Úgy tűnik, hogy az Európai Parlament többsége nem bizottságbuktató hangulatban fog hozzá a biztosjelöltek vizsgáztatásához, és a politikai háttéralkuk folytán Ursula von der Leyen mindegyik vagy majdnem mindegyik jelöltje átmegy a szűrőn – ha nem is az első, legfeljebb a második meghallgatáson.
Több, egymástól független parlamenti forrásnak is tudomása van egy olyan készülő politikai háttéralkuról az EP meghatározó pártcsoportjai között, amelynek eredményeként egy vagy két körben valamennyi biztosjelölt megkapná a bizalmat, megnyitva az utat az új Európai Bizottság december 1-jei hivatalba lépése előtt.
Háttéralku révén engedné át a jelölteket a szűrőn az EP?
Jól értesült források szerint az Európai Néppárt, a szocialisták és demokraták, a liberálisok és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) között már létezik egy informális megállapodás, amely biztosítaná az új bizottságba jelölt személyek jóváhagyását a november 4-én kezdődő és november 12-ig tartó parlamenti meghallgatásokon, lehetővé téve a testület december 1-jei hivatalba lépését.
Ha az említett négy nagy frakció között létrejönne egy ilyen „tűzszüneti megállapodás”, akkor együttesen megvan az a szavazati többségük, amelynek köszönhetően az első vagy egy második körben átnyomják a jelöltjeiket. Ez különösen fontos prioritásnak tűnik az Európai Néppárt számára, amely tizennégy tagot adhat a következő bizottságnak. Ha a biztosjelölt a meghallgatás után nem kapja meg a szakbizottsági tagok kétharmadának szavazatát (formailag a témafelelősök szavaznak), akkor a szakbizottsági elnökök és a koordinátorok kiegészítő kérdéseket küldhetnek a vizsgázónak, vagy az alapesetben háromórás első után egy második, másfél órás pótmeghallgatásra is visszahívhatják. Amennyiben ezt követően sincs meg a kétharmados többség, akkor a meghallgatást végző szakbizottságok tagjainak egyszerű többsége is elegendő lenne a sikeres vizsgához; a háttér-megállapodás éppen ezt garantálhatná.
A képviselőknek egyébként két kérdésre kell válaszolniuk a biztosjelöltek alkalmasságát illetően. Alkalmasnak tartják-e a jelöltet a biztosi teendők ellátására (politikai képességek), és alkalmas-e a rá kiszignált portfólióra (szakmai képességek)?
Ehhez kapcsolódóan: A magyar biztosjelölt portfóliója fontosabb, mint amilyennek látszik
Előbb a mezei biztosok, utána az ügyvezető alelnökök
Az Európai Parlament kiszámíthatatlan világában ugyanakkor nagyon könnyen felborulhat a papírforma, és könnyen zátonyra futhatnak az előre lezsugázott alkuk. Egy parlamenti bennfentes szerint ebből a szempontból kulcsfontosságúak az első biztosjelölti meghallgatások. Ha ugyanis valami rosszul sül el, és az egyik pártcsoportban vagy egyes képviselőiben az a benyomás alakul ki, hogy méltánytalanul bántak az ő pártjukat képviselő jelöltekkel, az könnyen visszavágáshoz vezethet, és beindulhat a láncreakció. Más kérdés, hogy nagyon nehéz megvédeni azokat a biztosjelölteket, akik harmatgyengén szerepelnek a meghallgatáson. Az ő esetükben a személycsere mellett a tárcacsere merülhet fel, azonban mindkettő időigényes, és aligha szolgálná az új bizottság gyors beiktatását.
Információink szerint a november 4. és 12. közé kitűzött program (napi hat jelöltet hallgatnak majd meg) első részében a sima biztosok alkalmasságát mérik fel a képviselők, míg az öt ügyvezető alelnök a második szakaszban kerül sorra. Ez egyelőre nem hivatalos, mert a bizottság elnökének kell döntenie a sorrendről, amit még nem vertek nagy dobra.
Könnyen előfordulhat, hogy egy vagy több jelölt már el sem jut a szakbizottsági meghallgatásig, ha az EP összeférhetetlenséget vizsgáló jogi szakbizottsága megfúrja. A testület október 3-án látott munkához, a jelöltek által benyújtott pénzügyi nyilatkozatok áttekintéséhez, és október 18-án fogja közzétenni az állásfoglalásait. A magyar Trócsányi László 2019-ben fennakadt ezen a szűrőn, és kénytelen volt önként visszalépni a jelöltségtől. Az eddig kiszivárgott információk szerint különösen a görög jelölt, Aposztolosz Cicikosztasz miatt rezeghet a léc, tekintettel arra, hogy nyilatkozata szerint ő Görögország egyik legnagyobb földbirtokosa.
Ehhez kapcsolódóan: Von der Leyen első kudarca: a biztosjelöltek alig egyharmada nő
Fitto és Várhelyi a baloldal célkeresztjében
A szocialisták célkeresztjében információink szerint elsősorban két jelölt áll. Egyikük Raffaele Fitto, az olasz ECR-os jelölt, aki a kohéziós politikát felügyelné ügyvezető alelnöki minőségben. A másik a magyar Várhelyi Olivér, akire az egészségügyi és az állatjóléti portfóliót osztotta ki Ursula von der Leyen. Bár Várhelyi kigolyózását sokan szinte magától értetődőnek tartják, egyáltalán nem tekinthető elintézettnek. Elsősorban az EPP-nél, de más frakcióknál is attól tartanak, hogy biztosjelöltje elkaszálása esetén Orbán Viktor bosszúból húzná az időt, és késleltetné az új testület felállását. Úgy tűnik, hogy ez az érv gyökeret vert néhány frakció gondolkodásában. Várhelyi számára ugyanakkor egyértelmű hátrány, hogy nem áll mögötte nagy, a politikai fősodorba tartozó frakció, mint öt éve, amikor a Fidesz még a néppárt tagja volt.
A most már hivatalos parlamenti menetrend szerint az EP-elnökök értekezlete november 21-én jelentené be a megerősítési meghallgatások befejezését, a parlament pedig a november 25–28-i héten esedékes plenáris ülésen tartaná meg a végszavazást a bizottság egészéről. A szabályok értelmében a szavazatukat leadó képviselők egyszerű többsége kell a testület jóváhagyásához.