Női jogok bő egy évvel a tálib hatalomátvétel után

Your browser doesn’t support HTML5

Annak ellenére hogy a tálibok azt állították, hogy az új kormány nem fogja hátrányosan megkülönböztetni a nőket, drámaian korlátozták Afganisztánban a nők és lányok jogait és szabadságát, ami riadalmat keltett a nemzetközi emberi jogi szervezetek körében.

Közel húszéves fegyveres ellenállás után a tálibok 2021. augusztus 15-én, az amerikai vezetésű csapatoknak az országból való kivonása közepette visszaszerezték a hatalmat Afganisztánban. A tálib hatalomátvétel miatt több mint 120 ezer ember menekült el hazájából.

A militáns iszlamista csoporton belüli belső megosztottság ellenére egyes szakértők úgy vélik, hogy a tálib rezsim valószínűleg belátható ideig hatalmon marad. A tálibok és a nyugati országok számos kérdésben, köztük a terrorizmus és az emberi jogok, különösen a nők jogai miatt kerültek összetűzésbe. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint az afganisztáni nők tapasztalják „a nők jogainak legnagyobb megsértését a földön”.

A nők jogainak visszavetése aggasztja a nemzetközi közösséget. A lányok oktatáshoz való hozzáférésének megtiltásától kezdve a nők öltözködésére vonatkozó szabályok érvényesítéséig a tálibok két évtizedes fejlődést töröltek el a nők jogai terén. A 2004-ben létrehozott afgán alkotmány jogot adott a nőknek a munkához és az oktatáshoz – de a tálibok ezt brutálisan korlátozták.

Elfojtják a civil szervezeteket

A Gender in Humanitarian Action (GiHA) csoport jelentése kimutatta, hogy a női civil szervezetek (CSO-k) szenvednek a tálibok alatt. A civil társadalom alapvető fontosságú abban, hogy a hatóságokat felelősségre lehessen vonni a kiszolgáltatott csoportok, különösen a nők szükségleteinek megfelelő törvények meghozataláért.

Amióta az Egyesült Államok vezette invázió 2001-ben megdöntötte a tálib rezsimet, a külföldi finanszírozás fontos szerepet játszott a női vezetésű és más civil szervezetek támogatásában, amelyek az átláthatóságra és a korrupcióellenes érdekérvényesítésre, a választások megfigyelésére és az emberi jogokra összpontosítottak.

A női civil szervezetek mintegy 77 százalékának 2022-ben nem volt projektje a finanszírozás hiánya miatt, míg a szervezetek vezetői és a civil társadalom egyes tagjai elhagyták az országot. A tálib hatalomátvétel óta a külföldi adományozók drasztikusan csökkentették az Afganisztánnak nyújtott támogatásokat, miközben az országban súlyos gazdasági és humanitárius válság alakult ki. A nyugati országok szankciókat is hoztak a tálib kormány tagjai ellen.

A humanitárius segítségre szoruló nők és lányok száma a 2021-es 8,8 millióról 2022-re 11,8 millióra ugrott.

A nők távol vannak tartva a döntéshozataltól

Emberi jogi aktivisták azzal vádolják a tálibokat, hogy megpróbálják kiradírozni a nőket a közéletből. Júniusban több ezer tálib imám és törzsi vezető gyűlt össze, hogy megvitassa az országos jelentőségű kérdéseket. A tálib vezetők azonban nem engedték meg a nők részvételét.

Afganisztánban a nők már eddig is alulreprezentáltak voltak a munkaerőpiacon, 1990 és 2012 között 14-15 százalék körül ingadozott az arányuk. A csúcsot 2019-ben érték el, amikor a munkaerő 21,57 százalékát tették ki a nők.

A dominóhatás

A tálibok újradefiniálták, hogy az iszlám törvények értelmezése szerint milyen típusú munkát tartanak megfelelőnek a nők számára. A legtöbb nő csak az egészségügyi és az oktatási ágazatban dolgozhat, bár néhányan túlságosan megijedtek ahhoz, hogy újra munkába álljanak. Néhány orvosnő és ápolónő is elmenekült az országból a tálib hatalomátvétel után, ami hiányt okozott az egészségügyi szakmákban.

A tálibok nemi szegregációs politikája szintén akadályozta a nők és lányok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. Sok intézményben a betegeket csak azonos nemű egészségügyi szakember kezelheti. Ez élesen érezhető egy olyan országban, ahol magas a születési ráta.

A júniusban Afganisztán délkeleti részét sújtó pusztító földrengés, amely több mint ezer ember halálát okozta, szintén rávilágított arra, hogy milyen emberi áldozatokat követel a nők munkalehetőségének korlátozása. Helyszíni beszámolók szerint a földrengés által érintett nők nem kaphattak orvosi ellátást, mivel a régióban nem volt női orvos.

Felismerve, hogy több nőre van szükség az egészségügyi ágazatban, a tálibok külső pénzügyi segítséget kérnek a nők képzési és foglalkoztatási lehetőségeinek növeléséhez.

Eközben amiatt, hogy egyre súlyosabban megsértik a nők jogait, a nemzetközi közösség nem hajlandó hosszú távú finanszírozási kötelezettséget vállalni a nők jogainak helyreállítására vonatkozó garancia nélkül. A tálibok által a nők foglalkoztatására vonatkozó korlátozásoknak egyértelmű dominóhatásuk volt, ami az összeomlás szélére sodorta az afganisztáni egészségügyi rendszert.

A lányok ki vannak tiltva az iskolából

A nemzetközi közösség egyik legfontosabb követelése az Afganisztánnak nyújtott segélyek növeléséhez az volt, hogy a lányok visszatérjenek az iskolába. A tálibok 2021 szeptemberében megtiltották a lányok középfokú oktatását. Márciusban, nem sokkal azután, hogy bejelentették, hogy újra megnyitják az iskolákat a lányok számára, a tálibok ismét bezárták. Ezt követően Kabulban tüntetéshullám indult el, amely több tiltakozó vezető letartóztatásához vezetett.

Szeptember 10-én, alig néhány nappal azután, hogy Kelet-Afganisztánban négy középiskola újra megnyílt a lányok számára, a tálibok ismét bezárták. Jelenleg mintegy hárommillió lány van Afganisztánban, aki nem fogja befejezni a középiskolai tanulmányait.

A Szabad Európához tartozó Azadi Rádió nemrégiben megosztott egy összeállítást afgán lányok rajzaiból, fotóiból és leveleiből, amely az iskoláslányok eltiltásának pszichológiai következményeit mutatja be.

Még ha a lányok visszatérhetnek is a középiskolába, a szakképzett női szakemberek elvándorlása valószínűleg negatív hatással lesz az oktatásra. Weeda Mehran, az Exeteri Egyetem Felsőfokú Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CAIS) társigazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy a férfi tanárok nem taníthatnak lányokat, így még ha a középiskolás lányok vissza is térnek az osztályba, nem fognak tudni tanulni, ha hiányoznak a női tanárok.

A nők és a gazdaság

A tálibok által a nők otthonukon kívüli munkavállalására vonatkozó korlátozások súlyosan érintik az afgán gazdaságot. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) becslése szerint a női munkaerőre vonatkozó korlátozások súlyosságától függően legalább ötszázalékos visszaesés következhet be az ország GDP-jében, ami akár egymilliárd dollárnak is megfelelhet.

Az UNICEF szerint a nők foglalkoztatásának erőteljes csökkenése az elmúlt 12 hónapban már legalább ötszázmillió dolláros veszteséget okozott az afgán gazdaságnak, ami Afganisztán éves GDP-jének 2,5 százalékos csökkenését jelenti.

Amikor a tálibok márciusban visszaléptek a középiskolák újranyitásáról szóló döntésüktől, Washington lemondta a katari tárgyalásokat a tálibok küldötteivel az Egyesült Államok által tartott, mintegy hétmilliárd dollárnyi afgán kormányzati vagyon felszabadításáról. A Fehér Ház befagyasztotta az afganisztáni oktatási, mezőgazdasági és egészségügyi projektekre szánt hatszázmillió dollárt is.

Szöveg: Giovana Faria.