száma. Akkor ez természetes volt, a szekularizáció hatására azonban sokkal kevesebben tartoznak felekezethez intézményi értelemben. Még 1949-ben is nagyon magas volt ez a szám” – fogalmazott.
Politikai szempontból is lesznek érdekes adatok, bár ezek inkább csak jelzések, mint egyértelmű bizonyítvány, mert a társadalom mély struktúrái is meghatározzák, hogy milyen irányba mutatnak bizonyos trendek – mondta a szociológus.
„Miután a Fidesz politikájának egyik központi eleme a népességpolitika, meg lehet majd nézni, hogy azok az intézkedések, amelyeket a csökkenő népességszám és a társadalom elöregedésének megállítása érdekében hoztak az elmúlt tíz év alatt, valójában mennyire voltak hatékonyak” – mondta Kovács András.
Az is érdekes információ lesz, hogy a közoktatás és a felsőoktatás átalakítása milyen eredményeket hozott, valamint az elvándorlásról is kapunk adatokat – tette hozzá.
Ugyanakkor a nagy, hosszú távú demográfiai trendeket nem befolyásolja tíz év, hiába hoz a kormány gyermekvállalást ösztönző lépéseket, az nem látszik egyből a számokon – magyarázta.
Ez lesz az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon, tíz év múlva már a különböző elektronikus nyilvántartásokban szereplő adatokból nyerik ki a válaszokat. Ezzel szerinte az a gond, hogy nem látja, hogy éppen az érzékeny adatok, amelyekre nem kötelező válaszolni, honnan lesznek meg, mert azok nagyon fognak hiányozni a kutatók számára.
Ehhez kapcsolódóan: Setényi János, az MCC szakértője a kormány oktatáspolitikájárólKSH: Fontos a válaszadás
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke hétfőn ismertette a népszámlálás részleteit. Mint mondta, a tízévenkénti népszámlálás pillanatképet ad az országról, bemutatja, milyenek a magyarok, például hogy milyen viszonyok között élnek, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, az egészségi állapotuk, a vallási hovatartozásuk.
A válaszadás azért is különösen fontos, mert a kapott adatok megalapozzák a jövőbeni döntéseket, képet adnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, információval szolgálnak új vállalkozások létrehozásához, és – most először – energiahatékonysági döntések előkészítését is szolgálják – közölte a KSH elnöke.
A következő napokban címre szóló felkérőleveleket kapnak a háztartások, amelyekben lesz egy 12 jegyű kód. Ezzel lehet belépni az online felületre. Ha valakinek nem érkezik meg a levél, vagy elveszíti, Ügyfélkapun keresztül is tud belépési kódot igényelni.
Interneten a www.nepszamlalas2022.hu honlapon lehet kitölteni a kérdőívet október 16-ig, a válaszadás egy két-három tagú háztartás esetében körülbelül fél órát vesz igénybe.
Mag Kornélia elnökhelyettes arról is beszélt, hogy a népszámlálás két kérdőívből áll: egy lakáskérdőívet, valamint a lakásban élőkről személyi kérdőívet kell kitölteni. Lakáskérdőívet kell kitölteni az ország területén lévő minden lakásról, az üresen álló ingatlanokról is, de üdülőknél csak azokról, amelyek lakottak.
Ehhez kapcsolódóan: Számokban – Elfogy-e a magyar? Az elmúlt évtized demográfiai folyamatai, 2. rész: MigrációSzemélyi kérdőívet állampolgárságtól függetlenül mindenkinek ki kell töltenie, aki október elsején Magyarországon él, azaz azoknak a magyaroknak is, akik 12 hónapnál rövidebb ideje külföldön tartózkodnak, valamint azoknak a külföldi állampolgároknak is, akik legalább három hónapja Magyarországon élnek – mondta az elnökhelyettes.
Október 17. és november 20. között a háztartásokat számlálóbiztosok keresik fel, ha nem töltötték ki online a kérdőívet, és tableten rögzítik a válaszokat. Rájuk szigorú biztonsági előírások vonatkoznak, egyedi sorszámmal ellátott igazolványt viselnek a beazonosíthatóság érdekében.
Akiket nem érnek el a számlálóbiztosok, azok a pótösszeírás idején, november 20. és 28. között a polgármesteri hivatalban tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek – közölte a KSH elnökhelyettese.
Kovács Marcell, a KSH főosztályvezetője, a népszámlálás projektvezetője arról beszélt, hogy európai uniós jogszabály rögzíti, milyen adatokat kell gyűjteni a népszámláláskor, de ezenfelül minden országban vannak speciális témák. Magyarországon ilyenek például az egészségi állapotra vagy a munkába járáshoz használt közlekedési eszközökre vonatkozó kérdések.
Idén két új kérdés lesz: a digitális jártasságra és a lakások energiahatékonyságára vonatkozó – tette hozzá.
A legtöbb kérdésre kötelező válaszolni, de vannak témák, amelyekre a válaszadás önkéntes: ilyen az egészségi állapot, a fogyatékosság, a nemzetiségi hovatartozás, az anyanyelv, a családi-baráti körben használt nyelv és a vallás. Habár önkéntes, de nagyon fontos, hogy ezekre is válaszoljanak az emberek, mert az így kapott adatok alapján határoznak meg például esélyegyenlőségi programokat, írják ki a nemzetiségi választásokat vagy szervezik az egyházak a szociális-oktatási tevékenységeiket – mondta a projektvezető.
Az első eredmények tavasszal várhatók, jövő ősztől pedig a KSH részletes, tematikus adatközléssel szolgál, amely mindenki számára elérhető lesz – közölte Kovács Marcell.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke arról beszélt, hogy a kérdőívek a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerülnek, az adatokat titkosítják és fokozottan védett környezetben tárolják. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a magyar és az európai uniós jogszabályok szerint védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában hozzák majd nyilvánosságra – hangsúlyozta a NAIH elnöke.
Péterfalvi Attila elmondta azt is, hogy a számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozatot írnak alá, vállalják, hogy az információkat bizalmasan kezelik, azokat másnak nem adják át, valamint a kérdőívekről másolatot, fotót, feljegyzést nem készítenek, beszélgetést semmilyen eszközzel nem rögzítenek.