Eldőlt, hogy augusztustól bárki kérhet harmadik dózis a Covid-elleni védőoltásból. Az elmúlt napokat tovább uralta a vakcinák és antitestek harca, de a kormány más frontvonalain is voltak manőverek. Megszelídített Matolcsy, megtaposott média és megtiport melegjogok heti összefoglalónkban.

Augusztustól bárki kérhet harmadik oltást, ha szükségesnek látja és már eltelt négy hónap az előző dózis után – erre utalt Orbán Viktor kormányfő pénteken az állami rádióban. Azt is megemlítette, hogy az egészségügyben dolgozóknak kötelező lesz oltatni magukat.

Ehhez kapcsolódóan: Orbán most mást gondol a gyógyszertesztek fontosságáról

Pontokba szedve elemzi a járvány negyedik hullámával várhatóan kialakuló helyzetet a pécsi virológus, Kemenesi Gábor. Olvassa el cikkünkben, ő milyen receptet kínál a győzelemre.

Eltérő eredményt hozott a fővárosi önkormányzat és a Semmelweis Egyetem antitestet mérő kampánya. Ha kíváncsi a pontos eredményre, kattintson cikkünkre. Az egyik védőoltás neve egy másik írásunkban is felbukkan: egy borsodi férfi öt nappal a második dózis kínai vakcina után kapott stroke-ot, amit orvosai szerint a brit mutáns okozott. Lánya nyilatkozott a Szabad Európának.

Több mint fél évvel a hazai oltási kampány megkezdése után a Miniszterelnökség kiadta a megyékre bontott oltottsági adatokat: Budapesten magasabb az oltottsági arány 60 százalékosnál, máshol az 50 százalék körüli átoltottság a jellemző.

Mélyállam vs. jogállam

A választások előtt informális kapcsolatokon keresztül mélyállamot építve betonozza be hatalmát a Fidesz, miközben a kormányzati intézkedésekkel a hozzá közelállókat erősíti, írja a Korrupciófigyelő jelentés. A 2021. március és június közötti intézkedéseket vizsgálva az elemzők arra jutnak, hogy „[az intézkedések] ...hatásköröket vonnak el olyan választott vagy autonóm szervektől, mint az önkormányzatok és az egyetemek”.

Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségei közé sorolta a Riporterek Határok Nélkül

Rögtön két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációval összefüggésben, a testület hat pontban sorolta fel a kifogásait. Ezt a lépést a kormányfő a pénteki rádióbeszédében „jogi huliganizmusnak nevezte”.

Az európai színtéren zajlik Orbánnak az a harca is, amit egy új európai parlamenti frakció szervezéséért indított. A jobboldali erők továbbra is elszántak erejük egyesítésében, az igyekezetnek egyelőre mégsincs eredménye. Ha kíváncsi, miért és hol akadt el a folyamat, olvassa el brüsszeli tudósítónk elemzését.

Fontos döntést hozott a lengyel alkotmánybíróság a bírói függetlenségről szóló ítéletben, az Európai Unió Bíróságának határozatát mondta ki érvénytelennek a lengyel testület. A nézeteltérés azért érdemel figyelmet, mert elvezethet akár Lengyelország kilépéséhez is az EU-ból.

Itthon is vannak már EU-ellenes véleményüket felvállaló közjogi méltóságok. Ha most lenne az európai uniós tagságunkról szóló népszavazás, Kövér László házelnök nemmel szavazna. A Parlament elnöke arról is beszélt nemrég, hogy szerinte azok teszik tönkre az EU-t, akik Magyarországtól akarják most megvédeni.

Előválasztási taktikák

Az ellenzéki előválasztás minden mozzanatának lekövetése helyett inkább egy átfogó képet igyekszünk adni a folyamatról és eddigi eredményéről, tapasztalatairól egy többrészes cikksorozatban. Egyebek mellett azt is taglaljuk ebben, mi értelme a szavazásnak, ha a jelöltek még a megmérettetés előtt visszalépkednek egymás javára több körzetben.

Hét éve tartó ügyben mondta ki a Kúria, hogy a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal is mélyszegénységben élő, roma családok jogait sértette meg. Cikkünkből kiderül, hogy több gyerekkiemelés történt egy borsodi zsákfaluban, mint az egész járásban.

"Miért nem jöttek nekünk szólni?" - egy utca ivóvíz nélkül

NER-leckék sajtószabadságból

Nem tudni, mi alapján válogat a kormány a sajtótermékek között, amikor arról döntenek, kit engednek be a sajtótájékoztatóikra. A Miniszterelnökség bírói felszólítás ellenére sem árulja el, ki a döntéshozó. Azután kezdtünk vizsgálódni, hogy sem a Magyar Hang, sem a Direkt 36 újságírója nem vehet már részt a júniusban újraindult személyes találkozókon.

A kormány és a sajtó viszonyát jellemzi az is, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerét bemutató podcast-sorozatunk utolsó epizódja nem készülhetett el. Abban a NER alakítóit, működtetőit, tehát a jelenleg kormányzó Fidesz befolyásos személyiségeit kérdeztük volna, egyensúlyt teremtve a korábbi részekben elhangzott nem-kormányzati érvekkel. Hónapokon keresztül kerestük beszélgetőtársainkat, eredménytelenül. Hogy ez miként zajlott és mire enged következtetni, kiderült podcastunkból: „Az eltűnt NER-epizód nyomában”.

Villámgyorsan változó vélemények

Kemény kritikát fogalmazott meg július 5-én Matolcsy György jegybankelnök a kormány válságkezelésével és a túl pazarló költségvetéssel kapcsolatban. Másnap Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul felkereste őt hivatalában, majd egy nappal később már szelídebb hangnemben nyilatkozott az elnök. Hogyan függ ez össze az inflációval? – olvassa el cikkünket.

Ismét a hírekbe került a romániai Verespatak, amelynek közelében már 2500 éve bányásznak aranyat. Egy kanadai bányavállalat azonban olyan tervekkel állt elő a terület kiaknázására, amely ellen tiltakoztak a helyiek és a román közvélemény is. Mint a helyszínen készült videónkban láthatják, a faluban pusztulásra vannak ítélve a műemlék épületek is. Kérdés, mi lesz a környék sorsa.