Oroszországban vádat emelnek egy nyolcadik férfi ellen is a moszkvai koncerttermi merénylettel kapcsolatban. A nyomozók Tádzsikisztánba utaztak, hogy kikérdezzék annak a négy tádzsik férfinak a családját, akiket őrizetbe vettek az elmúlt két évtized legsúlyosabb oroszországi terrortámadása után.
Orosz jelentések szerint a meg nem nevezett férfi, aki ellen március 26-án a moszkvai Baszmannij Kerületi Bíróságon emelnek vádat, állítólag lakást bérelt a négy fegyveres támadónak.
Biztonsági tisztviselők beszámolója szerint összesen 11 embert vettek őrizetbe a március 22-i merénylettel kapcsolatban, közülük nyolcat letartóztattak.
A négy tádzsik fegyveres – akik Oroszországban dolgoztak – március 24-én este megjelent a moszkvai bíróság előtt, ahol elrendelték az előzetes letartóztatásukat. Mind a négyen verés nyomait viselték magukon, és valószínűleg meg is kínozták őket.
Március 25-én egy másik moszkvai bíróság további három férfi előzetes letartóztatását rendelte el. Mindhármukat bűnrészességgel vádolják a támadásban. Alekszandr Basztrikin, az Országos Nyomozó Bizottság vezetője szerint lakást és autót biztosítottak a támadóknak.
Közben a halottak száma 139-re nőtt, és tisztviselők szerint még tovább emelkedhet. Tömegek zarándokoltak el a Moszkva külvárosában található Crocus City Hallhoz, hogy virágot vigyenek az áldozatok emlékére, és együtt gyászoljanak.
Mentőosztagok kutatták át a romokat a helyszínen, amelyet röviddel a lövöldözés után súlyosan megrongált a tűz. Több mint 180-an sérültek meg, közülük 97-en továbbra is kórházban vannak – közölték.
Az orosz hatóságok továbbra is egymással karöltve próbálják azonosítani a két évtized óta legdurvább oroszországi terrortámadás ötletgazdáit és elkövetőit. A felelősséget az Iszlám Állam fegyveres csoport vállalta magára.
Your browser doesn’t support HTML5
Még másnap is füstölt a moszkvai koncertterem, ahol a vérengzés történt
Vlagyimir Putyin március 25-én kormánytisztviselőkkel tartott megbeszélést, és azt mondta, hogy a támadást szélsőségesek követték el, „akiknek az ideológiája ellen az iszlám világ évszázadok óta harcol”.
„Tudjuk, hogy a bűncselekményt radikális iszlamisták követték el” – közölte.
Putyin ugyanakkor megismételte más tisztviselők felvetéseit arról, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok is szerepet játszott a támadásban. A hatóságok tájékoztatása szerint a négy tádzsik férfit az ukrán és a belarusz határ közelében vették őrizetbe.
„Rögtön felmerül a kérdés: kinek van haszna belőle? – mondta. – Ez a rémtett újabb eleme lehet azok próbálkozásainak, akik 2014 óta háborúznak hazánkkal.”
„Természetesen választ kell találni arra a kérdésre is, hogy miért próbáltak a terroristák a bűncselekmény elkövetése után Ukrajnába menni. Ki várta ott őket?”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben ismét hevesen tagadta, hogy bármi közük volna a történtekhez, és éjszakai videóbeszédében azt mondta: Putyin mindig „valaki mást” akar hibáztatni.
„Ismét Ukrajnát vádolja. Beteg és cinikus teremtés – mondta Zelenszkij. – Számára mindenki terrorista, kivéve önmagát, jóllehet már két évtizede a terror hajtja.”
Amerikai tisztviselők cáfolták a kijelentéseket, és bejelentették: a hírszerzés is arra jutott, hogy az Iszlám Állam áll a támadás mögött. Emmanuel Macron francia elnök szintén azt mondta, hogy az Iszlám Állam egyik ága „tervezte meg és hajtotta végre a támadást”, hozzátéve, hogy ugyanez a csoport támadásokat tervezett Franciaországban is.
Ehhez kapcsolódóan: Gyásznap Oroszországban – Kijev visszautasítja, hogy bármi köze lenne a moszkvai támadáshoz
A négy, szemmel láthatóan súlyosan bántalmazott tádzsik férfiról készült képek nyomán bírálatok érték a Kremlt. Kérdések merültek fel arról, hogy valóban megkínozták-e őket, és hogy miért mutatták őket nyilvánosan a tárgyalóteremben komoly sérülésekkel.
Egy, a Telegramon feltűnt videó szerint az egyik férfinak állítólag levágták a fülét, és a szájába tömték. Egy másik, a Wagner zsoldoscsoporthoz köthető Telegram-csatorna közzétett egy fényképet, amely állítólag az egyik letartóztatott férfit ábrázolja, akinek a nemi szervét egy elektromos vezetékhez rögzítették.
A Kínzások Elleni Csoport nevű orosz szervezet, amely a rendőri brutalitás ellen lép fel, nyilatkozatában közölte, hogy a tettesekre szigorú büntetés vár, de „barbársággal nem lehet válaszolni a barbárságra”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője március 25-én nem volt hajlandó válaszolni a férfiak állapotát firtató kérdésekre.
„Válasz nélkül hagyom ezt a kérdést” – mondta újságíróknak.
Körülbelül két héttel a támadás előtt az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége szokatlan figyelmeztetést adott ki, amelyben az állt, hogy radikális szélsőségesek valószínűleg merényletre készülnek nyilvános helyek ellen, és óvatosságra intette az amerikai állampolgárokat.
Az orosz tisztviselők kigúnyolták a figyelmeztetést. Vlagyimir Putyin is, aki úgy vélekedett, hogy csak kínos helyzetbe akarták hozni őt a végül megnyert elnökválasztás előtt.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója március 25-én Washingtonban arról beszélt, hogy az amerikai tisztviselők időben megosztották a titkosszolgálati figyelmeztetéseket az amerikai hírszerző közösség figyelmeztetésikötelezettség-elvének megfelelően.
Ez egy többéves végrehajtási rendelet, és arra kötelezi az amerikai hírszerzési tisztviselőket, hogy igyekezzenek megosztani az érintettekkel, ha fenyegetésről szereznek tudomást, amennyiben a körülmények lehetővé teszik, még akkor is, ha a valószínű célpontok az Egyesült Államok ellenfelei.
„Nézzék, nem úgy néz ki, hogy működik a biztonsági segítség Oroszország és az Egyesült Államok esetében” – mondta Kirby hétfőn újságíróknak.
„Kötelességünk volt figyelmeztetni őket azokra az információkra, amelyekkel rendelkeztünk, ők viszont egyértelműen nem. Ezt meg is tettük” – közölte.
Your browser doesn’t support HTML5
„Az emberek nem tudták, hova fussanak” – telefonos interjút adott a moszkvai mészárlás egyik szemtanúja