A Népszava információi szerint a belügy azt tervezi, hogy a tanárok negyedének is eltéríthetnék a bérét felfelé vagy lefelé az új állami teljesítményértékelés alapján. A tesztidőszak már idén kezdődne. A szakszervezetek tiltakoznak, miután semmilyen érdemi szakmai egyeztetés nincs, az új bérezési ötlet pedig szerintük egymás ellen fordíthatja a tanárokat.
Már január elején kiszivárgott, hogy a Belügyminisztérium – jelenleg ide tartozik Magyarországon a közoktatás – belső értékelést és egyéni teljesítménycélokat akar a tanároknál. Ettől pedig az fizetésük is érdemben függne az állami tervek szerint.
A korábbi hírekkel ellentétben azonban most a Népszava egy belügyminisztériumi dokumentumra hivatkozva arról ír, hogy a tanárok értékelése tantestületenként menne, és a legjobbnak értékelt 25 százalék pluszpénzt, a legrosszabbnak ítélt 25 százaléknyi tanár fizetéslevonást kaphat majd.
Az igazgató dönthetne
A korábbi tervek szerint a teljes egyéni teljesítményértékelés alapján száz pontot szerezhet majd egy tanár, amit az igazgatója, pontosabban intézményvezetője határoz meg. Az igazgatók teljesítményét az intézmény fenntartója végezné.
Ezek a teljesítménycélok kifejezetten homályosan voltak megfogalmazva eddig. A mostani verzióból annyi konkrétum derül ki, hogy az érintetteknek három személyes teljesítménycélt kellene teljesíteniük harminc pontért, valamint tíz kompetenciaterületen is értékelnék őket hetven pontért. Ilyen terület a lap szerint például az eredményesség, a hatékonyság, a terhelhetőség, a szakmai minőség vagy a munkafegyelem.
Az új tervből kikerültek olyan részek, mint hogy a tanulói késésekért is a tanárok lennének hibáztathatók, de belekerült például, hogy az igazgatók saját teljesítménycéljainak illeszkednie kellene a fenntartó bizonyos, „írásban rögzített elvárásaihoz”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ez ügyben levelet írt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak. Ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak, az új pedagógusteljesítmény-értékelési rendszerről sem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.
A PDSZ és a PSZ ennek előkészítésében sem vett részt, a kormánytól csak a kész koncepciót kapták meg, amely „egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet másfél éve megfogalmazott követeléseit” – írta a lap. A két nagy szakszervezet továbbra is tiltakozik az egész koncepció ellen, ráadásul szerintük ez a megoldás egymás ellen fordíthatná a pedagógusokat.
Az ismertetett belügyi koncepció szerint mindenesetre a tesztidőszak már februártól el is kezdődne negyven-ötven iskola bevonásával.
Korábban inkább külső minősítés volt
A tanárok teljesítményének értelmes mérése kifejezetten nehéz feladat, hiszen nagyon különböző hátterű diákokkal dolgoznak eltérő célokkal és körülmények között.
A közoktatásban dolgozó tanároknál eddig is volt egyfajta teljesítményértékelés. Ennél kevésbé számszerűsített célokat kaptak, pedagógiai szakmai minősítési eljárással mérte tanári munkájukat, folyamataikat az állam.
Ezt 2013-tól fokozatosan vezette be az kormány az úgynevezett pedagógus-életpályamodell keretében, így a pedagógusokat különböző minősítések alapján fokozatokba sorolják.
A fokozatosság késleltetést jelentett, a fizetési fokozatok csak 2017-től érték el a teljes összeget. 2015-től a kormány megszüntette, hogy a tanári fizetés alapját a mindenkori minimálbér jelentse, és inkább egy, a kormány által megszabott alapot tettek a helyébe.
Ehhez kapcsolódóan: Két óra sztrájkért 33 ezret vont le a tankerület egy tanár fizetésébőlEz a rendszer a diplomásátlagbértől egyre jobban leszakadó pedagógusbéreket hozott. Miközben a tanárok teljesítményének megállapítására sem bizonyult alkalmasnak, rengeteg tanári és állami adminisztrációt okozott.