Benjámín Netanjáhú volt izraeli miniszterelnök visszatér a hatalomba, és szélsőjobboldali és ultraortodox szövetségesei által támogatott új törvényekkel próbálhatja meg eltüntetni az igazságszolgáltatással fennálló gondjait. A kritikusok szerint egy ilyen jogi hadjárat támadás az izraeli demokrácia ellen.
A 73 éves Netanjáhú – vagy ahogy becézik: Bibi – ellen korrupció miatt folyik eljárás. Koalícióépítő tehetségének hála most valószínűleg lojális és kényelmes kormánytöbbség fogja támogatni, ami megmentheti őt attól, hogy elítéljék.
Az igazságszolgáltatási rendszer védelmezői szerint a javasolt változtatások lehetővé tennék a törvényhozók számára, hogy visszaéljenek a hatalmukkal és megbontsák a hatalmi ágak törékeny egyensúlyát, ami kordában tartja őket.
„Ez olyan helyzetet teremtene, ahol az egész demokráciánk a választásokon alapul, de ha egyszer megválasztottak, azt tehetsz, amit akarsz – fejtette ki Amir Fuchs, a jeruzsálemi Izraeli Demokrácia Intézet vezető kutatója. – Ez nem normális helyzet egyetlen demokráciában sem.”
Az izraeli jobboldal évek óta igyekszik megváltoztatni az igazságszolgáltatási rendszert, amelyet a törvényhozási programja útjában álló, akadékoskodó és balos beütésű akadályként állít be. A koalíció összetétele most szabaddá teszi az utat az ilyen jellegű változtatások előtt.
Kivel paktált le?
Netanjáhú az izraeli szélsőjobbos Zsidó Erő nevű párttal lép szövetségre. A párt vezérét, Itamar Ben-Gvirt 2007-ben az arabok elleni izgatás miatt már elítélték rasszizmusért, a szabadszájú politikus az LMBT+-közösség ellen is ágál.
Ben-Gvir a zsidó telepesek egyik legradikálisabb csoportjából származik, akik az amúgy palesztin többségű, ciszjordániai Hebronban élnek. Ellenzi a palesztin államiságot, és támogatja azt, amit a palesztinok provokatívnak tartanak – hogy a zsidók a számukra történelmi szent helynek számító Templom-hegyen imádkozhassanak.
Annyiban puhított a palesztinokkal való szembenállásán, hogy immár nem az összes palesztin, csak „az árulók és terroristák” kitoloncolását követeli. A múlt heti, hosszú idő óta első ízben elkövetett buszrobbantások után (amelyekben meghalt egy kanadai–izraeli tinédzser) Ben-Gvir a helyszínen követelte „a halálbüntetést a palesztin támadóknak”.
Itamar Ben-Gvir, a Zsidó Erő párt vezetője beszél az izraeli parlamenti választások exit poll eredményeinek bejelentése után pártja jeruzsálemi központjában 2022. november 2-án
Tudósítók szerint ez lesz Izrael történetének legjobboldalibb kormánya – amelyben a nemzetbiztonsági tárcát kapja meg.
Mivel vádolják Netanjáhút?
Netanjáhú ellen csalás, hűtlen kezelés és kenőpénz elfogadása miatt folyik eljárás három botrányban, amelyekben gazdag társak és befolyásos médiamogulok érintettek. Tagadja a vádakat, és úgy állítja be magát, mint a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás boszorkányüldözésének áldozatát.
Netanjáhú politikai riválisai szerint az állítólagosan politizáló ügyészekről és bírókról szóló vádak egy olyan kampány részét képezik, amelynek célja a lakosság jogrendszerbe vetett bizalmának aláásása és végső soron meggyengítése.
Egy tüntető plakátot tart, miközben mások izraeli és fekete zászlókat lengetnek a Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök elleni tüntetésen, közvetlenül korrupciós perének megindítása előtt, 2020. május 24-én
Maga Netanjáhú azt állítja, hogy a javasolt jogi változtatások nem befolyásolnák perének kimenetelét. Amíg a bírósági eljárás tart, köti az összeférhetlenségi megállapodás, amely korlátozza az igazságszolgáltatással való kapcsolatait, bár nem világos, hogy ezt érvényesíteni fogják-e.
Íme egy áttekintés azokról a jogi manőverekről, amelyek segíthetnek Netanjáhúnak.
A felülbírálati záradék
A legvitatottabb változtatás az izraeli legfelsőbb bíróságot célozná meg, ami a kritikusok szerint közvetlen csapás az izraeli demokráciára.
Netanjáhú partnerei szerint a legfelsőbb bíróság túl gyakran érvénytelenít „jobbra hajló” törvényeket. Véleményük szerint a szavazók azért választják meg a törvényhozókat, hogy törvényeket alkossanak, és az, hogy a legfelsőbb bíróság megkérdőjelezi ezeket a törvényeket, sérti az emberek választását.
Izraelnek nincs alkotmánya, ehelyett egy sor alaptörvényre támaszkodik, amelyek a jogokat és szabadságjogokat rögzítik. A bíróságok feladata annak ellenőrzése, hogy a jogszabályok megfelelnek-e ezeknek a törvényeknek. A kisebbségek és más csoportok a legfelsőbb bíróságot tekintik végső jogorvoslati lehetőségüknek, ha diszkriminatívnak érzik a jogszabályokat.
Az izraeli legfelsőbb bíróság Jeruzsálemben 2008. február 26-án
A felülbírálati záradék, amely várhatóan a koalíció első lépései között szerepel, lehetővé tenné a kormány számára, hogy a legfelsőbb bíróság egyes döntéseit ne tekintse kötelező érvényűnek. A még tárgyalás alatt álló javaslat értelmében a koalíció bármilyen többséggel felülbírálhatná a döntéseket, ami a kormányzó tömbnek elsöprő hatalmat adna az izraeli fékek és ellensúlyok rendszerének megbontására.
Janiv Roznaj, a Tel-Aviv melletti Reichman Egyetem jogászprofesszora szerint amennyiben elfogadják a felülbírálási záradékot, a kormány jóváhagyhat más törvénymódosításokat is, amelyek tisztázhatják Netanjáhút.
„A francia törvény”
Netanjáhú szövetségesei egy olyan törvény kidolgozását tervezik, amely egészen addig elhalasztaná a hivatalban lévő miniszterelnök elleni büntetőeljárást állítólagos bűncselekmények miatt, amíg el nem hagyja hivatalát. Azért nevezték el francia törvénynek, mert Franciaországban a hivatalban lévő elnökök mentesülnek a büntetőeljárás alól.
A hivatalban lévő izraeli miniszterelnökök ellen viszont indítható büntetőeljárás, Franciaországgal ellentétben az izraeli vezetők esetében nincs hivatali időkorlát, ami azt jelenti, hogy a mentelmi jog akár évekig is fennállhat. Netanjáhú Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője, 15 éven át kormányzott, és nem tervezi, hogy visszavonul.
A terv szerint a miniszterelnök ellen indulhat büntetőeljárás bizonyos bűncselekmények miatt, de korrupciós vádak esetében nem. A kutató, Fuchs szerint emiatt a törvény kifejezetten Netanjáhúra szabottnak tűnik.
A büntető törvénykönyv módosítása
Netanjáhú szövetségesei ígéretet tettek arra, hogy kiveszik a büntető törvénykönyvből pont azt a vádpontot, amellyel Netanjáhú három esetben is vádolják: csalás és hűtlen kezelés.
Azt mondják, hogy a bűncselekményt rosszul definiálták, ami túl nagy mérlegelési jogkört ad a bíróságnak, amikor ítéletet hoz, továbbá hogy a törvényhozókat túlzottan is veszélyezteti az indokolatlan vádemelés.
Izraeli rendőrök elvisznek egy zsidó telepest, miután eltávolították egy épületből Migron illegális előretolt településén, a ciszjordániai Rámalláh közelében 2012. szeptember 2-án. Vajon az új kormány elnézőbb lesz?
A kritikusok szerint a vád eltörlése megszüntetné a korrupció elleni biztosítékot. Azzal érvelnek, hogy pont a Netanjáhú elleni vádpont megcélzása erodálhatja a jogállamiságot, megnyitva az utat a jogi kódex további módosításai előtt, hogy más törvényhozókat is megmentsenek.
Joáv Szapir korábbi izraeli főügyész szerint a bűncselekmény eltörlése visszamenőleges hatállyal bír. Ez azt eredményezheti, hogy Netanjáhú mindhárom ügyében ejtik a vádakat, és a háromból kettőt teljesen elvetnek.
A főügyészség átalakítása
Ma az izraeli főügyésznek konzultálnia kell a kormánnyal a jogszabályok jogi megvalósíthatóságáról, és képviseli a kormányt a bíróságon, miközben feladata a közérdek védelme a hatóságok által okozott károkkal szemben. A főügyészt a kormány nevezi ki, és egy korábbi igazságügyi tisztviselőkből és másokból álló szakmai bizottságnak kell jóváhagynia.
Netanjáhú szövetségesei a főügyészi posztot három különálló állásra akarják felosztani, miközben a pozíciókból legalább kettőt politikai kinevezéssel töltenének be.
A jelenlegi főügyészt, Gali Baharav-Miarát a leköszönő kormány jelölte, és úgy tűnik, támogatta elődje döntését, hogy vádat emeljenek Netanjáhú ellen. Esetleges menesztése bonyolult lenne és visszaüthetne, viszont a poszt felosztása hivatali ideje lejártáig, azaz 2028-ig megtartaná a pozíciójában, miközben a felelősség egy részét egy politikai kinevezettre hárítaná, aki dönthetne a per leállításáról.
Hatalmas befolyás
Netanjáhú jogi problémái túl nagy befolyást biztosítanak leendő koalíciós partnereinek, akik a vártnál is keményebben alkudoztak a kormányalakításról folyó tárgyalásokon.
Szövetségesei olyan befolyásos tárcákat kértek, mint a védelmi, a pénzügyi és a közbiztonsági. Emellett jogi mentességet akarnak biztosítani a palesztinok ellen fellépő katonáknak, engedélyezni akarják a nemek közötti elkülönítést bizonyos közterületeken, és növelni akarják a kormány ösztöndíját az ultraortodox zsidók tízezreinek, akik munka és katonai szolgálat helyett vallásos szövegeket tanulmányoznak.
Az izraeli rendőrség vízágyúval oszlatja szét az ultraortodox zsidó tüntetőket, akik a katonai toborzás ellen tiltakoznak Jeruzsálemben, Izraelben 2017. szeptember 17-én
Az ultraortodox és szélsőjobboldali pártok kezében lehet a kulcs Netanjáhú igazságszolgáltatás előtti megmentéséhez, ami nagy hatalmat biztosíthat számukra a következő kormány napirendjének meghatározásában és Izrael jövőjének alakításában.