Kémiatanárnak például osztatlan, tíz féléves tanári képzésbe nappali tagozaton húsz hallgatót vettek fel országosan – írja a 24.hu. Közülük hatan az ország legnagyobb tanárképzőjén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Központjában kezdik meg tanulmányaikat.
Elsőként a Népszava írt arról, hogy kevés a természettudományos szakra tanárnak jelentkezők száma, noha a kormány a ponthatárok kihirdetése után úgy reagált, hogy lesz tanár bőven, hiszen tavalyhoz képest rekordot döntött idén a pedagógusképzésbe felvettek száma.
Idén több mint 10,5 ezer főt vettek fel, míg tavaly 7,3 ezret, ami valóban jelentős emelkedés az elmúlt évekhez képest. Ugyanakkor a három legnépszerűbb képzés az óvodapedagógusi, a gyógypedagógiai és az ötéves osztatlan tanári.
Osztatlan tanári képzésre idén mindössze 1550 főt vettek fel, ez alig több a tavalyi 1458-nál, pedig itt képzik a jövő magyart, történelmet, matematikát, természettudományokat, idegen nyelveket tanító tanárait.
Általános iskolai tanítónak 2523-an jelentkeztek, közülük 1035 főt vettek fel, míg általános pedagógiai szakra 183-an jutottak be az 586 jelentkezőből.
A kémia mellett a többi természettudományos tantárgy sem túl vonzó. Az ELTE-n biológiatanárnak 42-en tanulhatnak tovább valamilyen szakpárosításban, matektanárnak 41-en, fizikatanárnak pedig 12-en - írja a Népszava.
Ehhez kapcsolódóan: Változtak a felvételi ponthatárok tavalyhoz képest, de a tíz legmagasabból kilenc idén is a Corvinusé