A kormány szerint a háború miatt olyan magas az infláció Magyarországon. A többi uniós országban azonban sokkal kevésbé drágult meg az élet. A hazai gazdaságpolitika sokat tett azért, hogy Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak.
Az Európai Unió statisztikai hivatal pénteken tette közzé legfrissebb kimutatását arról, hogy az egyes országokban és a közösség egészében, mekkora volt februárban a fogyasztói árak emelkedésének az üteme.
Az Eurostat adatai szerint toronymagasan vezet a magyar infláció az Európai Unióban, miután hazánkban 25,8 százalékos volt az árak emelkedése februárban tavaly februárhoz képest. Ezt az előkelő pozíciót tavaly november óta „tartja” Magyarország.
A második helyezett Lettország lett 20,1 százalékkal, míg a harmadik helyen Csehország áll 18,4 százalékkal. A legkisebb infláció Luxemburgban, Belgiumban és Spanyolországban volt, ahol 4,8, 5,4, illetve 6 százalékkal emelkedtek éves alapon a fogyasztói árak februárban.
Az Európai Unióban az átlagos infláció 9,9 százalék volt, míg az euróövezetben 8,5 százalékra csökkent a drágulás üteme.
A kormányzati narratíva szerint a megugró hazai infláció legnagyobb oka az Ukrajnában zajló háború és az Oroszország elleni uniós szankciók. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió országait, Magyarország kivételével, kevésbé kényszeríti térdre a háború miatt megugrott energiaárak.
Az infláció emelkedése, a háború kitörését megelőzően, 2020 elején elindult, és annak, hogy 25 százalék fölé gyorsult az éves alapú áremelkedés üteme februárra, jelentős részben belföldi okai vannak.
2020 januárjában 4,7 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon éves alapon, ami már bőven a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kívánatosnak tartott, háromszázalékos inflációs célszintje fölött volt. Ez már sok elemzőnek jelzés volt, hogy véget ér egy többéves kegyelmi időszak, amikor viszonylag stabil, egy-két százalék között volt az áremelkedés dinamikája.
A koronavírus-járvány ugyan megtörte a trendet, viszont 2021 áprilisában a védőoltások elterjedésének köszönhetően újranyitott az ország, beindult a fogyasztás, és ezzel rögtön ötszázalékosra ugrott az infláció. Év végére hét százalék fölé gyorsult az ütem, majd 2022 februárjában, az ukrán háború kitörése előtt már 8,3 százalékos volt az éves alapú drágulás dinamikája.
A kormány rengeteget költött a 2022-es választások előtt, ami tovább fűtötte a pénzromlást. A családok szja-visszatérítésével, a 13. havi nyugdíjak utalásával, a fegyverpénzek kifizetésével jelentős pénzügyi transzfert irányított a lakossághoz. Emiatt a cégek könnyebben hárították át az áremeléseket a lakosságra, mert volt fizetőképes kereslet.
A hazai inflációt nagyban növelte az energiaárak emelkedése és a forint árfolyamának gyengülése. Míg előbbi egyértelműen külső ok, utóbbi inkább belső, a monetáris és a gazdaságpolitika kezében sok eszköz van, amellyel erősíteni lehetett volna a nemzeti valuta árfolyamát.
A száraz időjárás sem tett jót, kevés volt a gabonatermés, drágultak az alapvető élelmiszerek is. Emellett a kormány adót is emelt, a népegészségügyi termékadó júliusi emelésének árnövelő hatása augusztusra begyűrűzött a feldolgozott élelmiszerek és az alkoholmentes üdítőitalok árába.
Your browser doesn’t support HTML5
Egyszerűen – miért érezzük nagyobbnak a drágulást a hivatalos inflációnál?