Az Európai Bizottság a Szabad Európának megerősítette, hogy már korábban jelezte a magyar kormánynak: aggályos a fideszes vezetők részvétele az egyetemeket fenntartó alapítványokban. A korrekciós lépésre a kormány ígéretet tett, meg is lépte, de aztán mégis lehetővé tette a maradásukat. Ezért függesztette fel az Erasmus+- és a Horizont programot az Európai Tanács az érintett intézmények esetében. Márciusig kell rendezni a vitás kérdést, különben jövőre lecsúsznak az érintett hallgatók és kutatók az uniós támogatásokról.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által felhasznált uniós támogatások átláthatóságának biztosítása egyike annak a 17 korrekciós intézkedésnek, amelyekről Magyarország a feltételességi rendelet alapján megállapodott az Európai Bizottsággal (EB)– közölte a testület.
Az EB már tavaly év közben jelezte a magyar kormánynak, hogy álláspontja szerint az alapítványi fenntartású egyetemek esetében nincs biztosítva az uniós támogatások közérdekű felhasználásának átláthatósága.
Az EB a Szabad Európa kérdésére megerősítette, hogy a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022. szeptember 30-ig törvényt módosít, amelyben rendezi ezt a helyzetet, és az összeférhetetlenségek elkerülését is megoldja. Az intézkedés kulcsfontosságú végrehajtási lépése a két törvénymódosítás elfogadása volt.
Az Országgyűlés 2022. október 4-én elfogadta a 2022. évi XXIX. törvényt, amely módosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését. Ezt a törvényt 2022. október 10-én hirdették ki és október 13-án lépett hatályba. Egy másik törvényt is módosítottak, amely kimondja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott intézmények kötelesek közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. A közfeladatot ellátó vagyonkezelőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is módosították.
Korábbi cikkünk a témában: Navracsics Tibor abban bízik, hogy ez félreértés, az egyetemeket sokkolta a hír
A bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy a legmagasabb szintű tisztviselőket, beleértve a politikai vezetőket végül mégsem zárták ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumából, ahogy azt a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon kérték.
Magyarország 2022. november 1-jétől ismét lehetővé tette a politikai vezetők számára, hogy egyéb munkát is vállaljanak díjazásért cserébe. Ez olyan helyzetet teremt az EB szerint, amelyben a politikai vezetők részt vehetnek a közpénzek kifizetésével kapcsolatos döntéshozatalban olyan szervezeteknél, amelyekkel ők maguk is munkaviszonyban állnak, és amelyeknél és kulcsfontosságú döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek.
Következésképpen még ha Magyarország foglalkozott is az EB által felvetett aggályokkal, a 2022. november 1-jén bevezetett törvénymódosítás miatt a korrekciós intézkedés végrehajtása nem megfelelő a bizottság szerint – írták.
Az EB továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a magyar hatóságokkal, és figyelemmel kíséri a feltételességi rendelet alapján fennmaradt korrekciós intézkedések végrehajtását, szükség esetén pedig további intézkedéseket tesz – közölték.
Korábbi cikkünk a témában: Lapértesülés szerint kimaradnak egyes uniós projektekből a fideszes irányítású alapítványi egyetemek
Mint írták, az EB saját kezdeményezésére, Magyarország kérésére vagy legkésőbb egy évvel az intézkedések elfogadását követően újraértékelheti a helyzetet, és javasolhatja az intézkedések megszüntetését vagy kiigazítást, vagy dönthet a fenntartásukról. Erről a korrekciós intézkedések végrehajtásáról szóló további információk vagy a fennmaradt aggályok orvoslására benyújtott új korrekciós intézkedések alapján dönt. Az intézkedések feloldásáról, kiigazításáról szóló döntés ismét az Európai Tanács előjoga lesz az EB javaslata alapján.
Korábban Navracsics Tibor miniszter, a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke, majd korábbi munkatársa, Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke nevezte félreértésnek a döntést. Böszörményi-Nagy Gergely a hallgatóknak írt levelében a diákok türelmét kérte, reményei szerint néhány napon belül többet tudnak az ügyben, amiről azonnal tájékoztatják az egyetem polgárait.
Eddig 21 egyetem esett át a modellváltáson és vált alapítványi fenntartásúvá. Ezeket nagyrészt fideszes miniszterek, államtitkárok, politikusok vagy Fidesz-közeli emberek vezetik. Például Varga Judit a Miskolci Egyetem, Szijjártó Péter a győri Széchenyi István Egyetem, Lázár János a Magyar Agrártudományi Egyetem, Bajkai István és Fazekas Sándor az Állatorvostudományi Egyetem, Lezsák Sándor pedig a Kecskeméti Egyetem alapítványának kuratóriumában van. Sokan közülük ezért 1-1,5 milliós fizetést is kapnak.
Podcastunk a magyar kormány és az EU viszonyáról: Először került erőfölénybe a magyar kormánnyal szemben az Európai Bizottság
A Népszava írta meg hétfőn, hogy ezek az egyetemek nem kaphatnak újabb támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium az MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság decemberi döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érint, a 2023-as csereprogramok „pénzügyi keretei biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”, és a kormány a márciusi határidőig – a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket – folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról.
Ehhez kapcsolódóan: A jelentkezési időszak kellős közepén robbant az Erasmus-ügy